1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 2. ülés
Ií. ülés iratai. Majus 19-én 1843. 7 Felső-Eőri Pyrker János László patriarcha egri érsek — az országosan egybegyült KKat és RRet tudó- Üdvözlőkül sitandó —jelenté: hogy ő felségük által kitűnő királyi kegyelemmel fogadtatván, azok hódolati üdvöz-r^a*8 elja lését a' küldöttségnek nyájas leereszkedéssel fogadták, egyszersmind a’ KKat és RRet királyi kegyelmükről bizonyosokká tették, — ez úttal bemutatván mind ő, azaz a’ küldöttség szónoka által ő felségüket üdvözlő beszédeket, mind pedig ő felségük által adott kegyelmes királyi feleleteket, mellyeket Az elnök nádor ö császári királyi főherczegsége itélőmestere által felolvastatván, — azoknak tartalma következendő: Az országos küldöttségnek 1843-iki majus 19-én ö császári királyi felsége előtt mondott üdvözlő beszéde: „Felséges császár és apostoli király, legkegyelmesebb urunk! Magyarország és a’ kapcsolatos részek országosan egybegyült RRei minket, kik fejhajtva állunk felséged előtt, magyarázóivá tevének azon forró bálazajos öröm- 's határtalan tisztelet-érzésnek, mellyel kebleik ez alkalommal telvék. Felségednek ugyanis kormányzása első pillanata óta „Recta tueri“' jelszavához képest szüntelen oda irányzott atyai gondjai, miként a magyar hon és kapcsolatos részek jóléte’s boldogsága üdves törvények és intézvények által felvirágoztassák, — mit kiváltképen az e’ czélra harmadévileg egybehitt országgyűlés, úgy szinte a' kegyelmes meghivó-lcvélnek minden szavai világosan tanúsítnak, — felséged hű magyarjainak keblét a’ legforróbb hálaérzettel töltik el; ’s midőn felségedet az általunk anyira óhajtott czélhoz vezető eszközök és módok feletti tanácskozás végett honunk ezen városába, közénk érkezni szemléljük: kitör szivünkből az áradozó örömérzés, mellynek, valamint fiúi tiszteletünknek kifejezésére szavakat nem találunk, hanem az imádandó gondviseléshez bocsátjuk buzgó fohászinkat, felséged népeket boldogító éltére áldásért esdekelvén. De küldőink égőn vágynak jobbágyi hódolatuknak bemutatására felséged királyi színe elébe egyetemesen járulhatni; — mire nézve felséged kegyelmes határozatának nyilvánításától várván, magokat addig is velünk egyetemben felségednek királyi kegyelmeibe hódoló alázattal ajánlják.1tí 0 császári királyi felségének kegyelmes válasza: „Ugyanazon hajlandóság és jóakarói indulat, „Idem ille, qui Nos in médium fidelium perchari melly minket kedves Magyarországunk és hozzá Regni Nostri Hungáriáé partiumque adnexarum Stakapcsolt részeinek liiv KKai és RRei közé hozott, jelen kiküldetésieket is előttünk szives- és kedvessé teszi. Izenjétek ugyanazért küldőiteknek meg: hogy mi kívánságuknak szívesen engedünk, és nekiek, a’ kedves magyarnemzet iránti akarataink bővebb megértése és ezekből eredő kegyelmes királyi előadásaink átvételére nem sokára alkalmat adandunk.a tuum et Ordinum adduxit, propensionis et benevolentiae affectus, praesentem etiam missionem vestram gratam acceptamque Nobis reddit. Nunciate itaque Committentibus vestris, Nos votis illorum lubenter deferre, ipsisque, paternas Nostras in peramatam gentem hungaram intentiones uberius intelligendi, ac ex his profectas benignas Nostras Propositiones Regias recipiendi, copiam mox facturos esse.a Az országos küldöttségnek 1843-ki majus 19-én a' felséges császárné és királyné előtt mondott üdvözlő beszéde: „Felséges császárné és királyné, legkegyelmesebb asszonyunk! Midőn Magyarország és a’ kapcsolatos részek országosan egybegyült RReinek nevében felséged üdvözlésére, kegyes szine előtt megjelenni szerencsénk vagyon: előre is köszönetmondásra nyílnak ajkaink. — Felséged nem csupán áldott jó fejedelmünknek, a’ mi legkegyelmesebb urunknak ’s hazánk atyjának élte fűszerezöje és uralkodói terhes gondjainak angyali enyhítője, hanem egyszersmind népeinek legkegyelmesebb anyja, ki mint illyen, főleg hű magyarjait élteti boldogító malasztival. — Nem lehet itt nem emlékeznünk felségednek nemzetünk iránti azon kitűnő vonzalmára, mellynél fogva az utóbbi országgyűlésen elfogadni méltóztatott, hogy anyanyelvén szólhasson édes anyjához a’ magyar! Élni fog azért felséged emléke hu magyar fiainak szivében örökké! Honunk iránti különös hajlandóságának záloga az is, hogy felségedet fejedelmi férjének oldalán most közöttünk szemlélhetjük. — Fogadja felséged ezen érzelmeiért fiúi legbuzgóbb hálánkat, azon óhajtásunkkal, miszerint felséged virágzó életére áldásinak teljes bőségét hintse a'jó ég! Többire küldőinket magunkkal együtt felséged legmagasb kegyelmeibe mély alázattal ajánljuk.“ A' felséges császárnénak és királynénak kegyelmes felelete: „Ezen nap kedves előttem; azon okból pedig legkedvesebb , hogy a’ magyar nemzet iránt szivem őszinte indulatát ezen tekintetes küldöttség előtt kijelenteni alkalmat hozott, — semmit sem óhajtván buzgóbban, mint hogy Istennek kegyelnie és böl— csesége Magyarország minden dolgait szerencsésitse, és engedje, hogy jóléte új erővel gyarapodván, állandósittassék. Ezekből tessék a’ tekintetes küldötség- és a’ nemes nemzet minden RReinek Ítélni, mennyi köszönettel légyek fáradságuk- ’s azoknak „Est mihi dies haec grata; eo tamen nomine gratissima, quod sincerum animi mei in nobilem gentem hungaram sensum, illud item coram Inclyta Deputatione hac expromendi opportunitatem tulerit: nihil me optare enixius, quam ut benignitas providentiaque I)ei optimi maximi res omnes Hungáriáé prosperet, praestetque, ut incolumitas ejus, novis aucta viribus perennet. — Ex his velit Inclyta Deputatio Ordinesque nobilissimae gentis universi metiri, quas pro fatigio suo illorumque in me studio grates ha-2*
