1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 100. ülés

aro 0. iilés naplója. Februarius 13-án 1814. Kir. városok mi engemet illet: én — a! mint már egy ízben előadtam továbbá is meggyőződve vagyok arról, hog\ en ' hazánkra nézve nagy veszedelem nélkül, legalább addig, inig egy polytochnicai intézet és ipariskolák az országban felállítva nem lesznek , a' czélieket eltörölni nem lehet; de előre is látható, hogy a1 polgári rend a’ czéheknek illy rögtönös és szükséges praemissák nélküli eltörlését köszönettel sem fogadná.—Az a'kér­dés: valljon a’ műiparnak gyarapodására és felemelkedésére a: czéheknek eltörlése kívánatos vagy sziik­­séges-e? — E' kérdés még sehol sincs az egész müveit világon tökéletesen eldöntve. Legnagyobb műipart és kereskedést az egész világban kérdésen kívül Angolországban lelünk ; ott pedig több száz esztendőtől fogva mostanig létező mindenféle czéhek olly nagy becsületben vágynak , hogy nincs nagy ur , lord , mi­nister, királyi herczeg, vagy király, ki egy vagy több czéhekbe bekebelezve és beigtatva nem lenne. Igaz, hogy Poroszországban 35 évek alatt a’ kormány, önkényes parancsolat által, minden czélieket el­­törlött; de az is igaz, hogy a’ poroszországi kormány megint a' czélieket életbe hozni és visszahelyeztet­ni kívánja. — Az éjszakamerikai példa , hol czéhek nem léteznek , semmi bizonyságul nem szolgál; mert olly statusban , hol a' rabszolgaság és a’ szabadosság össze vannak kötve , hol 200 és 300 millió emberek lakhatnának és élhetnének, és csak 16 millió lakik, — hol a’ rendetlenség és az anarchia törvény, a’ tör­vény pedig semmi, — hol maga a' törvényhozó test a' statust tett adósságok visszafizetésétől mentesíti, — ott czéhekről vagy más jó rendről álmodni sem lehet. — Azért az említett §§-at úgy kívánnám változtatni, hogy a' közlakosoknak, idegeneknek és külföldieknek kézmű-, kereskedés- vagy más kereset-gyakorolha­­tási, nemkülönben gyárállitási jog csak olly feltétel alatt adassék meg, ha a’ polgárságban és illető czé­­hekben már bekebelezve és meghonosodva vannak. Elnök: Azt tartom , ez máskép nem is értetik, t. i. hogy gyárt állíthatnak az idegenek; mert azon rendelések, mellyek eddig léteznek e’ tekintetben, az által eltörölve nincsenek; ugyanis ha eltörölve vol­nának , ha a’ 139. § a’ czéheket megsemmisítené, — azon szerkezetben, mellyet az előttem szólott követ ur mondott, tökéletesen osztoznám; de én úgy értem ezen § szerkezetét, hogy általa a‘ czéhek eltörölve nincsenek, mert ezek eltörlése ismét a’ városi szerkezetben egy uj nagy és újra beszólt tárgy lenne , melly ide semmikép nem tartozik. s egyszerre eldöntetnék a: nélkül, hogy az a" maga egész kiterjedésében tár­gyaltatott volna. ügy tartom , legkevesebbet mondok, ha azt állítom , hogy nem a’maga helyén volna a’ czéhekről itt mellékesen rendelkezni. A’ czéhekről és mindenről a világon, hol csak általános képzetek után indulunk ki, szólani bajos és felesleges; mert akár egyik, akár másik részről száz még ezer indokok hozathatnak fel könyvekből , encyclopaediákból; de ha már szólnunk kell, röviden azt tartom , hogy a’ mesterségek Europa minden tartományaiban azon fokra, hol most vannak, csak a' czéhek által jutottak. Megengedem, hogy valamint egyes embernek vannak korai, van gyermeki, ifjú és férfi kora, úgy a1 mesterségnek szinte megvannak saját korai, és hogy a' mesterségeknek olly ideje is eljöhet, midőn azo­kat tökéletesen emancipálhatjuk , 's e' szerint jöhet ideje annak is , hogy a' czéhek tökéletesen megszűnje­nek; de hogy nálunk a' mesterségeket azon polczra vigyük, mellyre Europa más tartományaiban már el­jutottak , azon utat kell követnünk , mellyet másutt követtek , és a' czéheket, inig a tökéletesség hasonló polczára nem jutunk, eltörölni nem lehet. Azonkívül, t. KK. és RR! még a' czéheknek más oldala is van : mert a' czéhek hasonlókép a" csendnek és rendnek, közbátorságnak fentartására szolgálnak, ezek némi te­kintetben politicai institutiók: mert annyi számtalan embereket együtt tartani megvallom — kivált olly igen szabadelvű városi rendezésben, nem lesz a'legkönnyebb feladat, kitünöleg olly országban, hol valljuk meg a' politica kifejtve még semmikép nincsen ; ezen hiányt nálunk a városokban még a' czéhek pótolják. Azért ismételve mondom , miszerint ha valaki ezen §-ból azon következtetést húzná, hogy a czéhek egyszerre megszüntettek, a közjó tekintetéből bővebben szólani kötelességemnek tartanám: azon­ban megvallom , hogy én ezen rendelkezést a’ czéhek megszüntetésére intézettnek nem értem. Nagyszombat város követe Pavloviés János: Ha nem értetnek ide a czéhek, ezen §-ra észrevé­telem nincsen. Pest város követe Koller Ferencz: Korántsem hihetem és hiszem azt, hogy e §-ban az értetnék, és abból azt a' következést lehetne vonni, mellyet előttem szólott Beszterczebánya városának tisztelt kö­vete vont; sőt nem is értem . hogy fogja fel ezt a’ §-t: kogyr is lehetne három , vagy négy sorral a" váro­sok kézmüveit, gyári és kereskedési állapotát és viszonyait meghatározni? — En tökéletesen megnyug­szom abban, mit több előttem szóló követ ur és ö excellentiája az elnök mondott : mert hiszen ha nem Hgy állana a' dolog , én is kénytelen volnék a’ § ellen nyilatkozni. Lőcse város követe Véber Károly: Én ezen kitételt: „ké zmüvet gyakorolhatnak- — kétesnek s nem eléggé meghatározottnak tartom , "s minden balmagyarázat s onnan eredhető súrlódások kikerülése végett a’ czéheknek fentartását világosan kívánom kitétetni. A' 140. és 141. §§-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 142. §-ra nézve : Veszprém megye követe Sebestyén Gábor: A' 142. § igy szól: „A" honosodás módja a köztör­vényben foglaltatik.“ — Megvallom, nein tudok köztörvényt egyebet, mint azt, melly az indigenákról szól, melly t. i. a' honosodás módját előadná ; királyi parancsok vannak, de törvény nincsen; — nem tu­dom. itt lesz-e helyén kifejteni a’ dolgot, vagy később? Elnök: Erről már szó volt, és mondottam, hogy elkerülhetetlenül szükséges a t. RRnek a' honosítás-

Next

/
Thumbnails
Contents