1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 96. ülés

XCVI. ülés naplója. Februarius 8-án 1844.

281

kiindult; mert az minden esetre igaz, hogy a’ rabok száma a’ politiának javítása által is szaporodott; de Sz.ktr.vi ezenkívül tekintetbe veendő azon individuális eset is, mellyet Csongrád követe előterjesztett, hogy t. i. a’rz°s°ek rende városnak tisztviselősége megszaporodott, és meglehet, hogy ennek is kell tulajdonítani, hogy jobb felvigyázat által több esetek és gonosztettek hozattak napfényre; azonfelül történtek több rendelkezések a’ tömlöczök javítására nézve is. — Egyébiránt figyelmeztetnem kell, miszerint a’ Pest városa követe által felolvasott jegyzék szerint 1838. év óta különösen szaporodott a’rabok száma; tudjuk pedig, hogy miután Pestet a’ vízáradás 1838-ban elpusztította, akkor sok idegen munkás betódult , és örömest be is fogadtattak , mert különben a' munkabér igen megdrágult volna ; egy pár év múlva azonban a’ hirtelen építés, mi akkor szükséges volt, megszűnt, ’s azon sok napszámos, ki azon rendkívüli körülményekben keresetmódot talált, azt többé fel nem találta; és meglehet, hogy ezen körülmény is segítette a’ gonosztevők számát szaporítani; — de ez olly dolog, mit sem törvényhozás, sem előrelátás egészen meg nem gátolhat, — ez a’ keresetmód-hiánynak okozata; mert midőn az ember éhezik ’s fázik, a’ társaság jótékonyságát nem érezvén, nem is igen hajlandó a’ törvények megtartására. — Még egy észrevételem van azon megjegyzésre nézve, mellyet Pest városának követe előterjesztett, miszerint azt mondá , hogy 1700 rab volt 1841-ben, és pedig 600 városi, 500 jobbágyi ember, ez tehát öszvesen 1100: tehát a’ többi 600 honnan kerekedett?—Továbbá azt mondotta Pest városa követe, hogy a’ Pécsből Pestre jött gonosztevőket ekkorig a’ bécsi magistratus felszólítása következtében vissza szokták küldeni. Ez ellen ellenvetésünk nem lehet, azokat ezután is mindig visszautasítjuk, mivel azon hatalomnak törvényei alatt állanak, a’ honnan jöttek, azokat ki is kell utasítani, és ez mindig meglesz; mert mi az európai törvények ellen nem tehetünk; valamint szinte azon legényeket is , kik katonai összeírás alatt állanak, vissza kell küldenünk , mig bizonyság által abbeli kötelességüknek eleget nem tettek; de ha azon rendelkezés Pécs városa részéről nem volna is, hogy az ő gonosztevőit vissza kell küldeni, miután azok külföldiek, és a’ külföldiekre nézve meg van mondva , hogy addig , mig meg nem honosulnak , úgy tekintessenek , mint külföldiek , habár Pécs politia— lis rendszere nem hozná is magával, azon gonosztevők minden esetre visszaküldetnének; mert semmi esetre Magyarországhoz nem tartoznak. Én tehát itt semmi egyebet nem látok, mint tisztán azt kimondva, hogy az, ki Magyarországban született, és a’kinek megengedteték, hogy Magyarországba bejöjjön, —addig, mígnem vétkezik, ott kereshessen élelmet, hol belátása szerint legjobbnak tartja; mi ellen senki nem szólhat. — Itt több mondva nincs: következéskép ezen szerkezet megmaradhatna; a’ többi a’ politialis törvénybe tartozik, mellyről — tudom — a’ városi követ urak sokat gondolkoztak, és valamint én, úgy ők is meg lesznek győződve, hogy ezen törvénynek kiegészítő részét a’ politialis törvény fogja tenni.

Pest város követe Járy György: Csongrád megye érdemes követének észrevételeire szükségesnek vélem megjegyezni, hogy talán onnan vagyon az, hogy Pesten a’ rabok száma évenkint tetemesen szaporodott, mivel 1831-ben a’ népesség száma 50,000-et tett, most pedig 80,000-et; és talán a’ „Pesti Hírlap“, meg a’ királyi biztosság azért nem hatott a’ városi politiára javitólag, mivel 1841. év előtt sem az első nem létezett, sem a’ másik nem működött.— Mi Angliát illeti: nem áll az, mit az érdemes követ ur felhozott; mert Angliában egyik város visszautasítja a’ másiknak szegényeit, minthogy minden városnak megvan a' maga szegényi taksája; ha pedig ez Angliában igy van, miért ne lehetne úgy Magyarországban is ?

Elnök: Én magam is azt tartom, a’ mit Pest megye követe mondott, hogy t. i. ha valaki külföldről ide jővén, a’ város által viszautasittathatik , ’s ha illy szellemben ez a’ városi rendszer törvény által politialis tekintetben kiegészíttetik, különösen ha abban az is fog mondatni, a’ mit Pest megye érdemes követe mondott, hogy az ollyan emberek, kik bizonyos keresetmódot ki nem mutathatnak, a’ városból elmozdittathassanak, a’ kettő sokat segítene a’ dolgon. E’ szerint, a’ mennyiben ez ollyan tárgy, melly későbbi vitatkozásokra adhat alkalmat, most talán függeszszük fel azt. Minden esetre ezt ad notam veszem. („Maradjon!“)

l'gocsa megye követe Ssentpály László: Részemről hajlandó volnék a‘ városi követ urak aggodalmát megszüntetni. Nem lehet tagadni, hogy ezen aggodalom a’ gyakorlati életből veszi magát. Kiki tudja, hogy az ollyan ember, a’ ki könnyen meg tudja kenyerét keresni, és becsületesen elél, az nehezebben fogja elöbbeni helyét elhagyni. Innen következik az, hogy az ollyan emberek, kik kenyereket keresni nem tudják , hamarabb elhagyják elöbbeni helyöket. Ha a’ városi követ urak azt akarják elérni, hogy azon emberek, kik a’ városokba bemennek, bizonyítványokkal legyenek ellátva, hogy az ollyan ember hol született, hol lakik, milly járatban van? —szükséges, hogy a'felett szigorún őrködjenek. E’szerint igen hajlandó vagyok a’ szerkezetbe tenni a’ városoknak kívánságát. Ezt minden esetre meg kell tennünk , a’ hol az van mondva: hogy be jelenthetik a’magok letelepedését; ki kell mondani, hogy „tartoznak“ bejelenteni. Csak azt akarom tehát belététetni, hogy a’ bejelentés szabadsága helyett az tétessék : hogy bejelenteni kötelesek legyenek.

Veszprém megye követe Sebestyén Gábor: Valamint előbb nyilatkoztam, úgy most sem kívánom ezen letelepedést olly széles értelembe vétetni, hogy minden Ausztria tartománybeli zsidók, kik a’ magok születési helyükön meg nem szenvedtetnek , minden vizsgálat nélkül akárhol letelepedjenek. Valamint pedig ezen előbbi nyilatkozatomat utasításom következtében tettem, úgy utasításom következtében vagyok bátor azt is pártolni, mit ö excellentiája az erkölcsiség bebizonyítása végett indítványozott. Utasításom szavai ezek: „hogy a’ jótékonyságban egyedül a’ belföldi, vagy meghonosult jó erkölcsű s magyar nyelvit fl. Kopt. II. köt. 71