1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 224. ülés
tiívolabbakra tulnyomásságol gyakorolhatnának, kijelentethessék, azért e’ részben telt javallatukhoz a’ m. Főrendek ujabban is ragaszkodnak. A’ 222 — 228. §§-at mint a’ nádori főkapitány kinevezésére nézve megállapítottakkal ellentétben állókat a’ m. Főrendek továbbá is kihagyatni kívánják. A’ 230. §-lól fogva a’ munkálat végéig előforduló §§-ok a’ Hajdú-kerületi munkálatban foglalt szakaszokkal egy tartalmúak lévén, mindezeknek azon értelembeni módosítását, mellyek a’ Hajdú-kerületi mnnkálatra már kijelentettek, e’ helyen sem ellenzik. Egyébiránt a’ tekintetes KK. és RR-nek javallatát a’ 7. 11. 12.45.63. 64. 65. 66. 70. 71. 72. 77. 105. 122. 128. 142. 143. 208. és 213. §§-ra úgy a’ III. Rész rubrumára és ez után ajánlott uj §-ra nézve a’ mélt. Főrendek elfogadják. A’ 2. 17. 29. 31. 35. 36. b) pontja 44. 129. 137. 160. 161. és 206. §§-nak pedig és a’ közlegelő használatához kötött közterhek viselésére nézve előadott §-nak a’ méltóságos Főrendek javallata szerinti elfogadására nézve, és Az 1. 4. 5. 6. 8. 10. 30. 34. 37. 41. 42. 43. 46. 47. 49. 50. 51. 52. 53. 57. 67. 73 — 76. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 113. 115. 119. 127. 130. 132. 144. 147. 148. 149. 153. 154. 156.— 159. 162.- 174. 177. 178. 207. 209. - 212. 215. 229. §§-nak a’ t. KK. és RR. tervezete szerinti szerkeztése iránt, valamint. A’ 13. 33. a) pontja, 124. 131. 152. 155. §§-ok kihagyására nézve az egyesség a’ két tábla között meglévén: midőn ezen előre bocsátalfakban kifejtett nézeteiket a’ méltóságos Főrendek a’ tek. Karokkal és Rendekkel szives hazafiui indulattal közlenék , azokat egyetemben ezen észrevételeiknek elfogadására teljes bizodalommal felszólítják. 26 224. Ülés. írásai. September 18-án 1844. 224. ORSZÁGOS ÜLÉS. September 18-á/t 1844. 274-dik SZÁM ALATT. f i Válaszizenete a’ méltóságos Főrendeknek a’ büntető eljárás tárgyában. A’ tek. KK. és RR. a’ büntető eljárást, közlött javaslatok szerint az esküttszékek elvére alapítván, minthogy a’ büntető törvénykönyv kidolgozásával megbízott országos választmány által az esküit székek kérdése bőven meg volt vitatva, és munkálatában az arra szolgáló okok minden részről kimeritöleg elöadatnak, ö cs. kir. Főherczegségé és a’m. Főrendek a1 tárgynak ezultaliterjedelmesbb fejtegetésébe bocsátkozni feleslegesnek tartják, hivátkozva mind azon okokra, mellyek az említett választmányi munkálatban az esküttszékek benső lényege ellen, és különösen azokra, mellyek az ország jelen helyezelénél fogva az esküttszékek e’ honbani alkalmazáza ellen felhozatvák, kénytelenek azon meggyőződésüket nyilvánítani, miszerint az esküttszékek elfogadásához nem járulhatnak, biztosabbnak, és az eredményre nézve üdvösebbnek tartván, ha az uj törvénykezési rendszer nem idegenszerű, hanem a’ nép közéletében gyökeredzett és százados gyakorlat által annak jelleméhez idomított honi intézetek alapjain fog keletkezni. — Minthogy pedig e’ szerint a’ m. Főrendek a’ büntető eljárást tárgyazó munkálatnak, mellynek alap eszméjét el nem fogadhatták, további tárgyalásába sem bocsátkozhatnak; szives bizodalomnial szólítják fel a’ tek. KK. és RRket, hogy mellőzve az esküttszékeket az állandó bíróságok megtartásával a’ büntető eljárást ahhoz alkalmazni szíveskedjenek. — 275-dik SZÁM ALATT. Második izenete a’ méltóságos Főrendeknek a’ megyei választó és tanácskozó gyűlések szabályozása tárgyában készített törvényjavaslat iránt. Abból hogy a’ m. Főrendek az e’ tárgyban közlőit törvényjavaslatnak a’ főispáni jogok megszorítására vonatkozó §§-ait elmellőzendöknek vélték nem következik, mintha a’ m. Főrendek a’ kívánt segélyt egyedül a’ kihágások megfenyitósével vélnék elérhetőnek, sőt inkább a’ m. Főrendek a’t. KK.’s RR-kel kezet fogva szinte azt hiszik , hogy a’ kérdésben levő bajt gyökeresen csak megelőző rendelkezések által lehet orvosolni, a’ különbség abban áll: miszerint a’ KK. és RR. munkálatukban foglalt, megelőző rendszabályokat a’ megyei elrendezés köréből kiemelve is elfogadhatóknak hiszik a’ m. Főrendek pedig úgy vannak meggyőződve, hogy ha a’ törvényjavaslatba