1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 264. ülés
264. Ülés. írásai. November 5-én 1844. 315 Gr. Erdödy József özvegye szüleletl Mayer Erzsébet ajánlata Misitz István volt Muzslei plébánus hagyománya Néhai Bernálh Jakab hagyománya......................................... Halász Imre ajánlata ....... Í||. alatt. 200 frt. 80 24 40 p. p. r> r> T) Jelentése a'kerületi választmánynak az országos pénztárok számadásai miben létéről a’NB. alatti hivatkozással egyetemben. Azon választmány, melly az országos pénztáraknak az 1839. 1840. 1841 és 1842—ik évekről vezetett; ’s Nádor ö cs. kir. fensége által az országos Rendekhez beadott számadásai megvizsgálásával bízatott meg, e’ munkálatjában el járván — szorítkozva csak az intézkedés alá tartozó tárgyakra a’ következő észrevételeit terjeszti elő: / I. Általánosan. Úgy Nádor ö fensége jelentéséből, mint magokból a’számadásokból kitűnvén, hogy némelly adósok az országos pénztárak által felmondott tőkéket, mások azok kamatjait késedelmesen, vagy épen nem is fizetik meg, ’s ez által az intézeteknek sok kárt ’s perlekedósi költségeket okoznak — hogy az illy kedvetlen körülmények elkerültessenek jónak látná a’ választmány, ha a’ felöl intézkedés tétetnék, hogy az országos pénztárakból máskép kölcsönzések ne történjenek, hanem ha az adós magát szóbeli eljárásnak alá veti; ’s ezen felül a’ felvett kölcsön pénzzel felérő külön zálogjelt köt le. — Sőt szükségesnek látná a’ választmány ez intézkedést, a’ már eddig tett kölcsönzésekre nézve is annyiban kiterjeszteni, hogy köteleztetnék az adós a’nála lévő kölcsön summára nézve magát vagy a’ felebbb megirt feltételeknek alávetni, vagy az adósságot lefizetni. Tapasztalván továbbá a’ jelen vizsgálat alkalmával, hogy némelly elöleges kiadásoknak a’ számadásba vitelével; továbbá egyik pénztárnak a’ másik részére teljesitni szokott kölcsönzéseivel, ’s e’ kölcsönöknek viszont apróbb, 's egyenetlen mértékben történni szokott vissza térifgetéseivei a’ számadások olly homályba bonyolittatnak, hogy azokban a’ legfőbb kellék az egyszerű világosság hiányzik — ezeknél fogva szükségesnek tartja a’ választmány, hogy a’ számadások nagyobb világossága, ’s könnyebb átlekinthetése kedvéért az előlegezések a’ kiadások sorába nejegyeztessenek, hanem egy külön jegyzékbe igtaltatván mind addig kész pénz gyanánt kezeltessenek, míg a’ tételek tisztába hozaltatván valóságos kiadási okiratokká nem válandanak; továbbá hogy minden pénztári számadás mellett egy kimutató jegyzék foglaltassék, mellyböl felvilágosiltassék minden külön pénztárnak úgy keresöleges, mint szenvedöleges állapotja. II. Különösen és pedig' A) Az országos pénztári számadásait illetőleg megjegyeztetik: hogy az 1840: LIU. t. czikk szerint honosított gróf Sommery Lajos azon fél dijra nézve, mellynek lefizetése feltétele mellett nyerte honosittalását a’ 6/ alatt a’ tartozók sorába be nem vitetik. Erre nézve tehát szükséges intézkedni, hogy vagy vitessék be és vétessék meg rajta a’ törvényes taksa, vagy jegyeztessék a’ tartozások sorába. A’ 6/ alatti jegyzék első pontja alatt megnevezett gróf Fresnelli Henequin János Károlyra nézve, ki mielőtt, még 800 aranvból álló hátralévő tartozását lefizette volna — egyenes örökösök nélkül meghalt, — azon kérdés forog fent, hogy váljon az érintett tartozás az adósságok sorából nem volna e’ kitörlendö? melly kérdésre azonban a’ választmány úgy vélekedik, hogy miután a’ fent megnevezett gr. Fresnelli Henequin János Károly minden feltétel nélkül honosíttatott meg a’ törvényes taksa lefizetése kötelezése mellett — ha vagyonai maradtak volna hátra — tartozása azokból lerovandó. — Báró Rosen András és Hiller örökösök neveztetnek még meg a’ már többször felhívott 6/. alatti jegyzékben a’ tartozók sorában, de miután amaz elöbbeninek tartozása már az 1836: 46. emezeké pedig az 1840: 50—ik t. czikk által elengedtetett — onnan kitöröltetendök. A’ mi magát ezen pénztár állapotját illeti, mint azt a’ számadásokból kivenni lehetett. Van ezen pénztárnak kamatozó tőkéje ............ 114,956 ft. — kr. tartozásban kint levő kamatja . . . . . . . . . . 1123 „ 50 „ kezesöleges állása tehát ........... 116,079 ft. 50 kr. Tartozása pedig már az 1838—ik év végével 319,556 pft. és 20,101 vft. 12% kr. volt; mostan pedig a legkölebbi országgyűlés eloszlása óta több országos küldöttséggel költségeit kénteleniltelvén a kir. kincstárból felvett kölcsönzésekből fedezni — tartozása felemelkedett az 1842—ik év végéig 453,566 pft. és 20,101 vft. 12% kra; a jelen ideig pedig Nádor ö cs. kir. fensége jelentése szerint 528,566 pftra és 24,313 vfra és 2 kra, melly tartozás teljesítése feletti intézkedés az országosan egybegyült Rendeknek a’ k. k. Előadások során is ajánltatott, ’s most viszont ö Fensége a’ Nádor által megemlittetik. Egyébiránt a’ pénztárra nézve megjegyzi még a’ választmány, hogy kívánatos lenne a’ kötelezvények mellett tartozóknak névsorát, de magát az öszveget is tudni, kik és mivel tartoznak az országnak. Erre nézve tehát a t. KK. és RR-ek intézkedését kikéri. B) A’ Ludovicea magyar katonai intézet számadásainál minden félreértés elkerülése tekintetéből megjegyezlelik: 1- ör: Hogy az 1839—ik éviszámadás kivonatában a’ kiadási 25 szám alatt a’ báró Orczy nemzetiségtől megvett kert ára 60,000 helyett hibásan íratott 50,000-nek; továbbá 2- or: Hogy az ezen intézet alaptőkéjét tevő gyümölcsöző tőkék a’ csak megajánlott, vagy feltételekhez kö-79 *
