1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 223. ülés
21 ter, vagy ezeknek helyettesei, a’ szükséges hatalomkart a’ II. Rész 173. §-ban kimondott felelet terhe alatt azon nal kirendelni és minden egyes esetet a’ legközelebb következő közgyűlésre tudomás végett bejelenteni tartoznak. 16. §. A’ II. Rész 149. §-hoz hozzáadatik: „A’ kiküldött váltótörvényszéki törvénytudó tag, az általa teendő akár biztosítási akár kielégítési végrehajtást az illető helybeli hatóságnak előre bocsátandó tudósítása mellett, ’s küldöttjének jelenlétében telje°sitendi, - az ekképen tudósítandó törvényhatóságnak illető tisztviselője mindazonáltal a’ végrehajtó törvényszéki tag által kijelelendő helyen ’s időben okvetlen megjelenni tartozik, különben a’ mulasztásából eredhető hátramaradósokra nézve a’ felelet terhe öt illetvén, a’ kiküldött törvényszéki tag az ö jelenléte nélkül is a’ reá bízottakat teljesítheti.“ 17. §. A’ II. Rész 153. §-a ekképen módosíltatik: „Minden a’ fentebbiek szerint összeirt, ’s bírói zár alá vett javakra, a’ végrehajtó félnek váltótörvényi, zálog, ’s elsőbbségi joga van, — ’s az illyen tárgyak, mind a’ foglalás alá került, mind a’ megbízott személynél olly letéteménynek tekintetnek, mellynek szándékos rontása vagy elidegenítése a’ váltótörvényszéknek az irományok átküldése melletti bejelentése után, az illető törvényhatóság által a’ legsúlyosabb beszámitású tolvajság büntetésével fenyitendő; a’ rontás ’s elidegenítésből származott kárnak megtérítése pedig a’ váltótörvényszék által meghatároztatván, váltójogi szokott eljárás utján fog az illetőn végrehajtatni.“ 18. §. A’ II. Rész 157. §-nak végéhez hozzá adatik: „Ila pedig a’ végrehajtási végzéseknek bemutatása egyszerre történt: a’ végrehajtási folyamodás beadása, — és ha ez is egy időbeli, a’ kereset megindítása ad a’ kielégítésre nézve elsőbbséget, — az illető ház vagy földbirtokos mindazonáltal a’ folyó félévre hátra lévő ház vagy illetőleg haszonbérre nézve, mindenek előtt kielégitendök.“ 19. §. A’ II. Rész 164. §-hoz hozzájön: „Midőn a’ biztosítási végrehajtás folyama alatt az adós ellen csőd nyittatik: a’ biztosításban eljáró végrehajtó a’ csőd megnyitásának elrendelését magában foglaló bírói Ítélet hiteles kiadásának vele lett közlése után, a’ biztosítási összeírás további folytatásával azonnal felhagyni köteles; az addig összeirtakra nézve mindazonáltal a’telt biztosítási végrehajtás teljesen érvényes.“ 20. §. A’ II. Rész 174. §. ekképen változtatik meg: „A’ betáblázott váltó, váltói minemiiségét elveszti, ’s közönséges kötelezvénynek tekintendő.“ 21. §. A’ II. Rész 178. §-hoz hozzá adatik: „Ha a’ váltótörvényszéki biztosítási, vagy kielégítési végrehajtást az 1836. évi 15. t. ez. 4. §-ának értelmében tett bírói zár előzi meg, az ekképen bírói zár alá vett javakat a’ váltótörvényszéki végrehajtó is a’ váltókövetelönek részére zár alá vetteknek nyilatkoztathatja, ’s ez esetben a’ köztörvényi végrehajtó biró a’ zár alá vett javaknak árverését az illető váltótörvényszéki végrehajtónak előre leendő tudósításával, ’s ha megjelenik, jelenlétében eszközlendi — ugyan ez teljesítendő viszont akkor is, midőn az 1836: évi 15-ik t. ez. 4. §. értelmében ingó vagy betáblázott adóssággal nem terhelt ingatlan javakra teendő bírói zárt váltótörvényszéki, akár biztosítási, akár kielégítési végrehajtás előzi meg: a’ kielégítési elsőség mindazonáltal mind a’ két esetben azon követelőt illeti, ki— nek részére a’ bírói zár előbb tétetett.“ 22. §. A’ II—ik Rész 206. §-ban ezen szavak helyett: ,,a’ vinodoli uradalom kivételével“ — ezek jönek: ,,a’ vinodoli, hrelini, és bukkari uradalmak kivételével.“ 23. §. A’ II. Rész 16. Fejezete 1. §-ának 6—ik pontja ekképen változtatik meg: „egy kereskedői könyv hitelesítéséért 3 frt.“ Ugyan azon 1-ső §. 8. pontja helyébejön. A’ számvitel (conto) kivonatának, és törvényes hitelesítésének díja 1 forint. Ugyan azon 1. §-nak 17. ’s 18. pontjai helyett a’ következők iktattalnak be: „17. §. A’ váltótörvényszékek által az elöltök folyó perekben hozott végzések, ’s ítéletek között a díjazásra nézve különbség nem tétetvén : a) Közben szóló végzésért 20. krajezár. b) A’ pert eldöntő végzésért, vagy ítéletért, ha a’ per tárgya 100 frtot meg nem halad 2 frt. lOOtól 1000 ftig 6 ft. — 1000—lOOOOig 12 ft. — 10000 ftól határozatlan summáig 24 ft. fizetendő.“ 18. Ezen díjaknak felét a’ felperes, felét az alperes fél fizeti; a’ vesztes fél mindazonáltal végrehajtás alkalmával az összes dijakat megtéríteni tartozik; ’s azért, hogy akár a’ felperes, akár az alperes fél több személyből áll, a’ megállapított dijak nem öregbittethetnek. A’ per beszédek feljegyzéséért dij nem jár. 24. §. A’ II. Rész 3. ’s 26. §-nak rendelete továbbá is fenmaradván, egyébiránt mind azon kivételek, mellyek a’ váltó törvénykönyvben a’ magyar tengermellékre nézve tétettek, jövendőre eltöröltetnek, s a váltótör vénykönyv a’ magyar tengermellékre minden tekintetben kiterjesztetik. 25. §. A’ vállótörvénykönyv kiegészítésére a’ fentebbieken kívül még következők rendeltetnek. A) A’ váltó hamisításról. Az, ki hamis váltót készít, vagy valamelly magában igaz váltót bár melly részben meghamisít, vagy illy váltót, annak hamisságát tudva, mások ellen használ, mint tolvaj, minden okozott karoknak és ^o Is ge ne , a Or szag gyűl. írásai. IV. 223. Ülés. írásai. September 17-én 1844.
