1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 231. ülés
64 231. Ülés. írásai. September 27-én 1844. hon közepére tétessék át, úgy Pest városa egyetemes lakosainak ebbéli forró kívánságát is teljesültéhez közeledni láthatjuk, kegyeibe ajánlottak minden tisztelettel vagyunk. Költ Pesten 1844. évi Martius 29-én tartatott választott polgársági ülésünkből. A’ nagyméltóságu országos választmány alázatos szolgái. Nachdem die vorstehende Erklärung üblicherweise unterzeichnet, namentlich dieselbe die Herren Stephan StalTenberger, Stadt-Vormund; Emerich Horváth senior, Andreas Fr. v. Jalits und Stephan v. Károlyi, Mitglieder der erwählten Bürgerschaft unterfertigt haben, ist solche dem löblichen Magistrat zur Beförderung an die hohe Reics-Deputation überreicht worden. Láttam Szepessy, m. k. polgármester. Olvasta ’s kiadta Pesten 1844. Aprilis 4-én. Ságody Sándor, m. k. sz. kir. Pest városa érdem, választó polgárságnak hites jegyzője. 9. Szám. Nagyméllóságú országos Választmány! Főpohárnokmester buzini gr. Keglevich János ur ö excellentiájának, mind a’ Pesten építendő országház ügyében kiküldött országos választmány elnökének ezen városi tanácshoz intézett kegyes levelében az iránt szólittatván fel, hogy kebelünkből tagokat küldjünk ki biztosságképen, kikkel a’ nagyméltóságú országos választmány értekezhessél ö excellentiájának ime kegyes felszólítását teljesítettük. Ugyanezen küldöttségünknek eljárásáról mai nap tett jelentéséből azonban meglepetéssel értesülénk, mikép a’nagyméltóságú országos választmány azon tizenegy telek-csoportból, mellyeket küldöttségünk a’Pesten építendő országház helyéül kitűzött, egyiket sem méltóztatott elfogadni, ’s mikép a’ nagyméltóságú országos választmány egyenesen’s elhatározottan a’ Leopold külvárosi új pia— czot kegyeskedék az országház telkéül kijelelni. Hivatalosan értesülénk szinte a’ válaszott polgárságnak a’ nagyméltóságú országos választmányhoz intézett, ’s átküldetés végett mai nap tartót ültésünk elébe terjesztett •/. alatti nyilatkozatából abbeli határozatáról is, hogy a’ mondott czélra kívánt újpiaczot a’ felséges törvényhozóság rendelkezéséül kész átengedni: azonban kénytelenitetünk tisztelet teljes öszintességgel kinyilatkoztatni, mikép e’ városi tanács a’ választó polgársággal e’ részben egy értelemben nincsen, ’s azon kötelességünknél fogva, mellyel a’ város jogait és érdekeit mint hatóság őrizni tartozunk, arra bátorkodunk kérni alázatosan a’ nagyméltóságú országos választmányt, hogy iménti követelésétől kegyesen elállni méltóztassék. Mi is szivünkből kívánjuk ugyan, hogy az országház százados közohajtás teljesítéséül kebelünkbe hozassák; ’s ha Pest városa olly szűk területű volna, hogy annak kebelében egyedül a’ kérdéses új piaczot lehelne az itt építendő országház telkéül alkalmas helynek kijelelni, úgy mi sem volnának annak országos czélrai feláldozásától idegenek: ámde miután a’ haza érdeke csak azt kívánja, hogy az országháza Pestre tétessék át: azon körülményeknél fogva, mellyek az újpiaczot mint városunk fökincsét tüntetik ki, aránytalanul nagyobb volna az áldozat, mellyet sz. kir. Pest város a’ telek kijelelésével az országház létesítéséhez hozna annál, millyel hazánk többi törvényhatóságai ahhoz járulnának; ’s úgy vagyunk meggyőződve, hogy városunk telkeinek díjtalan átengedésére feljogosítva sem vagyunk, fökép midőn olly drága kincs forog fen, mellyen a’ kérdésben forgó újpiacz. Ugyanis valamint a’ választó polgárság is elismeri nyilatkozatában, a’ nagy piacz azon egyik legfőbb kincse városunknak, mellyért ha netán azt szorult állapotban házhelyekre osztva magán birtokosoknak árúba bocsátanok, százezreket veendünk vala be, ’s melly eddigelö olly díszt költsönzött városunknak, miilyenért más európai fővárosok házak lebontásával ’s a’ szomszéd telkek beváltásával milliókat áldoztak; ’s mi szinte újpiaczok nyithatására az 1838-ik évi szerencsétlen árvíz következtében százezreket adtunk ki. — Az újpiacz az, melly emeltebb helyzeténél ’s terjedelménél fogva akár árvizi, akár tűzi veszély alkalmával lakosaink nagy részének ’s azok vagyonának legbiztosb menedékül szolgált, és fog szolgáltatni. Az újpiacz az, melly országos vásárainkat eddigelö kebelébe fogadá, ’s melly az országos vásárok megszűntével városunk legszebb mulató kertjévé, sőt tán egy történeti emlékoszloppal díszítve polgártársainknak hazafiúi tettre buzdító szent helyévé fog alakíttathatni. ’S ezeken felül tudván azt, hogy polgártársaink legnagyobb része milly forróan ragaszkodik az újpiacz fenmaradásához, ismételjük alázatos kérelmünket, miszerint a’ nagyméltóságú országos választmány fenérintett követelésétől kegyesen elállni méltóztatnék. Egyébiránt kegyeibe ajánlottak minden tisztelettel maradunk. Költ Pesten az 1844. év Martius 30-áu tartott tanácsülésünkből. A’ nagymóltóságú oszágos választmánynak alázatos szolgáji as. kir. Pest városa tanácsa.
