1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 264. ülés

332

264. Ülés. írásai. November 5-én 1844.

b) Törvényjavaslat szinte ez érdemben.

1 § Nyolcz egyénnek a’ legközelebbi országgyűlésig a’ gyorsírásban leendő kiképzésére az országos pénztárból, segedelemképen, három év lefolyása alatt évenkint 4000 p. ft. rendeltetik.

2 § E’ nyolcz egyénnek megválasztása, ’s az évenkinli összegnek közöltük leendő czélszerü és az ügyességhez mért elosztása az országos pénztár igazgatójára bizalik.

3. §. Az országos pénztár igazgatója felügyelend, hogy a’ díjazott egyének a’ gyorsírásra másokat is , kiktől fel fognak szólitatni, oktassanak, ’s abban magukat is folyton képezzék és tökéletesilték, ’s e’ végből idönkint őket mind vizsgálatra vonhatja, mind irataikat bekivánhatja, ’s kiket hanyagoknak, vagy ügyetleneknek tapasztaland, azoktól a’ segedelmet is megtagadhatja.

4. §. Kik ez országos segedelemben részesüllek, azok a’ legközelebbi országgyűlésen az ez állal megállapítandó» dij mellett mint orszcgos gyorsírók megjelenni ’s munkálkodni, a’ kapott segedelem visszatérítésének terhe alatt, kötelesek lesznek.

470-dik SZÁM ALATT.

a) Izenete a' KK. és RR-nek az országgyűlésnek jövő 1845—ik évi November hónapjában Pestre leendő

öszvehivása iránti felirásijavaslat tárgyában.

A’KK. ésRR. ö Felségét megkérni kívánván, hogy a’befejezést ez országgyűlésen még nem nyert fontos tárgyak tekintetéből az országgyűlést jövő 1845-ik év November hónapjában Pestre öszvehivni méltóztassék, — azon okokon felül, mellyeket az iránti felirási javaslatukban sorólnak elő, még azt említik meg: miképen hazánk történeteiben eddig hasonló példa nélkül álló azon nevezetes esemény, miszerint a’ közjókörüli buzgó fáradságaiért a’ nemzet hő tiszteletét oily nagy mértékben biró fenséges Nádor dicső hivataloskodásának 50 éve azon idő körül betelni fog, a’Karokban és Rendekben azon forró óhajtást szülte, hogy e’nevezetes jelenetet az országRendei félszázad óta tisztelt elnökükkel együtt ünnepelhessék — a’ tárgybeli felírásuk pártolására tehát a’ mélt. Főrendeket hazafdag felszólítják.

b) Felirásijavaslat szinte ezen tárgyban.

Felséges l ’s a' t.

A'jelen országgyűlés Felséged általi öszvehivásakor mi sok törvényjavitások, ’s rendezések szükségét érezte hazánk, a’ törvényhatóságok utasításaiban, ’s a’ közélet egyéb nyilvánításaiban kijelentett kivánatok világosan bizonyították — ’s midőn Felséged kir. Elöterjesztvényeit az országgyűlésre lebocsátá, mi őszinte örvendve azon, hogy Felséged kir. ügyeimét a’ nemzet óhajtásait leginkább magokra vont kérdésekre is terjesztette ki, azok irá— nyábani nézeteinket múlt évi Julius 12-én kelt felírásunkban Felséged elébe részletesen terjesztettük fel, — azonban noha ez országgyűlés munkálkodásai siker nélkül nem múltak el, mint az a’ törvényhozás mind két részének megegyezését már eddig is nyert törvényjavaslatokból kiviláglik, mind a’ mellett azon fontos tárgyaknak, mellyek életbe léptetésére törekedénk, nagyobb része azok terjedelmes, ’s egy országgyűlés fáradozásait kimerítő volta miatt elintézést nem nyert; ’s azért a’ jelen országgyűlés bezárásának küszöbén állva aggódással tekintünk több élet kérdéseknek, mellyek fogataiba tétele az ország jólétének fejlődésére káros hatás nélkül sokára nem halogattathalik, eldöntetlen állapotban maradására; mert úgy hisszük, hogy a’ törvényjavitás, ’s alkotmányos átalakulás munkálkodásait a’ czélhoz mielőbb vezetni, a’nemzet feszült vágyai megnyugtatásának tekintete kívánja, 's hogy e’ czél elérése mind addig messzetávolban van, még azon kérdések elhatározva nincsenek, miknek czélszerü elrendezése nélkül szebb jövendő felvirágzását remélni nem tudjuk, ’s miknek azért sürgető szüksége leginkább érezhető.

E’ fontos, ’s jelen országgyűlésen be nem fejezett tárgyak közé tartozik a’ népnevelésnek ügye, mellytöl a’ nép polgárosodása’s boldogsága feltételezve van; mostoha viszonyok alatt szenvedő kereskedésünk felszabadítása s szabályozása, a' személyes bátorság érdékében elmulaszthatlanul szükséges, ’s az emberiség érzetétől követelt büntető törvénykönyv, ’s általános börtön rendszer, a’szabad kir. városoknak e hon jövendőjére olly nyomos következésű rendezete, a’ birtok ’s hitel viszonyok teljes elrendezésével kapcsolatban álló ősiségi kérdés; végre a’ mind eddig csak parányi kedvezményekben részesétett adózónép terheinek az adózási rendszer javítása általi könnyítése ’s állapotának méltányos jogadásokkal jávitása.

Ezen s több más fontos teendők mielőbbi újra felvételét ’s befejezését, a’ közjó tekintete, ’s a’ hazáfiak jobblét után váró reményei okvetetlenűl szükségessé teszik; ’s mi ez oknál fogva kérjük Felségedet, hogy méltányolva a’ nemzet közkívánatát, mint az 1830 évi országgyűlés alatt Felséged dicső emlékezetű altya hasonló tekintetektől indíttatva a következő országgyűlés megnyitási határnapját előre, ’s három évet megelőzőleg tűzte ki — a’ jövő országgyülést általunk elősorolt nyomos tekinteteknél fogva már a’jövő 1845-ik évben öszvehivni, ’s határnapjának törvénybe iglatásában megegyezni méltóztassék.

E kérelmünk mellett Felségedet még a’ nemzet annyi évek óta táplált, ’s Felséged előtt annyiszor kijelentett