1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 92. ülés

19G

\CII. ülés naplója. Februarius 3-án 1844.

iienci a’ sz.valónak képesek legyőzni; a’múltnak ezen dicső emléke’s a’magyar nemzetben helyzeti bizodalom serbekze'rkezet’e kente kegyes fejedelmünket jelen országgyűlésen is az egybegyült KKnak és RRnek abbeli felszólítására, arányT'tár-1 miszerint hagyván mind azokat, mik a' múltnak hoszú során károsan hatottak a’ nemzet jólétének kifejlé— jvában. sére, az újabb kor kivonatainak életbe-léptetésén hathatósan ’s czélszerűen munkálkodjanak; a’t. KK. és RR, ő felsége ezen üdvös czélzatának megfelelendők, nem késtek ugyan a’ sz. kir. városoknak a' kir. kegy. előadásokban foglalt elrendezésébe belébocsátkozni, ’s az ország 4-ik rende sem késett az élet iskolájából merített adatokkal könnyíteni az eredménydús leendő munkát, figyelmeztetvén a’ t. KKat és RRet azokra, mik netalán figyelmüket elkerülték, — azon édes reménytől tápláltattak a’ városok , hogy a’ t. KK. és RR. ez életkérdésben , a hol ugyanis 000 ’s több ezer polgár jövendőjének biztosíttatni kell, őket törvényes befolyásukban gátolni nem fogják: azonban törvényes kívánságukat nem koronázta szerencsés siker, ’s azért diplomatái állásuk jelen gyalázatosságát az európai világ előtt némikép elrejteni kívánván , fájdalom ! olly fegyverekhez nyúlni kénytelenittettek, mellyek sem a’ kor szellemével, sem pedig alkotmányunk tartósságával meg nem férhetők. — Az egyeztetni kellő erők ezen súrlódása milly gyümölcsöket hozhat az utókornak, ennek megítélését a’ t. KK. és RR. bölcseségére bízom; — avvagy (engedelemmel legyen mondva) tán azt hiszik a’ t. KK. és RR, hogy bekövetkezett már az idő , mikor a’ 4-ik országos rendtől, mellyben alkotmányunknak legtartósabb támaszát és törvényes törekvéseinek leghatalmasabb rugóját kellett vala tekinteniük, tulajdonjogaik veszélyeztetése nélkül meghasonlottan elválni lehessen? — Ezen kénves kérdésnek megfejtése tőlem kivántatni nem fog, ha újra megemlítem, hogy én arra elegendő ügyességet nem igényiek , ’s ha ez úttal is kijelentem, hogy küldőim az alkotmányos törvények hív paizsa alatt éldegélvén, polgári kötelességük legfőbbikének tartják az ország közjavát, a’ nemzet felvirágzását, nem ugyan akaratuk, — mert kebleik kivánatai törvénytelenül korlátoztatvák, — de mégis tehetségök szerint előmozdítani. Azért, hagyván mind ezeket, mik a’ jövendő által kifejtendők, ’s mik netalán újabb ingerültséget okozhatnának, nehogy továbbá is untassam a’ t. KKat és RRet, küldőim legközelebb megérkezett utasításánál fogva bátor vagyok kijelenteni, hogy ők a’ fenálló törvényekhez ragaszkodva , a’ mennyiben a’ szabad kir. városoknak benső elrendezését, bár törvényes szavazati joguktól ideiglenesen felfüggesztve , legforróbban óhajtják, valamint hogy azon szőnyegen lévő coordinationalis kérdéshez hathatós befolyással járulni óhajtanak , és a’ jelen kerül, válaszmányi munkálatnak bevezető első czikkét a’ maga egész kiterjedésében kihagyatni kívánják; melly előadásomat, igazolásom végett és egyszersmind küldőim megnyugtatására, az országgyűlési naplóba igtattatni kérem.

