1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 241. ülés
241. 1'lés. írásai. October 9-én 1844. 107 tehát utolsó izenctükben közlőit javaslatát annál kevésbé fogadhatják el, minthogy a’ szerint a' házakra semmi bizonyos érték nem határoztatván, a’ házak tág nevezete alá csekély értékű kalibák is vonatathatnának, az iparüzökre pedig az e) pont alatt épen mi kereset mennyiség sem állapítatik meg. És mivel a’ választói képességnek határozatlan vagy épen semmi érték nélküli megadása a' felállított képességí elvvel jönne ellenkezésbe, és ezt nagy részben megsemmisítené, ugyanazért egész bizodalommal szólítják fel a’ t. RRet a’ Főrendek, hogy ezektől elállani ’s az általuk 6-ik izenctükben közlött javaslatot elfogadni szíveskedjenek; — a’ 100. 102. 106. 108. 111. ’s 112. §§-ra nézve a’ polgári örseregröli intézkedések kihagyásában a’ t. KK. és RR. megegyezvén, meg van az egyesség. A’ „polgár“ nevezet eddig használt értelmének megváltoztatásában a’ m. Főrendek az 5-ik izenetben előadott oknál fogva ez úttal sem nyugodhatnak meg; — a’ 144. ’s 145. §-ra meg van az egyesség; — a’ 146. §-ra nézve a’ m. Főrendek előbbi nézeteikhez ragaszkodnak; — a’ 153. ’s 157. §§-ra nézve a’ köztanácskozások üdvös eredményére nézve nem a’ tanácskozók nagy számába helyezvén a’ m. Főrendek a’ biztosítékot, miután uj indító okot arra, hogy közlött javaslatuktól elálljanak a’ t. KK. és RR. utolsó izenetében sem lelnének, elébbi javaslatukhoz továbbá is ragaszkodnak. A’ felügyelői hivatalok felállításánál a’ m. Főrendekhez mindig azon vezér-eszmét tartották szem előtt, hogy midőn a’ k. városok mostani állásukból kiemelve tágas működési körrel ellátatnak, szükséges egy olly elemről gondoskodni, melly kapcsot képezzen az egyes törvényhatóságok és a’ középponti kormány között ’s melly e’ tekintetben a’nemzeti egységet képviselje. Ezeknél fogva a’ t. KKnak ’s RRnek közeledési szándékát, miszerint a’ főfelügyelők hivatalának felállítását elfogadták, teljesen méltányolják ugyan, ha azonban a’ felügyelők hatásköréről szóló §§-at tekintik kénytelenek megvallani, miszerint olly javaslat elfogadásához, melly mellett a’ főfelügyelő a’ helyett, hogy a’ pártok felett állana, sok esetben nem lenne más, mint a’ pártok kifolyása, melly mellett a’ felügyelő a’ közigazgatásra való minden egyenes befolyástól kizárulnék, és a’ kijelelési jog tőle majd nein egészen megtagadtatnék, részükről nem járulhatnak, és noha kijelentették a’ m. Főrendek, mikép azokhoz, mellyekel a’ felügyelők teendőire nézve 1-sö izenetükben javaslatba hoztak, szorosan nem ragaszkodnak, és ezen nyilatkozásuk mellett továbbá is megmaradnak, olly módosításokba mindazáltal, mellyek által maga a’ hivatal hatástalanná lenne, és annak egyedül czime tartatnék fen, meg nem egyezhetnek; — a’ 268. ’s 270. §-ra nézve előbbi nézeteikhez ragaszkodnak; ellenben a’ 282—289. helyett a’ t. KK. és RR. által utolsó izenetükbe javallott §§-at elfogadják; — a’ 297. § végének a’ t. KK. és RR. által javaslóit módosítását szinte elfogadják; nem különben a’ 310. §-t is úgy, mikép azt a’ t. KK. és RR. szerkeztetni kívánják, elfogadják; — a" 324. §-ra, valamint az adókivetésről szóló többi §§-ra is meg van az egyesség. A’polgári katonaságról javallott §-t szinte elfogadják; de az országgyűlési szavazatoknak a’városok közt miként leendő elosztására nézve elébbi nézeteikhez ragaszkodnak. 341-dik SZÁJ] ALATT. Ötödik válaszizenete a' mélt. Főrendeknek a’ büntetötörvénykönyv javaslatnak börtönrendszerröli III—ik Része iránt. O cs. kir. Föherczegsége és a’ ni. Főrendek az e’ tárgyban váltott elébbi izeneteikben eléggé kifejtették azon okokat, mellyeknél fogva a’ büntető törvényjavaslat 1-sö Részének részükröli tárgyalását idöelöttinek látták, mielőtt az a’ megváltoztatott börtön rendszerhez képest a’ büntetések nemeire és mértékére nézve nem alkalmaztatik, — ezekhez továbbá is ragaszkodván egész bizodalommal felszólítják a’ t. KKat és RRet, hogy a’ magány és ideiglenes rendszerű büntetések közli arányosítást, mint a’ börtönrendszernek kiegészítő részét az országgyűlésnek jelen stádiumában, más bővebb tárgyalást igénylő kérdésektől fel nem függesztve, mielébb kidolgozni szíveskedjenek. A’ XII-ik Fejezetet illetőleg a’ m. Főrendek továbbá is azon meggyözödésbeu vannak, hogy a’kerületi börtönhöz tartozó személyzet a’ kir. kincstár által fizettessék, ennek következtében a’ 151. és 152, §§-ra tett azon javaslatukhoz, hogy a’kerületi börtön intézetekhez alkalmazandó egyének ő Felsége által minden kijelelés nélkül neveztessenek, szinte ragaszkodnak. A’ 368. 369. ’s illetőleg a’ XVII-ik Fejezetet módosítandónak azért vélik a’ m. Főrendek, mert ha a’ kezdetben felállítandó 4. kerületi börtönben csak azon törvényhatóságok küldhetnek rabokat, mellyek a’XVII. Fejezet szerint, mindeniknek körébe esnek, úgy az ország legtöbb törvényhatóságai rabjaik számára ezen kerületi börtönöket nem használhatván, a’ magány rendszer hiánya is az ország legnagyobb része különböző jellemű rabjaira nézve ismeretlen marad. A’ felebbiek folytában a’ 382, 383. 384. 385. 386. 387. §§-at is a’ szerint, miként elébbi izeneteikben előadták, kívánnák a’ m. Főrendek módosítani. Végre, hogy a’ börtönbeli költségekre nézve a’ kivetési kulcs és a kezelési mód a’ felírásban a’ szerint említessék meg, mint ezt a’ t. KK. és RR. kívánják, a’ m. Főrendek is megegyeznek. 27 *
