1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 93. ülés
Sr kir. városok szerkezete. 226 XC1II. ülés naplója. Februarius 5-éu 1844. ■ tetem, hogy a’ tulajdont és haszonvételt kárpótlás nélkül elvenni nem lehet; — de más részről a1 statusnak ’kötelességében áll őt minden tekintetben azon város szabályai alá rendelni, mellyben lakik, ’s mellynek jótékonyságával él. Ezen szempontból indulva ki, ebből azon következést húzom ki 1-ör: hogy á curiának tulajdonosa szabadon bírja curiáját azon privilegium , donatio, osztály mellett, mellyek következtében a’ curiának birtokában van ; 2-or: nem vethetjük városi hatóság alá a' curia birtokosát a’ jus regáléra nézve, mellyet gyakorol; 's ettől függ az, hogy ha magányjogi tekintetben a’ curiát valaki perrel megtámadja, mindaddig, mig a’ nemesi bírák meg nem változnak, ugyancsak vármegyei bíróság alá tartozzanak a’curiák. Ebből következik az is , hogy a' kir. város, mellynek körében curia van , ha a' korcsmáltatási beneficiumot korlátozná is , a’ curialis birtok haszonvételét nem korlátozhatja addig, mig az úgynevezett kibecsülés és kárpótlás meg nem történik ; s ebből következik az , hogy általánosan azt mondani nem lehet, hogy a’ curiák minden tekintetben a város alá tartozzanak; mert őket í-ör magányjogi tekintetben, ’s 2-or azon curiához kötött haszonvételek hiányában a’ város alá rendelni nem lehet, ’s ez utóbbi tekintetben csak akkor lehet, midőn a várossal megegyezett, vagy pedig a’ biró meghatározta azon bért, mellyet a’ városnak fizet a birtokos, ’s mikor a’ curia a’ városévá válik; — ebből következik az, hogy a’ birtokosok között semmi különbség nem lehet a’ curialis és más városi birtokra nézve; — ebből következik az, hogy a’ városnak házi költségében a’ városi birtokos tartozik részt venni, de a' királyi adóba nem tartozhatik fizetni még most, mert a’ királyi adónak destinatiója a’ katonatartás, — s ettől a’ curialis birtokos épen úgy mentes, mint más nemes birtokos ; miután pedig öt nem érdekli a’ katonai adó, — méltán követelheti a’ város, hogy a város szükségére szánt házi adóban illő részt vegyen. — Ennek következtében igen kérem a’ t. KRet, hogy ezen tárgynak is illő figyelmet adjanak , miután a’ törvényhatóságok egy része a’ curialis állapotot nem különböztette meg voltaképen. — Némellyek azt mondják, hogy a’ curiát is a’ város körületébe kell érteni; de azt nem lehet tenni, mert fenmarad azon két viszony, mellyet említettem, t. i. magányjogi és haszonvételi tekintetben. Azon rendelkezést tehát, hogy a’ curiák mind rendőri, mind büntető tekintetben alá vannak vetve a’ városoknak, — ezzel pótolom: „hogy házi adó tekintetében is alá vettessenek a’ curiák a’ városoknak.“ — Erre azt lehetne mondani: hogy ez idő előtt való ’s helyenkivüli; de meg fogom mondani, miért való az ide; mert ha mi itt azt mondjuk, hogy csak rendőri "s büntető tekintetben tartozik a’ curia a" város alá, ebből önkényt foly, hogy adózási tekintetben nem tartozik oda; ’s ha az adózásról lesz szó , ezt fogjuk ellene gördíteni ezen igazságos kívánatnak. — Annak ismétlésével fejezem be beszédemet, hogy én a' méltányossággal legszorosabb összeköttetésben látom azt, hogy a" curiák rendőri 's büntető tekintetben alá legyenek vetve a’ városnak, más részről pedig házi költségek tekintetében is alárendeltessenek a’ városi hatóságnak. Elnök: Némi tekintetben fel vagyok világosítva ; mert itt két idea van, mellyet én egynek gondoltam. Én a’ szerkezetet ekkorig úgy értettem, hogy csak közrendöri tekintetben vannak a’ curiák a’ városok alatt; de már most látom, hogy ezt oda is lehet érteni, hogy kétfelé oszlik a' büntetés , t. i. criminalis- és politialisra: igy tehát több van benne, ha úgy értetik, a’ mint Csongrád érdemes követe mondta ; azonban világosság okáért jobb lenne igy változtatni: „mind közrendöri (politialis), mind büntető (criminalis) tekintetben a’ város hatósága alá tartozik.“ — Már most ismét egy más eszme áll előttünk, mellyet Csongrád megye érdemes követe adott elő; és ez a’ közadónak eszméje. 0 azt monda, hogy a’ mennyiben mind ezen curialis helyek és az azokban lakozók is részesülnek a’ városnak mind azon jótéteményeiben, a’ mellyekben más városi lakosok , az azokra szükséges házi adót ők szinte fizessék; már az aztán mindegy, ez akár e’helyen , akár máshol jöjjön be ; de nem lehet tagadni, hogy azon elv, a’ miről itt szó van, igazságos; mert ha én kövezetét, kivilágositást, vagy biztos rendőrséget ’s egyéb ollyanokat kívánok, mellyek a’ városi élettel szorosan vannak összekötve , méltán megkívánhatják a' városok is , hogy e’ czélokra én is adózzam. — Mi a' magányjogot illeti: a’ curiák állapot ja megmarad a' privilégiumok szerint. ’S igy a’ mondottaknál fogva 1-ör: a'nemesi curiák politialis tekintetben a’ város alá tartoznak; 2-or: büntető tekintetben szinte oda tartoznak. Ez tehát már végzés, noha vannak ollyanok , kik azt kívánják, hogy csak rendőrségi tekintetben tartozzanak alájok. — A' mi a’ 3-ik uj ideát, az adózást illeti: arra nézve mindegy, hogy az itt tétessék-e be, vagy máshol? — tessék erről tanácskozni. Csongrád megye érdemes követe okát megmondta annak , hogy miért fizessék a’ házi adót a’ curialis birtokosok is hasonlóképen , mint mások. Ugocsa megye követe Szentpály László: Az 5. § c) pontja a' 6. § c) pontjával, bár ahhoz a’ „kiváltságos“ szó hozzátétetnék is, ellenkezésbe jön, ha vagy bővebben meg nem magyaráztatik , vagy az 5. §-ból egészen ki nem hagyatik; mert az 5. §-ban — ismét mondom — csak azon kitéveleknek lehet helye , mik a’ város hatósága alá semmi tekintetben nem tartozandnak ; a' 6. §-ban pedig csak és egyedül ollyanokról lehet szó , mik bizonyos tekintetben a’ városi hatóságnak alája lesznek rendelve; már pedig az 5. § c) pontjában említett kiváltságos magánybirtok nem egyéb, mint a’ (í. § c) pontjában említett „nemes udvar te lek“; mert valamelly telek csak kiváltság után lehet; ’s viszont a" mi kiváltságos levél mellett biratik, az nem lehet egyéb, mint nemesi birtok; és igy a’ két c) pont alatti birtok egy természetű lévén, két különböző szabályozású ’s fogalmu szerkezetben különvált kivételek között, mint különböző corpusok elő sem fordulhatnak. Mi különben a’ bihari indítványt illeti: a’ curiákat magányjogi tekintetben a’ városi hatóság alá rendelhetőknek azért nem látom , mert épen ez által lennének kivetkeztetve kiváltságos
