1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 221. ülés
221. ülés. írásai. September 13-«/? 1844. 15 lehelő - belforgalmat, és pedig miveit népeknél épen a' belkereskedés az, melly feglöbb tőkéket foglalatoskodtat legszámosabb polgárt éltet és táplál, leginkább élénkíti és szilárdítja a’ nemzet erejét. ’S a’ midőn mind ezekhez hozzájárni még azon nagy fontosságú tekintet is, miszerint a’ vilá* piaczain folyta tandó külkereskedésünk nyers termékeinknek - annyi más tartományoknak naponkint mind inkább növekedő ’s reánk nézve évről évre veszélyesebb versenyzése miatt - állandó jó vásárt’s bizonyos keletet, minden jövendő időkre nem biztosíthat: nem lehet arról meg nem győződnünk, hogy a’ mint a’ munkának egy közös czél irányúbáni felosztása, bár melly magános vállalatoknál sokszorozza a’ munka teremtő erejét, úgy^ezen elv errész nemzetek földmívelési, kézmüzeti ’s kereskedési viszonyaira is alkalmazható, - ’s hazánk terményzö ereje csak akkor fog magasabb tökélyre fejlődhetni, ha helyes arányban álland abban az anyagi terményzés a’ szellemivel, ’s a’ földmívelés, kézmüzet ’s kereskedés összehangzólag lesznek kiképzőévé. Mind ezekből kiindulva, ’s tekintve azon túlnyomó befolyást, mellyel az anyagi érdekek korunkban világszerte kivívtak maguknak, beérkezettnek véljük az időt, mellyben azon nemzet közgazdasági rendszert, mellynek°súlyos következései hazánk jelen szomorú állapotában testesültek meg, alapelveiben, ’s a’ mit már oily ré»en nélkülözünk, a’ hon érdekében, megváltoztatni, ’s ez által nemzetünk testébe uj erőt, és életet önteni kell; ’s azért a’ törvényhozás legelső kötelességei közé tartozónak véljük, folytonos figyelemmel kisérni mind azon elemeket. melleknek a’ nemzet közgazdaságára befolyásuk van, ’s azokat összehangzó ’s rendszeres törvényhozási intézkedésekkel a’nemzet érdekének szempontjából, a’ köz jólét igényei által kitűzött irányban igazgatni, ’s szabályozni Mivel azonban e’ nagy munka nem lehet egy országgyűlésnek feladata, hanem abban a’ törvényhozásnak rendszeres fokozattal haladni kell: a’jelen országgyűlés alatt e’ végett alkotandó törvény által kimondatni kívánjuk egv részről azt, hogy Felséged uralkodása alá nem tartozó idegen (adományokkal folytatandó külkereskedésünkre nézve, hazánkból 's kapcsolt részeiből mindennemű akár itt terményzetl, akár más honnét behozott nyers termékek ’s kézmüárúk, külföldre ’s az auslriai tartományokon keresztül folytatandó átmeneti kereskedésben is, minden akadály nélkül, szabadon kivitethetnek, ’s ezen kereskedést illető, mind kiviteli mind beviteli vám-szabályzatban — mellynek meghatározása különben is az országgyűlést illeti — a’ törvényhozás utján kívül, és igy a’ legközelebbi országgá ülésig, semmi változás nem tétethetik; más részről pedig hazánk, ’s az austriai tartományok közötti kereskedésre nézve, a’ magyar mind beviteli, mind kiviteli harminczadot, a’ fenálló rendszer megváltoztatásának halasztást nem szenvedő szükségét tekintve, még ezen országgyűlés alatt tökéletesen szabályozni, ’s az árúknak minden nemeire nézve, egyes tételei szerint, pontonkint meghatározni kívánjuk; ’s miután e’ czélra az említett országok közötti költsönös árúforgalomnak minőségét, ezen áruknak mind mennyiségére, mind becsére, mind a befolyó vámbeli jövedelmekre,’s ezekkel együtt járó vámszedési költségekre nézve felvilágosító