1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 96. ülés

S/.. Kir. városok rendezése

demben a’ tanácskozás akkorra halasztandó, midőn majd a’ kereskedelmi tárgyak között az iparra vonatkozó ezen ágazatról is érdemileg lészen a’ szó; — a’ zsidókra nézve ellenben, mivel itten egyáltalán a’ telepedés eszméje fejeztetik ki, a’ zsidóság letelepedhetése iránt pedig hazánkban még némelly kivételek léteznek, oda járul vélekedésem , hogy erre nézve e’ helyen ezen körülményekhez képest valamelly említést tenni czéliránytalan épen nem volna. — Egyébiránt a’ mi a’ 43. §-f magát illeti: minekutána a’ szerint az ugyanazonosság bebizonyítására két városi polgár tanúbizonysága is elegendőnek találtalik, küldőim ebben meg nem nyugodhatván, világos utasításomnál fogva nyilván kitétetni kérem azt: hogy a’jó rend tekintetéből magát mindenki elégséges hiteles iratokkal is igazolni tartozzék.

Veszprém megye kötete Sebestyén Gábor: Igaz, hogy utóbb elő fog jönni a’ zsidók polgári állapolja, vagyis polgárosodása; de a’ polgárosodást meg kell előznie a’ letelepedésnek; ’s így mégis helyén látnám azt megemlíteni most, mikor a' letelepedésről van szó. A’ zsidókra nézve különösen a’ letelepedést megkülönböztetem; mert más értelemben vagyok azon zsidókra nézve, kik e’ honban születtek, és a’ magyar nyelvet értik. De tudnunk kell azt, — és ajánlom figyelmébe a' t. RRnek, — hogy a’ német ausztriai tartományokban, jelesen Morva, Szilézia és Cseh országokban, a' zsidók száma meg van határozva, úgy hogy minden zsidó numerus alatt van, és igy mindig egyforma számmal szabad a’ zsidóknak azon tartományokban maradniok, úgy hogy miután a" nevelés ideje kitelt, ha az atyának több gyermekei vannak, a’ számfelettinek, vagyis a’ ki számot nem kaphat, ki kell vándorolnia; ’s innen van Magyarországnak zsidókkali elöntése, mivel nem maradhatnak azon tartományokban. Azt vélem tehát, hogy itt világosan ki kell tenni, hogy itt épen csak a’ magyarhoni zsidóságnak letelepedése értetik; nem pedig az, hogy minden, Európából ide jött zsidó itt megtelepedliessék; mert különben úgy járunk, mint néhány év elölt Svéczia, hol a’ király megengedte a’ civilisalio tekintetéből a’ letelepedlietést és polgárosodást; minek következése az volt, hogy annyi zsidóság tódult egész Európából Svécziába, hogy magának a’ svéd királynak vissza kellett szavát húznia és rendeletét csak a’ Svécziában létező és ott született zsidókra szorítania. Én tehát azon zsidókra nézve, kik a’ magyar nyelvet értik és egyszersmind Magyarhonban születtek, különbséget nem leszek; de általánosan, hogy Europa zsidóságának kaput nyissunk a’ letelepedésre , azt nem kívánom.

Bihar megye kötete Beöthy Ödön: Nem ide való azon kérdés, hanem a’ 89. § alá tartozik; akkor lessék a’ t. RRnek véleményüket kimondani.

Selmecz- és Bélabánya tárosok kötete Antalffy József: Ámbár elismerem, hogy a’zsidóknak bányavárosinkban letelepedhetési kérdése a’46. § felolvasása előtt fölötte támadt vitatkozás által praeoccupálva van, és annak vitatása csak a’ 46. § általános rendelkezése miatt, annak felolvasása után volna helyén; mivel azonban már ez iránt több nyilatkozatok történtek: küldőim meghagyásából nekem is kötelességem oda nyilatkozni, hogy fenálló törvényeink, mellyek a’ zsidókat bányavárosainkból kitiltják, itt is tartassanak meg, és a’ zsidók a1 bányavárosokbani letelepedhetéslöl a’ 43. §-ban egyenesen kivétessenek.

