1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 235. ülés
83 235. t lés. Írásai. October 2-án 1844. 2.35. ORSZÁGOS ÜLÉS. October 2-án 1844. 313-dik SZÁM ALATT. Ötödik izenete a’ KK. és RR-nek a’ büntetőtörvénykönyv javaslatnak börtünrendszerröli Ill-ik Része iránt. Tanácskozás alá vétetvén a’ mélt. Főrendeknek IV. izenete, mi a’ büntető törvénykönyv javaslat I. Része tárgyalás alá miként vétele iránt támadt kérdést illeti, a’ Karok és Rendek kénytelenek továbbá is sürgetni, hogy a’ mélt. Főrendeknek azon egész I. Rész iránti véleményéről értesitessenek, mert bár III—dik izeneliikben az arány megállapítására a’büntetés nemekbeni megállapodást szükségesnek hivék is ugyan abban az egész I. Részt kívánták tárgyaltatni, ’s ha bár az arány megállapítást a’ törvénykönyv teljeségére szükségesnek vélik, ollyan kérdésnek azonban nem tartják, mellynek meghatározása előtt a’ többi pontokra nézve, ezzel együtt az I. Részben az egyezkedés meg nem kezdődhetnék, különben az fogna belőle következni, hogy úgy ezen, mint más rendszeres munkában, minden ollyan kérdések iránt, mellyek az egészben nem elszigetelten állanak, hanem másokkal némü öszszefüggésök van, az egyezkedés egyenkint és egymás után történjék, melly módot követni a’ mélt. Főrendek az eddigelé tárgyalt rendszeres munkáknál czélszerünek maguk sem tártának. Mellőzvén azt valljon az átmeneti rendszer behozatala az 1—sö részbeli büntetés nemekben változtatást húz e’ maga után? mint azt a’mélt. Főrendek hinni látszanak a’ Karok és Rendek azt jegyzik meg, hogy miután a’ mélt. Főrendek a’ büntetési nemeket tanácskozás alá vették, nem látják okát annak, miért nem lehelne egyszersmind az alá venni mind azt, a’mi az 1. Részben a’bűnükről és rokon nemüekről szól, mellyek pedig az arány megállapítással semmi összeköttetésben nem lévén a’munkának legnagyobb részét teszik, mert ha a’m. Főrendek az általok felállított büntetés nemek alkalmazását keresztül vinni nem késértik vala is meg, ez esetben is csak a’ büntetések alkalmazása iránt volna a' K írok és Rendek előtt ismeretlen a’ mélt. Főrendeknek véleménye, mi iránt, mint a’ büntetés nemek iránt is a’ két tábla közti közelítést csak elősegítené annak szemlelése, hogy a' maga minden részeiben tárgyalás alá vett munka egyéb legtöbb pontjaira nézve vagy nincs különbség, vagy nem oily lényeges, melly az egyesülést lehetetlenítené. Miután tehát az l-ö Rész tartalmának legtöbbje ollyan, mellynek eldöntése az arány meghatározástól nem feltételeztetik, miután a’ büntetés nemek iránt véleményüket a’ mélt. Főrendek kimondották, miután ha ezeknek alkalmazásába magok a’ mélt. Főrendek nem ereszkednek, ennek hiánya nem ok azo'.nak meg nem vitatására, mellyek azzal összeköttetésben nincsenek, mind ezeknél fogva, hogy az l-ö Részt a’ mélt. Főrendek véleményükkel együtt átküldeni szíveskedjenek, a’ Karok és Rendek továbbá is sürgetni annyival inkább kénytelenek, mert ez nem csak a’ tárgy, a’ ren Iszeres munka természetében fekszik, hanem az egyesség eszközlésének is legsükeresb módja, azon kívül hogy a’ nyilvánosig és a’ közvélemény fejlődésének érdekében is szükséges. Midőn e’ szerint egy részről nem titkolhatják el a’ Karok és Rendek a’ feletti sajnálkozásukat, hogy a’ mélt. Főrendek nem nyilatkozása miatt egy év óta vissza van tartóztatva az alkalom az l-ö Rész iránt az értekezést odább folytathatni, más részről reményük, hogy az egyezkedés megszokott formájától eltérés iránti aggodalmaikat méltányolván a’ mélt. Főrendek nem fog tovább hátráltatni az értekezés azon l-ö Részre nézve, melly már csak annál fogva is rendkívüli fontossággal bir, mivel a’ bűnök benne meghatározva vannak, miket a’ polgárok nagy nyugtalanságára, teljesen sem meg nevezve, sem körül Írva eddigi törvényeinkben nem találunk. Mellőzvén azon §§-at, mellyek iránt az egyesség megkészült. Mi a’ 151. 152. §§-al illeti, ezekhez a’ Karok és Rendek továbbá is ragaszkodnak, mert azon okok, mellyeket a’ 117. és 119. §-ok mellett több Ízben felhozának , ’s melly §§-nak meg tartásában a’ mélt. Főrendek is meg egyeznek, a’ kérdés alatti §§-ra ép úgy illenek, sőt ha u’ választandó alkalmas voltára nézve a’ mélt. Főrendek véleménye szerint abban valami biztosság találtatik, hogy az nem pusztán a’szabad választás eredménye, itt a biztosság inkább meg van mint a’ 117. és 119. §§-nál, ’s ez annyival inkább, mivel több törvényhatóságok részéről sokan terjesztetvén föl, a’ kormány kinevezésének elég tágas tér engedtetik. Hasonlóan megtartani kívánják a’ Karok és Rendek a’ XII-dik Fejezetet illetőleg azon rendeletet is, miszerint a’ kerületi börtönök tiszti személyzetének fizetései is országos pénztárból fedeztessenek, részszerint azért, mert e’ teherrel együtt járónak tartják a’ választás jogát, miről a’ Karok és Rendek lemondani nem akarnak, részint mert ha csak ugyan olly múlhatatlan szükségesnek ítélt a’nemzet a’kerületi börtönök felállítását, azoknak költségeitől sem fog vissza ijedni, a’ minthogy képviselőik által a’ törvényhatóságok minden szükséget költségeket, már meg is ajánlottak. A’ 368. 369. §§. ’s illetőleg a’ XVII-ik Fejezetet módosilandónak a’ mélt. Főrendek eredetileg azért vélték, mert miután jelenleg csak négy kerületi börtönnek felállítása rendeltetik el, a‘ többinek helyét ’s körét azon okból nem akarnák meghatározni, mivel azt a’ későbbi törvényhozás meg változtathatná, mire a’ Karok és Rendek azt jegyzik meg, hogy a’ későbbi törvényhozásnak megváltoztató hatálma alá az előbbi törvényhozás minden rendeletéi különbség nélkül alá esnek. ’S nem is hihetik a’ Karok és Rendek, hogy a’ 4 kerületi börtön körének az egész országra kiterjeszkedése a’ tapasztalás szerzés érdeke által tétetnék szükségessé, mert azon kívül, hogy e szerint rendszer hatása igen nagy téren néhány egyedekben oszolván el, annak foganala kevésbé lenne figyelemmel keser-21 ^
