1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 273. ülés

273. Ülés. írásai. November 12-én 1844. 111 cs. kir. aranykulcsos, belső titkos és kir. helytartótanácsi tanácsnok , a’ magyar tudós társaság első elnöke, és Zabolcs megye főispánja pedig Erdélyben kormányzói méltóságra emeltetvén; az ö Felsége által mind a’ római catholicusok, mind az evangelica vallásúak részéről kijelellek közül, király ’s haza ügyében szerzett jeles érde­meikért és országszerte megismert Laza&úi szolgálataikért, az ország Rendei ürményi Ürményi Ferenczet, Leo­pold császár jeles rendének commendátorát, cs. kir. aranykulcsost ’s belső titkos tanácsosi, ki ő Felsége megbí­zásából a’koronaöri hivatalt ideiglenesen eddig is viselte, és vajai]báró Vay Miklóst, cs. kir. aranykulcsost, a’ hélszemélyü tábla biráját ’s Borsod vármegye föispáni helyettesét, választották el teljes közakarattal ’s illetőleg erősítették meg koronaőrökül; kik egyszersmind a’ törvényszerű esküt annak rende szerint le is telték. Fenemlített gróf Keglevich Gábor, és gróf Teleky József a’ koronához tartozó kulcsoknak megtörtént átadá­saik iránt ezennel megnyugfattalván, és e’ tekintetben a’ felelet terhe alól feloldoztalván. II. TÖRVÉNYCZIKK. A’ magyar nyelv és nemzetiségről. Az ország Rendei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták, hogy: 1. §. Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi leiratok, előadások, válaszok és intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. §. A’törvényczikkek, valamint már a’jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak, és erősittettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerösittetni egyedül ma­gyar nyelven fognak. 3. §. Országgyűlési nyelv ezentúl kirekeszlöleg a’ magyar leszen, egyedül a’ kapcsolt Részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a’ magyar nyelvben jártasok nem lennének, a’ közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyűléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék. 4. §. A’ magyar udvari Cancellaria utján az ország határain belől bocsátandó minden iratokban, akár legye­nek ö Felsége által aláírva, akár nevében adassanak ki, és igy a’ magány folyamodásokra kelendő rendeletekben és határozatokban is, szinte a’ magyar nyelv használtassák. 5. §. A’ királyi Helytartótanács mindennemű tárgyalásaiban hivatalos foglalkozásairól viendő jegyzőkönyvei­ben, valamint ö Felsége eleibe terjesztendő felírásaiban, és az ország határain belőli minden hatóságokhoz bocsá­tandó minden intézvényeiben a’ magyar nyelvet használja, — azon levelezések, mellyeket a’ kir. Helytartótanács a’ hadi fő-és az ö Felsége örökös tartományaibeli polgári törvényszékekkel’s külországi törvényhatóságokkal foly­­tatand , ide nem értetvén. 6. §. A’ királyi udvari fötörvényszék nyelve az ország határain belől indított minden perekre nézve, vala­mint az ország halárain belöli minden itélöszékek, következéskép a’ szentszékeknek nyelvök is, a’ magyar leszen ’s azon itélöszékeknek hivatalos minden egyéb dolgaik is magyar nyelven folytatandók. 7. §. A’ kapcsolt részekkeli törvényhatóságok, a’ magyarországi törvényhatóságoknak, magyar — ezek pe­dig a’ kapcsoltrészekbeli törvényhatóságoknak latin nyelven irt leveleiket is fogadják el, tárgyalják, és azokat illő válasszal lássák el. 8. §. 0 Felsége már kegyelmesen elrendelte, hogy a’ magyar nyelv a’ kapcsolt részekbeli fő-, és min­den közép-iskolákban (academia és gymnasiumokban) mind rendszerinli tudomány tanittassék; — nem kü­lönben. 9. §. Ö Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belől iskolákban közoktatási nyelv a’ magyar legyen. III. TÖRVÉNYCZIKK. A’ vallás dolgában. A’ bécsi és linczi békekötések alapján az 179°/] : 26. törvény következendökben bővíttetik ’s illetőleg mó­­dosittatik: 1. §. Kijelentetik, hogy azok, kik 18 éves koruk eléréséig az evangelica vallásban neveltettek, a’ nőszemé­lyek pedig férjhez menetelök után, habár még ezen idökort el nem érték is, sem magok, sem maradékaik vallásos kérdés alá többé nem vétethetnek. 2. §. A’ jelen törvény kihirdetése után keletkező azon vegyes házasságok is, mellyek evangelicus lelkipász­tor előtt köttetnek, törvényesek. 3. §. Azon vegyes házasságok, mellyek római catholicus és az evangelica vallás bármellyikéhez tartozó felek között az 1839—ik évi Martius 15-ik napjától kezdve, a’ most folyó 1844-ik évi November 10—ik napjáig köttet­tek , és nem római catholicus, hanem az evangelica vallás bármellyikének lelkipásztora állal adatlak össze, törvé­­nyesittetteknek jelentetnek ki. 4. §. Az illető törvényhatóságok kötelesek a’ jelen törvény kihirdetésétől számítandó egy év alatt illy házas­ságokat hitelesen összeiratni; az összeírást a’ felek és maradékaik jövő biztosítása végett levéltáraikba betétetni, ’s mennyiben a’ házasságok az illető egyházi anyakönyvbe beírva nem lennének, ezen anyakönyvbe beíratni. 5. §. A’ romai catholica vallásból az evangelica vallások bármellyikére leendő átmenet eseteit illetőleg rendeltetik: 28 *

Next

/
Thumbnails
Contents