Mármaros megye kötele báró Sztojka Imre: Azt tartom, itt sem zsidók-, sem görögök-, sem törökökről nincsen szó, hanem emberekről van szó; azokat pedig a’ királyi városokból kizárni nem lehet. Egyébiránt az egész vitatkozás későbbre való.

Elnök: Itt most csak az vétetik kérdésbe, hogy a’ bányavárosokban, a’ legközelebbi 1840. évben hozott törvénynek következtében is, a’ zsidók letelepedhetnek-e, vagy sem? — mert az utolsó és régi törvényeink következtében a’ zsidók az illy helyekről eltiltattak. Minthogy tehát telepedésröl van szó, a’ bányavárosi követek tették azon indítványt, hogy itt erre nézve ezen kivétel történjék. Erre nézve az mondatott, hogy ezen kérdés azon időre lenne halasztandó, midőn a’ zsidóknak a’ városokbani viszonyairól lesz szó, és akkor természetesen azon indokok, mellyek arra szolgálnak, hogy polgárok lehessenek-e, vagy sem? a’ telepedésre is szolgálnak; és igy sok egyforma indokok lesznek mind a’ két részre nézve: akkorra halaszszuk tehát e’ kérdést, és most — mint szoktuk mondani — „maneat res integra.“ („Helyes!“) De nagyobb kérdésnek látszik, és egyszersmind ide tartozónak az, mit Pest városa követe előadott: hogy valljon nem volna-e szükséges a' letelepedés egyik feltételéül tenni azt, hogy jó és erkölcsi magokviseletéröl a’ letelepedni akarók bizonyítványt mutassanak elő? — A’ városokban, hol több ember összegyülekezik, a’ jó még jobbá, de viszont a’ rósz is még roszabbá fejlődik ki: úgy tartom tehát, a’ városoknak méltán lehet megkívánni azt, hogy az idegen telepedök magokviseletéröl bizonyítvány által biztosítva legyenek: és igy megegyezem Pest városa köveiének előadásában, miszerint ezen szavakat kívánja a’ szerkezetbe betenni: „hogy jó erkölcsi viseletéről illendő bizonyságot mutasson elő olly ember, ki a’ városban letelepedik.“

Debreczen város kötele Komlósy László: Nincs kötelező erővel kitéve ez: én tehát a’ helyeit, hol az mondatiki „lelepedési szándékukat egy év előtt és bármikor bejelenthetik“, — kívánom tétetni: „bejelenteni köteleztelnek;“ mert a’ bejelentésnek letelepedés és polgári jogok szerézhetése is lesz a’ következése; — továbbá miután a' zsidókról itt szó tétetett, reájok nézve addig is, inig azon §-hoz jutunk, hol polgárositásról van szó, kívánnám a’ letelepedésre nézve azt kitétetni, hogy e’ részben nem akarnak a’ t. RR a’ városokra nézve semmi újabb törvényt alkotni, hanem egyedül azt akarják, hogy az 1840: 29 t. ez. a’ maga erejében maradjon, annyival inkább, mert ezen munkálatban az mondatik, hogy a’ királyi városokra nézve mindenféle eddigi ellenkező törvény eltöröltetik, ’s igy nem gondolnám, hogy a’ t. RR. ezt az 1840: 29 törvény változtatására is értenék; mert akkor összeütközésbe jönnénk a’ felállított elvekkel; ’s igy a’ zsidókra nézve megemlíteni kívánom, hogy a’ 29. I. ez. a’ maga épségében fenmarad, ’s e’ mellett nem annyira Debreczen városára nézve kívánom a’ veszprémi indítványt életbe léptetni mint más városokra nézve, mellyekben a’nemzetiség nem áll olly lábon, mint kellene: azokra nézve tehát, ha a’ t. RR. akarata és közkívánata az, hogy a’ nemzet nyerjen, és a’ nemzetiség nagyobb

276 XCVI. ülés naplója. Februarius 8-án 1844.