1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 97. ülés
méltán követelhesse az emancipatiót; addig pedig elégedjenek meg az 1840: 29 törvényczikkelylyel, Kir. városok ^ ^ 'rendezése melly felől még kérdés: hogy annak is eleget tettek-e? — van-e állandó családi nevezetük? van-e törvényesen vezetett anyakönyvük? — valljon kötelezvényeiket nemzeti nyelven készitik-e? — mind ezek kérdések, mellyek nincsenek bebizonyítva. — En tehát, t. HR! polgársársaim nevében felterjesztett kérelmemet pártfogásukba ajánlva , előadott okaimnál fogva , azoknak nevében és személyében, a’ szerkezetben meg nem nyughatom , ’s a’ zsidóktól a’ kir. városi polgári jogot nyíltan megtagadom , és azt a’ szerkezetből kihagyatni kívánom. Elnök: Debreczen városa követei nekem bemutattak egy — a’ zsidók polgárokká való bevétele ellen intézett esedezőlevelet, a’ melly 3000-nél több debreczeni lakos által alá van írva, ’s azért van a’ t. KKhoz és RRhez intézve, mivel ámbár tudják, miszerint a’ követ urak e’ részben kötelességüket teljesítik, hanem ellenszenvük bővebb kivilágítására a' t. KK. és RR. elébe terjesztik majdnem mind azokat, miket a’ követ ur itt előadott. — E’szerint, ha tetszik a‘ t. KK. és RRnek , azt fel lehet olvasni; ha pedig nem kívánják a’ t. RR. felolvastatni, a’ követ uraknak biztosítására szolgál az általam történt megemlítés, hogy tudnillik ezen folyamodás általok benyujtatott. Bihar megye követe Beöthy Ödön: Hogy ezen irományról, mellynek beadása sem a’ maga helyén, sem utján nem történt, kellőleg értekezhessünk, kérem nagyméltóságodat: méltóztassék azt kerületi ülésre kiadni; ott meg fogjuk mondani a’ benyújtásnak helytelenségét. Elnök: Nekem nincsen észrevételem, ha tetszik a' t. RRnek kerületi ülésükben felvenni az érintett folyamodást. Vas megye követe Tóth Lajos: Az úri, atyai vagy gyárai hatalom alatt lévő egyéneket, de ezenkívül hazánk jelen állapotját tekintve , melly mellett közpolgárok sem képviseleti, sem közigazgatási jogokban nem részesülhetnek, — méltó figyelemmel tekintve azon idegenkedést, melly a’ zsidók ellen mindenhol 's legkivált a' kir. városokban mutatkozik, ’s mellyet a kornak fejlődése csak lépcsőnkint leend képes legyőzhetni, — úgy szinte tekintve a’ zsidóknak idegenkedését, melly mellett az országnak egyéb lakosihoz simulni és összeolvadni önmaguk leginkább vonakodnak : ezen okoknál fogva a’ zsidókat a’ polgári jogok gyakorlatára alkalmatlanoknak nyilatkoztatom. Pozsony megye követe Olgyuy Titus: Küldőim ezen 89. §-ra nézve, a' zsidókat ide értve, — azon nézetből indulva ki, hogy a' zsidók polgárosítása, melly a' múlt országgyűlésen törvénynek tette anyagát, bizonyosan nem úgy mellékesen és idevetöleg, hanem külön törvény által tárgyalandó, hogy minden körülmények tekintetbe vétethessenek , mert különben nem akarják küldőim azt, hogy a’ zsidók, kik most Magyarországon egy elkülönözött sectát képeznek, a' törvénykezésben és a’ közigazgatásban befolyást nyerjenek, mi veszedelmes is volna; de magam is azt hiszem, hogy Debreczen városa követének igazsága volt, midőn azt mondá: hogy ha a t. KK. és RR. a’zsidóknak a’megyék elrendezésében befolyást adni nem akartak, az igazsággal nem tudom megegyeztetni, hogy a’városokban nekik miért engedjenek befolyást; mert ha veszedelmes a' megyékre nézve a’ zsidók befolyása, bizonyosan a’ városokra nézve is az; ha pedig azt hiszik, hogy próbát kell tenni, ezt ismét a’ méltánylattal szinte megegyeztetni nem tudom; ugyanis miért teszik ezen próbát épen a’ városoknál? — Ennélfogva a’ szerkezetből ezen szavakat: „a’ zsidókat ide értve“ -- kihagyatni óhajtóm; mit ha el nem érhetnék, azt kívánom kitétetni, hogy a’ szerkezetben egyenesen kimondassák: „a’ zsidókat ide nem értve.“ Szatmár megye követe Gahányi Sándor : Azt tartom, hogy a’zsidók polgárosításának helye nem itt volna. Egyébiránt küldőim kötelességemmé tették, hogy nyilatkozzam , mikép a’ zsidókat még arra kiképezve lenni nem látják , hogy polgárok lehessenek, — mindaddig tehát, inig nemzeti szokásaikat megtartják , polgárokká ne lehessenek: ennélfogva innen a’ zsidókróli emlékezetet kihagyatni kívánom. Soprony megye követe Hohonczy Ignácz: Küldőimnek czélja bizonyosan az, hogy valláskülönbség nélkül utóbb a’ zsidóknak is oda kell jutni, miszerint a’ többi polgárokkal egyforma jogot gyakoroljanak; de főleg két ok van jelenlegi polgárosításuk ellen , mellyeket már elmondottak a’ követ urak ; az első nem az, — mint Debreczen város követe beszédének elején előadta, — mintha a’ zsidók elegendőkép kiművelve nem volnának; mert azt tartom , műveltség elég vau bennük, több mint más osztályokban; — hanem azért, mert külön érdekeket képeznek, — azért, mert vallásos elveik annyira össze vannak szőve a' polgári élet viszonyaival, hogy mintegy statust in statu képeznek: inig tehát a’zsidók nem simulnak polgári institutióinkhoz , addig őket polgárosítani nem lehet. — 2-szor: azon idegenkedése a’ néposztályoknak a' zsidók ellenében , mit Vas megye tisztelt követe is megemlített; azt hiszem, hogy ha a’ zsidóknak egyszerre minden polgári jogokat adnánk, talán a’ zsidóknak tennénk legnagyobb kárt, mert inkább ellenszenvet gerjesztenénk az országbaa, hogyseni azt érnök el, mit a’ törvény már megadott; és azért meg kell vallani, hogy igazán botránkozásraméltó dolog, hogy az 1840-iki törvény által megadott kedvezések több helyen a hatóságok visszaélése által meghiúsultak. E’ tekintetben a’ zsidóknak méltó panaszuk van, hogy a törvény által adott jogok gyakorlatába be nem eresztetnek. — Ezek visszaélések, ezeket — ha ide terjesztetnek — küldőim részéről pártolandom. De mig a’ zsidóknak egészen a’ többi polgárokkal egyforma joguk nincsen, a" városban több jogokat nem akarok nekik tulajdonítani ; mert azt — mint már Pozsony megye tisztelt követe kifejtette — igazságtalannak tartom, hogy mi itt megyék követei, kik legtöbb befolyást gyakorlunk a törvényhozásban, a' megyék rendezésébe nem akarjuk beereszteni a' zsi-77* XCVrt. ülés naplója. Februarius 9-én Í844. 307 i K\ A s