hivatalos adatoknak használata igen kívánatos; azért mély alázattal esedezünk Felséged elölt, hogy ezen adatokat vélünk a’ végeit minél elébb kegyelmesen közöltetni méltózlassék, hogy ekképen — már megkezdett előmunkálatainknak folytában — az említett vámszabályzatot még ezen országgyűlés alatt tökéletesen elkészíthessük, ’s az e’ tárgyra vonatkozó törvényjavaslatoknak kapcsolatjában Felséged kir. jóváhagyása alá terjeszthessük. Felséges Urunk! A’ közgazdasági rendszer, mellyel hazánk irányában Felséged kormánya követ, kiszívja annak minden éltető erejét, elsorvasztja Felségednek legnagyobb, ’s életdús országát ’s ha bár az erő, melly attól elvonatik, Felséged más országaiba , ’s tartományaiba szivárog is át, Felséged országai összes erejének még is folyvást fogyni kell, ’s miután e’ veszélyes rendszer hazánk teljes elszegényedésében nem sokára különben is határát lelendi, ’s azt fogja következtetni, hogy Magyarország erejéből kifogyván, elgyengülése a’ köz jólétnek megromlását, az auslriai tartományokban is e’ ekképen Felséged minden országaiban maga után vonandja; e’ szomorú eredményt ezen rendszernek csak ollvatén megváltoztatása előzheti meg, melly azon természeti erőket, mellyekkel az ég hazánkat megáldotta, nem tőle elkiilönözött népeknek éltetésére idegenítendi el, hanem az ország önhasznára, tulajdon javára ’s felvirágzására fogja munkáltatni, ’s ekképen uj életet öntvén a’ nemzetbe, azt értékének és vagyonának folytonos öregbítésére teendi képessé. Hogy ezt kívánni, a’ kereskedést a’ hon érdekében kormányozni, ’s a’ harminczadot meghatározni, a’ magyar törvényhozás kétségtelen jogai közé fertőzik, sokkal nyilvánosabb, minlsemhogy vélhetnénk, hogy e’ nemzeti jog bár melly oldalról kérdésbe vétethetik; nem akarunk azért ez úttal ezen jogainknak mind régibb, mind újabb törvényeinkből meríthető fejtegetésébe bocsátkozni, hanem csak azt jegyezzük meg, hogy a mint egy részről a vámok, a’ kereskedés és miiipar előmozdításának, vagy megrontásának föeszközei: úgy más részről az azokból befolyó jövedelmek hazánkban a’ koronának tulajdonai lévén, világos törvényeink által közállományi költségeknek fedezésére rendelteitek, ’s a’mint valóban azok, úgyÖ3eink által is, az 1635: 1. t. czikk. 7. §-nak bizonysága szerint, mindig úgy, mint a’ közadónak egy neme tekintettek; meghiúsítva lenne tehát az országnak az l/.K). 12. s több más t. czikkben kifejtett törvényhozási joga, ha akkor, mikor a’ közjót érdeklő más csekélyebb tekintetű tárgyakról rendelkezhetik, épen arról nem intézkedhetnék, mi a’ hon közjavára szintúgy, mint az egyes polgárok jólétére nézve legfontosabb, — sikeretlennek lennének az 1790: 19 — 1827: 4. s több hasonló törvényeink, mellyek szerint az országgyűlésnek beegyezése nélkül semminemű közteher s adó az országra ki nem vetít (hetik, ha a’ közadónak épen legnevezetesebb, legáltalánosabb ’s legsúlyosabbá lehelő neme, a törvényhozás ellenőr.égén kivül lehetne helyheztetve; — azt jegyezzük meg végre, hogy a’ pragmatica sanclionak az 1723. 1. s 2. t. czikkben, a’ hon javára történt elfogadása által; az ország függetlensége semmi részben nem csonkittatvan, házán Felséged egyéb országaival ’s tartományaival csupán az egyesség és egyetértés kötelékeivel kapcsoltatok össze, azoknak ezenkívül semmivel nem tartozik, ’s joga lévén önérdeke szerint kormányoztad, más országok s tartó-
