1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1843 / 39. ülés

8

XXXIX. ülés naplója. September 6-án 1843.

Böntetöiőr- mány nem vélte hatalmában lenni, hogy azon törvényt, mellyet a’ múlt országgyűlés hozott, nagyobb l-sőféne. okok nélkül megváltoztathassa, és nem is gondolta czélszerűnek, a’ legújabban alkotott törvénynek megváltoztatását a’ jövő országgyűlésnek ajánlani: azért tehát be lehet — mint Tolna megye követe mondotta — e’ tárgyat a' 395. §-ba tenni, a hol a’ minimum két évi rabságra van szabva.

Elnök: Ez legjobb lesz, minden esetre oda tehetjük.

Pest megye követe Szentkirályi Móricz: Arad megye követének, minthogy a’ naplóba belé fog jönni, kénytelen vagyok megjegyezni: szeretném tudni, honnan vette Arad megye követe azt, hogy midőn a’ lopás és gyújtogatás közötti characteristicát kiemeltem , én a’ lopást terhesebb bűnnek mondottam volna, mint a' gyújtogatást? — ezt én nem mondottam soha, nem is fogom mondani, és igen nagyon csudálom, hogy czáfolhat engem ollyan dologért, mellyet nem mondottam.

Arad megye követe Török Gábor: Meglehet, hogy nem jól hallottam.

Elnök: Valóban egyszerre az ember beszédét felfogni bajos; hiszen magammal is megtörténik az, már magam is észrevettem, hogy sokszor nem úgy fogtam fel valamit, a' mint mondatott.

Somogy megye követe Somssich Pál: Azt mondotta Pest megye követe, a‘lopás nem azért bűn, mert lopás, hanem azért, mert másnak tulajdonát veszi el; a" gyújtogatás pedig nem azért bűn, mert gyújtogatás , hanem azért, ha jól fogtam fel, mert ollyan károk tétethetnek általa, mellyeknek következései kiszámíthatatlanok. Pest követével a’ lopásról adott definitiora nézve egyetértek , a’ lopás t. i. azért bűn, mert másnak javait tulajdonítja el; hanem a’ gyújtogatás is azért bűntett, mert másnak kárt okoz, nem pedig mivel határozatlan következései vannak. Szepes megye követének azt felelem , hogy azon kihágásokra, mellyeket a' múlt országgyűlés a' mezei rendőrség alá sorozott, mi mostan criminalis büntetést szabhatunk.

Elnök : A‘ 395. §-ban tehát először is lesz szó a’ hidakról.

Olvastatik a’ következő 40-ik fejezet, hol a’ 402. §-ra nézve:

Soprony megye követe Rohonczy Ignácz: Ezen § gondoskodott azokról, kik a’ viz mellett feküsznek, meggondolván, hogy azon szomszédok, kik felebb feküsznek, kárt okozhatnak azoknak, kik alább feküsznek ; gondoskodott az által, hogy meghatározta, hogy ha valaki gátat vagy töltést ront, biintettessék ; azokra nézve pedig, kik felebb feküsznek, azt határozta, hogy a1 vizet el ne ereszszék; de nem csak víznek eleresztése által lehet kárt okozni, hanem az által is, ha t. i. valaki a' vizet felfogja s elrekeszti: azért kívánom ezt is figyelembe vétetni.

Tolna inegye követe Bezerédy István : Az elzárás, a' mi a’ vizet feltartóztatja, mivel valamelly nagyobb kiöntést nem okoz, nem ide való, mert nem bűntett; a ki általa kárt szenvedne, tudósítsa a' közhatóságot ; ha a’ viz épen találna lassan-lassan emelkedni, könnyű azon segíteni, ‘s a zárt elrontani; ez épen ollyan , mintha valaki valami tüzet, minek élesztésétől függ például a’ pálinkafőzés , eloltana , és belőle kár következnék ; a’ tűznek eloltása szinte tehet kárt, a víz szabadon-bocsátása is tehet kárt, de büntetőtörvénybe nem való ; itt kiki könnyen segíthet maga magán.

Soprony megye követe Rohonczy Ignácz: Ha Tolna követének oka áll, akkor az egész §-t ki kell hagyni; mert akkor mindenki segíthet magán. Igaz , hogy a’ zűgót könnyebb elrontani, mint töltést csinálni , mert a1 töltés nagy munkába kerül, a1 csinált töltést pedig nehéz elrontani; azonban én kétezer emberrel egy éjen át ollyan töltést csinálhatok, hogy a' mögöttem lévőt egészen elöntőm: azért kívánom, hogy az illyen tett is büntettessék, mert a1 törvénynek nem kell önkényre alkalmat adni, hanem azt meggátolni ; ha pedig azt belé nem teszszük , az önkényt elősegítjük.

Bihar megye követe Beöthy Ödön: Itt vagyon annak helye, hogy a'rendőrségi törvényekre hivatkozzunk ; ezen tárgy a’ mezei rendőrségi czikkben foglaltatik.

Soprony megye követe Rohonczy Ignácz: Megyémről mondhatom, hogy vannak helyek, mellyek épen úgy feküsznek, hogy ha a' víz folyása meggátoltatik, 10 20 falut is el lehet árasztani; és megtörténik

nálunk, hogy a’ Rába folyása legalább két öllel fekszik magasabban , mint a' falu, és azért ha kiárad, nem lehet a' vizet feltartóztatni.

Elnök: Méltóztassanak a' t. KK. és RR. az ország helyzete szerint megítélni, maradjunk e e" tekintetben a rendőrségi törvényeknél, vagy itt is rendelkezzünk erről? —: Van bizonyosan sok sebes folyónk, mellyeket ha keresztülgátolok, sokszor egész kerületekben nagy károkat tehetek; más részről áll az, hogy az illyen gátat kiki elronthatja; hanem abból tekintetet érdemel az is, hogy némelly egyes megyékben és vidékeken számosabbak az illyen károk, mint másutt; mert a’ Tiszát ugyan nem fogja senki keresztülgátolni, de lehetnek ollyan vidékek, inellyekben az illyen elgátolás nagy károkat okozhat. (Felkiáltás: «Maradjon ! “)

Olvastatnak a’ 403. ’s következő §-ok a’ 417-ig.

A’ 417. §-ra nézve :

Szabolcs megye követe Erős Lajos: Küldőim utasítása szerint a’bűntettnek feljelentését kívánom, hogy t. i. a’ ki a’ bűntettet fel nem jelenti, az mint orgazda tekintessék: ugyanazért az a) b) c) pontokat ezen szakaszból kihagyatni ’s a’ feljelentés elmulasztását büntettetni kérem.

Trencsén megye követe Bachó Lajos: Szabolcs megye követének indítványát nem lehet elmellőzni ; mert ha a’ 356. §-ban az rendeltetett, hogy a’ ki valakitől hamis pénzt kap , és csak azért, hogy meg ne károsodjék, azt tovább adni ügyekszik , büntetésreméltónak találtatik: tehát ha valaki a' másikat meg-