1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 269. ülés
50 268. Ülés. írásai. November 8-án 1844. It atlaszára az 1718-ik évi országos összeírás után történt porták felosztásának megigazitása alkalmával, TJTeiií-vi országgyűlésben ezen tanyák Turócz megyétől viszont elszakasztattak, és a’ város portáihoz hozzáadatlak •_ úgy hogy Turócz megyétől 2 porta elvételeit, Körmücznek pedig 3 porta hozzá Íratott, — mint ez a’ biztosság/ irományok kivonatából bővebben kitetszik, jelesen 6. és 31. lapjain. Azon kitételt illetőleg, hogy a’ kivántató igazság szolgáltatási esetekben az elégtétel adása a’ megye részéről kiköttetelf, miután első pontban kijelenté a’ megye, hogy a két Turcsek portáihoz nem tartozik, az csak azon értelembe vétethetik, hogy Turócz megye magának azon hatósági viszont a’ maga kebelében fekvő városi terület részeire fentarthatja, melly szomszéd Bars megye részéről a’ többi városi terület részeire fenáll. Az 5-re nézte ez adatik válaszul: Mind Turócz, mind Bars megyében létező városi villák lakosai azért, hogy irtási földekkel és a’ városi erdőkben bőséges legelőkkel elláttatnak, századok óta a városnál szükséges munkákat és fa-fuvarozásokat az örök alaghoz végeztek, és épen mivel ezen résziül bányászi, részint úrbéri állapotuk miatt Turócz megye által háboritlaltak, dicső királyaink és a’ törvényhozói test őket még külön kiváltság, oltalomlevelek sőt törvények állal is a’ megyei hatóság és adóztatás alól felmentették, melly biztosítékra, ha polgárok lettek volna, szükségük nem lenne. Azonban kívánságukra az úrbéri szabályozós 1797—ik évben már szelídebb kötési tractamentummal váltatott fel, és igy fenlartásukra mindig tekintetbe vétetik a’ változó bányamivelés állapota. A' 6-ra nézte czáfolatul: Különbséget szükség tennünk a’ megyei és városi hatóság között, mert a’ megye mindenkor csupán törvényhatóság, holott a’ királyi város hatóság és földbirtokos egyszersmind: annálfogva ha Körmöcz városa területén, mellyen a’ két Turcsek-tanya is telepítve van, adót szed, azt tőle a’ vármegye azon ürügyü czím alatt, hogy a’ város maga földének csak ura és nem hatósága, annyival kevésbé követelheti, miután a’ conventio tartalma szerint ezen tanyák a’ megye portáin kívül vannak. Mi pedig azon közbejött körülményt érdekli, miszerint a’ •///. alatt kegyesen közlőit kivonatban az országos alválasztmány, melly az 1827. évi 7. t. czikk következtében eszközlött ország összeírásának kétséges adatai kiegyenlítésével foglalatoskodott, Turócz megye összeírására azon jegyzést tévé, hogy a’ kérdéses helyek eddigelé inkább Turócz megye hatósága alá tartoznának: — erre nézve Körmöcz városa részéről óvólag észrevétetik, hogy ezen vélemény azért nem áll, mivel Körmöcz városa akkori tiltakozási nyilatkozásából, mellyben a’ lényeges okiratok sietségben nem használtathattak, tökéletes véleményt adni nem lehetett, és különben is az országgyűlési határozat szerint, az egész országos választmánytól, melly a’ bizlossági irományokat is használta volna, érdemleges tárgyalásának előadása megkivántatott, — melly felöl az országos Rendek nézetei ö Felsége legmagasabb határozatának előterjesztetni fognak. Az elöhozottakból, mellyek a’ •////. alatt található bizlossági irományok kivonatában bővebben megfejtve előadatnak, kiderülvén ez, hogy Nemes Turócz megye megismerte, hogy: a) Már az 169% évben kötött szerszödés elölt ezen két turcseki tanyák portáin kívül valónak. b) Megismerte in thesi, hogy ba ezen két tanya a’ város területébe befoglalva volna, a’ megye által nem adóztathatnék (a’ biztossági irományokban). c) Megismerte, hogy a’ város ezen két tanyát már 1404-ik évben birla, bár azon módosítással, csak mint földes ur. d) Nem bizonyította be, hogy ezen két tanyáktól valaha rendes adót szedett volna, bár a’ turcseki malomra egynéhányszor rendkívüli adó fejében csekély taksát a’ papirosban kivetett. e) Nem bizonyította, hogy egykét rendkívüli eseteken kívül törvényhatóságot ezen villákban gyakorlott volna. Ellenben Körmöczbánya város bebizonyította : a) Hogy a’ két turcseki bánya-tanyák városi portalis területében helyheztelvék. b) Hogy azokban 1518-ik évtől óta, tehát három századon túl, rendes és rendkívüli adót mind ekkorig maga részére szedett és szed. c) Hogy ezen a’ városhoz mint appertinentiák tartozó turcseki tanyák állása azonkívül kivételes, kiváltságok és köztörvények által a’ megyei adóztatási hatóságtól különösen falmentve ’s biztosítva lévén, — annálfogva úrbéri tekintetből a’ megyei adóztatás alá nem vethetők, d) Hogy ezen villákban a’ város helyhatóságát az adóztatáson kívül, még azáltal is szüntelen gyakorolta, hogy számos ujonezokat maga részére azokból állított, bennök rendőrileg intézkedik, és a’ népösszeirást minden évben megtette. e) Hogy ezen bánya-tanyák azon hivatásuknak, melly végett öt század előtt telepíttettek, és külön szabadságokkal megajándékoztattak, mind eddig királyunk és hazánk javára, híven megfeleltek, és azért megérdemlik, hogy tovább is ezen kivételes állapotban megtartassanak. Ezeknél fogva, tökéletes próbán alapulván Körmöczbánya városának helyhatósági ’s adóztatási joga a’ két Turcsek nevű bányatanyákra nézve is, — alázatosan esedezik a’ fék. KKnál és RRnél: méltóztassonak nemes Tur ez megyét, alaptalan követelését elmellözve, a’ fenálló szerződés megtartására, és olly békés viszonyosságra, in en nemes Bars megje a várossal van, kegyesen utasítani — annyival inkább, hogyha ezen városi bánya, ^,e ne *V^)e CS a^aP0,a a törvényhozás által megszüntetnék, és a’ városi elrendezés, melly szerint, minden ros ,®^i elén lakozó bánjász, ki házat vagy földet bir, polgár vagy városi lakos, behozatnék, nemes Turócz J, „ r,ni'‘Jótétet is, melljet szerződésnél fogva évenkint a’ városi pénztárból kap, nélkülözni fogná. Pozsonyban, Sept. 23-án 1844. évben. Sz. kiF. Körmöczbánya városa.
