1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 100. ülés

368 C. ülés naplója. Februarius 13-án 1844k Kir. városok lyen nem pártolom az eskiittszékeket; és így azon módosítást kívánom, hogy a’ dolog a’ kisgyülésröl a’ rendezése. . közgyűlésre menjen at. Trencsén város követe Bakos József: Jóllehet az itt ebben a’ 124. §-ban javaslóit esküttbiróságok­­nak Franczia és Angol országokban talán tapasztalt jótékony hatását küldőim nem tagadják el: azonban a’ mi külországokban alkalmasnak ’s jónak találtatott ottani körülményekhez képest, még nem következik, hogy azt honunkban is behozni és alkalmazni tüstint lehessen. Küldőim e’ mostan divatozó büntető eljárás­sal , melly úgyis írott per által történik, és e’ mellett mindenki előbb elégséges módon kihallgattatik, — megelégedve lévén, az eskütt bíróságoknak a’ városokban leendő alakítását nem pártolják. Pozsony város követe Hauszer Ernő: Én is az esküdtszék helyett mindenütt a’ közgyűlést kívánom substituálni. Túrócz megye követe Ruttkay Károly: Mivel küldőim a’ büntetőrendszerben az esküttbiróságot, mellynek alkotása fenálló törvényeinkkel meg nem egyez, sőt ellenkezésben áll, el nem fogadták, — kö­telességemnek tartom ez alkalommal a' 124. § szerkezete ellen nyilatkozni: ennélfogva tehát kívánom az esküttbiróság helyébe a' rendes bíróságot tétetni, és igy ezen §-t módosítani. Veszprém megye követe Sebestyén Gábor: Küldőim szinte az eskiittszékeket nem kívánják pártol­ni; ennek következtében a’ jelen kérdésre szinte a közgyűlést kívánom, mint felebbviteli helyet meg­alapítani. Mosony megye követe Kroner Lajos: Küldőim a' büntető eljárásban az esküttszékek felállítását el­lenezvén, e’ végből ezen szakasz szerkezetét nem pártolhatom; hanem kívánom, hogy a’ kisgyülés határo­zatával meg nem elégedő fél azt a" közgyűlésre felvihesse. („Maradjon!“) A’ 125. 126. 127. 128. és 129. §-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 130. §-ra nézve: Somogy megye követe Somssich Pál: Küldőim azt kívánják, hogy a’ beiratás minden dij nélkül történjék; egyébiránt küldőim ezen szakaszban is a‘ kisgyülés helyett közgyűlést kívánnak, mert ha a‘ kis­­gyülésnek szabad rendelkezni , szabad a' nagynak is; ha pedig egyedül ezen kitétel „kisgyülés“ fordul­na elő, ez a’ nagygyűlést kizárná. Eperjes város követe Poilhorányi Károly: Küldőim ezen díjt 12 pengő forintra kívánják tétetni. Győr város követe Záinthó Mihály: Küldőim az eddigi dijt meg kívánják tartatni, — okul adván: hogy ez a' házi pénztárnak legártatlanabb jövedelmét teszi. Pest város követe Koller Eerencz: A’ polgári névkönyvbe íratáskor küldőim a1 díjakat ekkép kí­vánják alapítani: hogy 12,000-nél kevesebb lakost számító városokban 10 frtot, 12,000-től 30,000-ig terjedő lakossággal biró városokban 20 frtot, és 30,000 lakosnál többet biró városokban 40 pfrtot tehes­sen a‘ beiratási díj. Legyenek a" t. 1ÍR. meggyőződve és megnyugtatva, hogy ezen beiratási díjak a" leg­jobb, legszentebb czélokra, úgymint szegények intézetére, betegek ápolására, szegények segedelmére fordittattak ; ezen áldozatot, mellyet a’ leendő polgár felvételekor szívesen — azt lehet mondani: lelke megnyugtatására — tett, ne méltóztassanak elvonni; Pesten e’ díjak tetemes segedelmet tevének. — És csak annyit vagyok itt bátor megjegyezni, hogy ezen polgári dijakból a’ tanács tagjai soha mit sem kaptak. Komárom város követe Amtmann Jenő: Küldőim kívánják, hogy jövendőre nézve is a' díj tar­tassák meg a' városok osztályzata szerint, minthogy ez a’ városi pénztár jövedelmének egyik ágát teszi. Soprony város követe Martiny Fridrik: Azon okoknál fogva, mellyek az előttem szólott városi követek által előadattak, küldőim is azt kívánják, hogy a' polgárok felvételük alkalmával egy bizonyos, a’ szabály által meghatározandó dijt, — melly azonban 12 pfrtot felül ne haladhasson, — a’ város pénz­tárába lefizetni, és az eddigi szokás szerint esküt is letenni tartozzanak. Elnök: Tökéletes igazságuk van a’városi követ uraknak; ugyanis midőn a’ polgárság qualificatiója annyira kiterjesztetik, legalább az szolgáljon némikép az alsóbb ’s polgárságra sehol másutt nem qualifi­­cált osztályzatok némi tartóztatására. 2-szor: ezen díjak közköltségekre alkalmaztatnak, és e tekin­tetben is szükségesek; mert közönségesen tapasztaljuk, hogy az olly helyeken, hol többen folynak be a’kormányzásba, többen szólhatnak a'dologhoz, és módjuk van a’tisztviselőknek tetteit vizsgálni, és el­lenőrködni; szóval: hol a‘ választási és önkormányzási szabadság kelletén túl is ki van fejtve, ott más részről a’ költség is nagyobb; e’ szerint legalább ezen ártatlan ága legyen meg a' költségek pótlásának, mellyet akárki — örömében is, hogy a' polgári testületnek tagja lehet — szívesen megfizet; mert külön­ben a’jövedelemnek ezen hiányzó ágát a" többi polgárok erszényéből kell előkeríteni; s igy ajánlom a t. RRnek, hogy legalább a’ mostani szokásban lévő 10, 20 vagy 40 pfrtnyi dij — mint azt Pest városa kö­vete mondá — tartassák meg. Lőcse város követe Véber Károly: Küldőim kívánják, hogy kisebb városokban 10, nagyobbakban pedig 24 forint legyen ezen díj. Kassa város követe üemeczky Lajos: Küldőim szinte kívánják, hogy ezen díj 12 pfrtra tétessék. A’ 131. §-ra észrevétel nem volt. A’ 132. §-ra nézve: Breznóbámya város követe Kilvády János: Minthogy a' 133. § a' közlakosokról szól, és a 132. § a polgárokról szólani megszűnik, minekelőtte a' 133. §-bau a’közlakosokra átmennénk, — azon tekin­# f ■

Next

/
Thumbnails
Contents