1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1843 / 4. ülés

ezen tablanak azon alkalommal , igazolás ollyformán történjék, mikép az most előadatott. En erre azt feleltem : hogy mennyiben ezen iga­zolás, vagyis inkább—régi mód szerint szólva—a’ megbízó-levelek bemutatása, ősi százados szokás szerint min­dig a’ kir. személynök előtt történt, ki is azután ezekből készítette azon névsort, inelly szinte bevett szo­kás szerint az országos iratok, sőt többnyire az országos napló elejére, — később annak végére szokott hivatalosan beigtattatni. Ennélfogva, a- mennyiben mindenki maga hivatalának jogát fentartani köteles, én is ezen régi szokáshoz, ezen régi jogokhoz, mellyek a’ kir. személynök tisztéhez kötvék, ragaszkodom. Egyébiránt mi a’ beadott névsort illeti: akkor is azt nyilvánitám, hogy mivel az már beadva volna, s a tett dolgot nemtörténtté tennem lehetetlen, —igen természetes , hogy annak az iratok közé is be kellett jő­­nie; azonban én ennek nem adhattam olly hitelességet, melly a’ régi szokás szerint egyedül az általam és jegyzéseimből készített névsort illeti. Ezen észrevételem kissé hosszasabb vitatkozásnak tárgya lön az em­lített 8-dik országos ülésben. Végre a’ tek. KK. és HR. abban egyeztek meg, és én is a’ nagy többségnek kivánata szerint akkép mondám ki a’ végzést: hogy ezen beadott névjegyzék az iratok között helyet fogla­­land ugyan, hanem ezen úgynevezett verificationalis kérdés ’s egy szóval az egész dolog a’régi szokás mellett maradandjon. — Ezt akartam a’ tek. KK. és RRnek a’ dolog történetére nézve előadni a’ múlt or­szággyűlésről ; mert más országgyűlésen ezen tárgyról illy kiterjedésben szó nem volt. Már most, a múlt országgyűlésen hozott végzésnél fogva is, a’ tek. KK. és RR. a’ régi szokás mellett maradtak ezen ország­gyűlésen is, sőt küldőik utasításánál fogva megbizó-leveleiket szokott módon nekem be is adták. Ha ezen történt adatot, a tettet nézem ’s tekintem: mindenek előtt az a’javaslatom, tek. KK. és RR! hogy ezután is maradnának a’ múlt országgyűlésen e’ tárgyban hozott végzésök mellett. Én a' körülményeket azóta ineg­­változottaknak semmiben sem látom; mert— hogy megvalljam , 's a' napló is ezt mutatja — főoka az akkori kívánatnak az volt, hogy akkor is némelly törvényhatóságoknak követei jelen nem voltak , különösen pe­dig hibáztak akkor az úgynevezett részeknek követei, hibázott Tolna megyének mindkét követe, hibázott Pest megyének egyik követe;—és ezek voltak azon körülmények, mellyek most is fenforognak ; ugyanis hibáznak most is a' részek követei ’s némelly más törvényhatóságoknak követei; 's e'hiánynak okai—hogy azon szóval éljek, mint közönségesen mondani szoktuk — a’ világos titkok közé tartoznak; mert mindnyájan szemeink­kel látjuk, kiknek székei üresek? — Az eset tehát most is az, mi akkor volt; mert akkor is egy kerületi ülésben a’kiegészítés kérdésével az igazolás kérdése kapcsolatba vétetvén, némellyek a" tek. RR. közül ugyan­ezen hiányt hozták fel. E’ tárgy azonban kerületi ülésre halasztatott, sőt a hiány kérdése a' verificationalis kérdés előtt fölvétetett, ’s az e’ tárgybani izenet hamarabb hozatott ide , mint a’ másik, mellyről szólottám. Ismétlem tehát: ha a’ szokást, ha azt, mit a’ közelebbi országgyűlésen tettünk, követni akarjuk, úgy a' tek. KK. és RRet méltán és következetesen megkérhetem: hogy maradjanak e’ tekintetben előbbi végzéseik mel­lett; és igy én is a’ dolognak további fejtegetésébe nem ereszkedem (maradjon!). Jász-Kún kerület követe Szlulia Imre: Méltóztassék nagyméltóságod megengedni, hogy én, mielőtt ezen tanácskozások fejtegetésébe ereszkedném, szoros utasításomnál fogva, küldőim kívánságát nyilváníthas­sam. Nem kételkednek küldőim, hogy az országosan egybegyiilt t. KK. és RR. a három kerületnek követeit, valamint más megyei törvényhatóságoknak követeit, mind azon igazak- és gyakorlati jogokban részesítik, mely­­lyekben a’ megyei törvényhatóságok követei részesittetnek, — nevezetesen kívánják küldőim: hogy a’ há­rom kerületnek követeiből censorok, kerületi elnökök és jegyzők választassanak, és nem elkülönözve, mint a kir. városokkal történt; mi által úgy látják küldőim, hogy azon választófal, melly eddig honunkban léte­zett , még inkább fog fenállani. Nem is kételkednek — mint mondám — küldőim, hogy a’ tek. KK. és RR. ezen igazságos kérésöket méltányolni fogják; nem kételkednek azért, miután a'nemzet az átalakulás magasztos pályáján haladva, az ország több lakosainak is engedvényeket nyújtani kész, és ez által a’hon polgárait egymással egyesíteni törekszik. Reményük tehát küldőim, hogy olly törvényhatóságok, minők a’ három kerületek, a tek. KK. és RR. által azon gyakorlati igazaikban és jogokban részesittetni fognak; — azon ke­rületek, mondom, mellyek házi és hadi adót fizetnek, katonákat állitnak, és mind a’ mellett nemesi terhe­ket, melly eket a’többi törvényhatóságok visznek, talán felesleges mértékben is viselnek. Hiteles adatok­ból meg lehet mutatni, hogy századoktól fogva milly áldozatokat tettek a' haza oltárára, minőket egy tör­vényhatóság sem fogna elvállalni. Emlékezzenek vissza, tek. KK. és RR! hogy a’ kerületek a' haza szüksé­geinek pótlásához milly mértékben járultak ; ugyanis a’ németrendnek zálogba adatván, magukat ezen szol­gai állásból 540,000 frton váltották ki; noha az 1715: 34 törvény tartalmánál fogva ezen nevezetes summa visszafizetendő volna: de ezen kötelesség és ezen Ígéret csak a’ törvénykönyvben írott malasztkint létezik: illik tehat, hogy a kerületek és a’jász-kun nemzet, melly a' magyarokkal jó és rósz állapotában, boldog és boldogtalan sorsában osztozott, mint rokonával, — régi jogaiba visszahelyeztessék. Tudnék én bővebb adatokat előhozni; de azt hiszem, ezek is elegendők arra, hogy a’ kerületek akkor, midőn az átalakulás korszakában a nemzet egyéb polgárait jogokban részesíteni akarja, törvényes régi igazaikba és gyakorlati jogaikba visszahelyeztessenek. Az osztó igazság is kívánja, hogy azon jurisdictiók , mellyek a’hazai ter­heket legnagyobb mértékben viselik, mind azon jogokban részesittessenek, mellyekben a’ megyei törvény­­hatóságok részesittetnek. \ annak némelly megyék követei, kik utasításuknál fogva akarják részesíteni a’ke-IV. ülés naplója. Majus 24-én 1843. Köveielugrtok szükségesnek igazolása.

Next

/
Thumbnails
Contents