1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 16. ülés
XVI. ülés naplója. Julius 6-án 1843. 157 4 millió lakosai megnyugtatására nézve fiúi bizodalommal voltak a’ kormány igazságszeretetéhez _Ennélfogva kénytelen vagyok kijelenteni: hogy a’ felolvasott királyi resolutio sajgó fájdalmat gerjesztett keblemben ; de épen azért, mert csak mint törvényhozó szólhatok itt, helyzetemet figyelembe véve távol kivánok tenni minden indulatot tőlem , — ’s excellentiádat pusztán és egyszerűn csak arra kérem meg egész tisztelettel, hogy a’KK. és HR. részéről tett azon kijelentést, hogy illy leverő helyzetben a’szőnyegen levő fontos tárgy fölött ez úttal tanácskozni nem kívánnak, figyelembe venni méltóztassék; a’ magyar nyelv kérdése sokkal fontosabb, hogysem azt levert kedélylyel tanácsos volna elintézni, ’s annak fontosságát a’ tanácskozás halasztása által fogjuk , úgy hiszem , legvilágosabban kitüntetni. Csongrád megye követe Klauzál Gábor: Milly érzést gerjesztett keblünkben a’ felolvasott királyi leirat, — helyén lesz akkor megmondanunk, midőn kezdeményi jogunknál fogva azt a’kerületi ülésben tanácskozás alá veendjük. Azt hiszem, t. KK. és RR! hogy nekünk még akkor is, midőn leginkább sujtatunk, sem nem lehet, sem nem szabad szemeink elől elveszteni azt, hogy nekünk nyugottaknak kell lenni, legalább nyugottaknak kell látszanunk akkor, midőn az országnak legérdekesebb tárgyai forognak tanácskozás alatt. En, ha az eddigi országgyűlési tapasztaláson megyek keresztül emlékezetemmel, nem vigasztalhatom és nem is ámíthatom magamat, hogy a’ lefolyt országgyűléseken ne lettek volna sajnos napok , hol egymást érték a’ sújtó leiratok, mellyek a’ nemzet legforróbb kivánatait elenyésztették ; de nem történt soha azon eset, hogy midőn olly érdekes tárgy felett folyt a’ tanácskozás , mint ma, kiváltképen midőn az csaknem egészen ki volt merítve, — a' tárgy feletti tanácskozás félbeszakasztatott volna. Az érzés az embernek kebelében támad; de a’ fájdalomnak, az igazságos fájdalomnak legmélyebb érzetét korlátolni kell tudnunk akkor, midőn törvényhozók vagyunk. Kérem a’t. KKat és RRet: méltóztassanak most ama’ méltányos fájdalmat, mellyet bennünk ezen királyi leiratnak felolvasása gerjesztett, mérsékelni, és meg nem felejtkezni arról, hogy a’ nemzetiség szent ügyéről, melly épen olly szent, mint a’ vallásé, kerületileg négy nap és országos iilésileg is már két nap tanácskozunk, és most már a’ discussio végén vagyunk; de egyszersmind méltányossággal és hideg megfontolással párosítsuk érzetünket, midőn ezen tárgyat tanácskozás alá veendjük. Részemről csak azt kérem, hogy elnök ő nagyméltósága intézkedést tegyen, hogy az országos ülések elegyes ülés által ketté ne szakasztassanak, inig a’ tanácskozás be nem fejeztetik. Én valóban illetlenségnek tartom, ha gyakran illy eset által, valamint szintén követségek megjelenése által is, a’ szónok felszólalásában félbeszakasztatik; a’ tábla méltósága megkívánja, hogy a’tanácskozás félbe ne szakasztassék, és inig az eldöntve nincs, semmi más terembe ne menjünk, és semmi izenetet el ne fogadjunk. Az illyes intézkedés legjobban fog szolgálhatni hasonló ingerültségek meggátlására. Elnök: Ez nem egészen tőlem függ. Egyébiránt sok tekintetben a’ tisztelt követ urnák előadását méltányosnak találom , és figyelemmel leszek iránta. Elő fogom adni ezen kívánságot ő cs. kir. főherczegségének az ország nádorának, ki — valamint a’ t. KK. és RR. tudják — a’ t. KKnak és RRnek kívánatét, a’ mennyire lehet, úgyis szokta teljesíteni. Pest megye követe Szentkirályi Móricz: Megvallom, mikint ép akkor nem mondanék igazat, ha állítanám , hogy én ingerülve soha sem vagyok, hogy lenni nem akarok; sőt inkább az ellenkezőt nyilatkoztatom ki. Az igaz , hogy vannak olly körülállások , mellyekben a’ kedélyek ingerültek, — az igaz, hogy azon ingerültséget visszanyomni kötelességünk, azt minden követ urak , kik előttem szólották , elismerték, ’s nem is tagadják: de vannak ismét olly körülállások, mellyekben viszont ha valami factum történik, azt tagadni nem lehet. Épen azért, mivel a’ magyar nyelv tárgya egyike a’ legfontosabb tárgyaknak, mivel az még fontosabb a’ vallás tárgyánál, mivel arra legnagyobb figyelmet kell fordítani, ha talán vagy az ülésnek későre elhaladtával az ülés nyugtalan találna lenni, vagy olly körülállás jőne közbe, miszerint a’ tanácskozást figyelemmel nem folytathatnék , — nem szerfeletti azon kívánat, hogy az elnököt kérjük, mikép későre haladván az idő, méltóztatnék a* tanácskozást befejezni, — annál inkább, mivel különben is hátra van a’ törvényjavaslatnak részletes vizsgálata, mint elnök ő nagyméltósága is mondá, hogy szakaszonkint észrevételt kíván tenni. Részemről nem reményiem, hogy ezen tanácskozást mai nap 5 óra előtt befejezni lehessen, és ha az általános tanácskozás annyi időbe került, a' részletes tanácskozás még annyi időbe fog kerülni; ’s igy , ha más tekintetből nem , ezen tekintetből is óhajtanám, hogy méltóztatnék nagyméltóságod az ülést elhalasztani. — Egyébiránt mi a’ k. kir. leiratot illeti, melly most érkezett: annak tárgyalásába ereszkedni nem akarok, arra lesz idő akkor, midőn ezen királyi leirat a kerületekben fog tárgyaltatni; annyit minden esetre lehet mondani, hogy az olly fontos tárgy, melly azon pillanatra az egész figyelmet magára ragadta; ha ez igy van — az factum, hogy figyelmünket elfoglalta akkor nein látok semmi következetlenséget abban, ha elnök ö nagyméltóságát arra kérjük — a’ nélkül hogy elnöki jogaiba vágnánk, és köteleztessük az ülés eloszlatására — mondom, ha megkérjük, hogy az ülést halaszsza el, mennyiben előre lehet látni, hogy a’ tárgy nem fog koczkáztatni. — Tegnap is megkezdettük a tanácskozást, és elnök ö nagyméltósága eloszlatta az ülést, és senkinek sem volt eszében azt mondani, hogy nem volt befejezve a’ tanácskozás; és igy tegnap azért záratott be az ülés, mert későre haladt az idő; az ma is megtörténhetik, mivel olly tárgy jött közbe, melly a' figyelmet magára vonta, és mivel úgyis közel járunk a’ 'I órához; ’s igy ismétlem, a’ nélkül hogy nagyméltóságod elnöki jogaiba vágnánk, azon kérést tenni lehet: hogy a’ mostani körülállásokban az ülést eloszlatni méltóztassék, — ez az elnöki szabadságtól függ. RR. Napi. J. köt. 40
