1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 265. ülés
340 265. Ülés. írásai. November 6-án 1844. tunk abban állapodott meg: hogy Alsó- és Felső Turcsek helységeikre és lakosaikra nézve — a’ minden élőnkbe terjesztve volt iratokkal együtt alázatosan ide mellékelt határozatunkban bővebben kifejtett okok és adatoknál fogva — a’törvénghatósági jog — nem sz. kir. Körmöcz városát, hanem Turócz megyét illetvén: azon jog, minden további viszálkodások megszüntetésével ezentúl Turócz megye által gyakoroltassák; Alsó- és Felső Turcsek helységek lakosainak kiváltságos természetű abbeli mentességeik mindazonáltal, mellyekkel, mint egy részben bányamivelök bírnak — továbbá is fenhagyassanak: Felségedet mély tisztelettel arra kérvén, hogy e’ tárgyban kószí tett ’s alázatosan ide mellékelt törvényjavaslatunkat kir. jóváhagyásával kegyelmesen megerősíteni méltóztassék. A’ kik ’s a’ t. Törvényczikkely. A’ törvényhatósági jognak Alsó és Felső Turcsek helységeikre nézve Turócz megye általi gyakorlásáról. 1. §. Turócz megye kebelében fekvő Alsó- és Felső Turcsek helységekre és ezek lakosaikra nézve, a’ törvényhatósági jog, minden további viszálkodások megszüntetésével, ezentúl— és kirekesztöleg Turócz megye által gyakoroltassák. 2. §. Alsó- és Felső Turcsek lakosainak azon kiváltságos természetű mentességeik, mellyekkel, — mint egy részben bányamivelök — eddig bírtak, továbbá is fenhagyatnak. 476-dik SZÁM ALATT. Második izenete a’ KK. és RR-nek a1 községi jegyzők állapotának rendezése tárgyában. Minél fontosabbak azon okok, mikből a’ KK. és RR. a’ községi jegyzők állapotát czélszerübben rendezni kívánják, mint az az 1836: 9. t. czikkely által történt, annál felütlöbbnek találják a’ m. Főrendek válaszát, mellyel a’ közlőit törvényjavaslatban meg nem egyezésüket azon egyszerű kijelentéssel kinyilatkoztatják, miszerint e’részben a’ további rendezést szükségesnek nem vélik. Megengedik a’ KK. és RR. hogy a’ m. Főrendeknek, foglalkozási körök a’ közigazgatás alsóbb téréitől távolabb állása miatt, a’ községek állapotának e’ tekintetbeni hiányait tapasztalni elegendő alkalmuk nincs; a’ KK. és RR. azonban, midőn a’javaslott törvény szükségét bizonyítva, épen öntapasztalásukra hivatkoztak , bizton tevék azt, mert a’törvényhatósági élet majd minden viszonyaival köüel érintkezésben álló helyzetöknél fogva a’ községek állapotában mutatkozó hiányokat közvetlen tapasztalásból ismerik, ’s azért az általok felhozott tapasztalás tényeken alapszik. Az 1836: 9. törvényezikkelynek e’ tekintetbeni hiányossága ’s következményeinek káros volta csak hamar tűnt ki, ’s czélszerű módosítása máraz 1840-ik évi országgyűlésen nyomosán szorgalmaztatok a’ KK. és RR. által, mert meg voltak győződve akkor is orról, hogy a’ közrend kellő fentartására okvetlenül szükséges a’hivatalok legalsóbb fokozatán működőknek is olly állást szerezni meg, mellyben kötelességeiket tartózkodás nélkül szigorún teljesíthessék, ’s hogy hiúban hozatnak bár a’ legczélszerübb rendeletek, ha társaság leszámosabb részét képező köznép körében, kellő személyes tulajdonokkal, ’s hivatalos eljárásábani hatállyal felruházott tisztviselő hiányában, azok sikerbe vétele biztosítva nincs. Ezek szerint tagadhatlan, hogy a’ községi jegyzői hivatal mint a’ végrehajtás legközvetlenebb eszköze a’ közigazgatás ’s közrend fentartás talpkövét teszi, ’s így a’ közérdek, ’s a’ községek saját állapota egyiránt kívánja meg, hogy a’ jegyzői hivatalok elegendő tárgy ismerettel ellátott, ’s erkölcsi jellemökkel magok iránt a’ nép bizodalmát gerjesztő egyének által töltessenek be; mert a’ közszolgálat nagy akadályára van, ’s magára a’ népre ártalmasán hat, ha a’ jegyző szükséges élelmességgel nem bir; ha erkölcstelenséggel bélyegezve van. De hogy e’ tulajdonokat a’jegyzőkben megkívánni lehessen, hogy azokkal bírók szánják el szolgálatra magokat kell, hogy állása biztosítva ’s kellő tekintéllyel ellátva legyen, mi tekintetben épen legélénkebben mutatkoznak az 1836: 9. törvényczikkely hiányosságának káros következményei. Mert abban a’ jegyző választásának módja teljesen kifejtve, a földesúri jóváhagyás világosan értelmezve nem lévén ’s engedelem adatván arra, hogy a’ község a’jegyzőt szolgálat idejének kitelte előtt is önkényesen elmozdíthassa, mind ennek következménye lön , hogy a’ jegyző azt sem tudja, hivatalát tulajdonképen kitől nyeri meg, ’s kinek rendeletéihez szükség magát leginkább alkalmaznia, hogy bizonytalan hivatalát megtarthassa. — E’ bajok szülték azt, hogy majd általános panasz terjedt el a’ hazában a közrendeletek a’ községbeni végrehajtásának meggyengülése ellen , mert a’ jegyző, ha a’ megyei tisztviselő rendeletét szigorún teljesiti, a’ községben ’s annak tagjaiban, vagy az uradalom tisztjeiben ellenséget támaszt maga ellen ; ha hanyagság vádjára okot nyújt, a’ tisztviselő feddéseit és sokszor üldözéseit vonja magára, ’s mind ezek önkényének teljesen ki lévén téve, sorsa ekképen két oldal felöli veszély között hányatik. Ez okok bizonyítják a’jegyzői hivatal akkép elrendezésének mulhatlan szükségét, hogy egy részt a’ község választási joga biztosítva , ’s a’ községnek módja legyen a’ kicsapongó vagy bár milly visszaélést elkövető jegyző ellen elégtételt nyerni, s a hivatalára érdemetlentöl megszabadulni; más részt azonban legyen a’jegyző ugyan a' községnek mint lizetelt tisztje alávetve, de ne legyen senki önkényének rabszolgája, ’s ne kelljen rettegnie, hogy midőn hivatalának teendőit szigorún teljesiti, ép azért egyes bosszúállók áldozata lesz. Hogy a mélt. Főrendek ezen a KK. és RR. előtt olly igen fontos tárgy ellen nyilatkoztak , azon a’ KK. ésRR. annál inkább csudálkoznak, mert a’ törvényjavaslatban az 1836: 9. törvényre hivatkozássala’ földesúri jóváhagyás