Győr város követe Zánthó Mihály: Küldőim a’ sz. kir. városoknak helyhatósági belszerkezefét igenis kívánják , mivel belátják , hogy ez által a’ netalán becsúzott visszaélések és idegen beavatkozások korlátoltatni, az őket igazságosan illető szabad önállásuk pedig biztosíttatni fog; — azonban azt óhajtják, hogy ezen belszerkezet szavazatteljes hozzájárulásukkal történjék, mivel alkotmányos országban ezt a’ status joga megkívánja; de sőt valóságos anomáliának és önkénynek hiszik azt, midőn egyik status a’ másiknak kizárólag törvényt szabni, és ezt arra reá tolni ügyekszik; egyébiránt felfogni nem tudják, hogy a’ dicső magyar lovagrend , melly e’ honban csak magát jelemzi nemzetnek , és kiváltságait, szabadságát örvendi, szereti, s fentartani kívánja, — a’ hozzá szabadságaira ’s kiváltságaira nézve legközelebb álló polgári rendet , melly egész világon minden rendezett országban főtekintetet érdemel , törvényellcniesen megszorítani, jogaiból követköztetni, ’s öntetszése szerint, noha vele együtt a’ törvényhozási korláton belől áll, mint valami jövevény idegent rendezni törekedik. A’ sz. kir. városok e’ magyar hazában az ország eredetével egyidősek , emlékezik ezekről már Sz. István első magyar király I-sö törvénykönyvének 7-ik fejezetében , emlékezik I. András I-sö t. könyv 1-ső czímében ; ezek az ország boldogságára ’s előmenetelére mindenkor hasznos befolyást gyakoroltak , ’s igy voltak a’ nemzeti iparnak , haladásnak és erénynek gyülhelyei; a’honnan a’jobb rend, felvigyázat, szép tudományok, művészetek, mesterségek, az erkölcsnek és lelki tehetségnek emelkedése és a’ szebb érzetek az országnak minden részeire kiterjedtek, ’s mint illyenek a’ magyar törvényhozásban mindenkor teljes befolyással bírtak ; a’ mit Zsigmond király II—ik decretumának előszava nyilván bizonyít, mondván: „Civitatum nunciis et legatis auditis , et diligenter intellectis eorum et cujuslibet ipsorum petitionibus , informationibus, opinionibus“’stb. —- Ide vonatkozik az 1495 : 25 törvényczikk ezen szavakban: „Si vero inter ipsos (nuncios) aliqua discrepantia orietur, magister janitorum votum cujuslibet singillatim exquirat ;“— mit több törvények is bizonyítanak. Ezen renden mentek őseink, midőn az 1608-ik évi k. e. 6-ik, úgy k. u. 1-ső törvényczikkeket alkották, — mellyekben nyilván kimondották, hogy a’ sz. kir. városok az országnak 4-ik rendét teszik; és meghatározták , hogy a’ többi rendekkel egyetemben az országgyűlésre meghivatniok és itt szavazatuknak lenni kell; hogy pedig a’ sz. kir. városok megvoltak ezen törvényes gyakorlatban, bizonyítják az 1649: 39, 1655: 65, 1715: í07, 1751 : 27 , 1791 : 30 , 1807: 4 és számtalan törvények. — A’ sz. kir. városokat tehát a’ törvényhozásban és a magokat egyenesen érdeklő belszerkezetre való tettleges és szavazatteljes befolyásban akadályoztatni nem lehet, s erre alkotmányilag a’ 3—ik rendnek joga nincsen ; mert valamint a’ 3—ik rend, úgy a 4-ik rend is az ország statusa; ’s igy hasonlónak hasonlóban nincsen uralkodása! — E' tekintetben tehát a' 3—ik rendnek tette világos önzést és bizodalmatlanságot mutat; sőt — engedelemmel legyen mondva — hogy igazán kifejezzem magam , törvénytelen erőszakot, mellyet a’ sz. kir. városok méltán fájlalnak, ’s ezen fájdalmat a’ 3—ik rend, habár a’ legjobb szerkezetet alakítaná is, aligha a’ városok sebzett szíveiből telje-