1843-1844 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 220. ülés
7 220. l ies. írásai. September \2-én 1844. 263-dik SZÁM ALATT. a) Harmadik izenete a’ KK. es RRnek a Túrmezei gróf és követ által beadott panaszos jelentés tárgyában a’ mélt. Főrendekhez. Miért ne lehetne a’fenforgó panaszos jelentést ollyannak tekinteni, melly jelen állásában országgyűlési tárgyalás körébe vonathatnék? 's annak felterjesztését — szükséges adatokkal! ellátása állított hiánya miért ^tolhatná? — a’ Karok és Rendek át nem láthatják. — A’ bejelentett tények iránti vizsgálat tételekben, ’s tannk kihallgaltatásában a’ KK. és RR. bocsátkozni nem szándékoznak, sőt miután a’ horvátországi követek megválasztására a’helyeslést vagy roszalást sem az országgyűlés, sem a’ kormány által kimondatni nem óhajtják, bebocsátkozni szükségesnek sem tartják; arról azonban továbbá is tökéletesen meggyőzetve vannak, hogy magában véve is a’ turmezei nemesek grófja és követe által hivatalos állásánál fogva tett azon panaszos jelentés, mellyet Zágráb megye nemesei közül is a’ KK. és RR. második izenetéhez mellékelve közlőit eredeti iratuk szerint 438-an ide b) alatt csatolva közlött, ’s szinte eredeti újabb iratuk szerint pedig ismét 166-an igazolva osztanak, arra, hogy a’ kérdéses panaszos jelentés országyülési tárgyalás körébe vonassék, ’s ö Felségéhez a’ felírásban foglalt, ’s különben is egyszerű javaslattal fellerjesztessék — elegendő , ’s a’ más részről minden legkisebb ellenadat nélkül történt puszta tagadással meg nem erötlenitett adat, — arra nézve pedig, hogy a’ turmezei és Zágráb megyei panaszolkodó nagyszámú nemesek, a’ kapcsolt Részek tartományi közgyűléseiken a’ a' tanácskozások és választásokban hajdantól fogva jog- törvény- és gyakorlatszeriileg folynak be, adatokkali megmutatást sem kívánó oily kétségtelen igazság, mellyröl már vagy csak azon körülményre való egyedüli hivatkozás is mindenkit meggyőzhet, miszerint közkézen forog a’ kapcsolt részek közgyűléséből rendelve volt választmány állal ez előtt kevés évekkel készített azon javaslat, mellyben épen a’ felebb említett nemesek tanácskozási és választási joguk gyakorlatából állítólag származó bajok elhárithalása tekinletéböl a’ kapcsolt Részek tartományi közgyűlésének elrendezése szüksége, a’ törvényhozás eleibe lerjesztendönek tnditványoztaték; a’ pedig szinte kétséget nem szenved: hogy a’ tárgyban törvényhozási utón azóta semmi sem történvén, ’s annálfogva az egész dolog maga elébbi épségében maradván, a’ panaszolkodó nemeseknek felebb érdeklett jogát és gyakorlatát egyoldalú intézkedésekkel sem megszüntetni sem korlátozni nem lehet. Mi illeti a’ m. Főrendeknek abbeli észrevételét, mintha a’ kérdéses tárgy felterjesztése még annál fogva sem lenne tanácsos, mivel a’törvényhozói és végrehajtói hatalmak hatóságaik összezavarásából, minden alkotmányos országra és igy honunkra is káros következések és nehézségek árasztatnának, — erre a’ KK. és RR. azt jegyzik meg, hogy ezen különben is átalános észrevétel sem a’jelen egyes ésetre nem alkalmazható, sem belőle a’ felírás tétel ellenére győző erősség nem fejük ki; mert kérelmek a’ kormányhoz és az országgyűléshez egyiránt intéztetvén, kötelessége a’ kormánynak azok iránt törvényszeriileg intézkedni, ’s kötelessége az országgyűlésnek is mindazon esetekben, midőn eleibe közjogok sérelmei terjesztetnek, felszóltalni, és azokra a’ kormányt figyelmeztetni, mindezebböl pedig a’ törvényhozói és végrehajtói hatalmak hatóságainak összezavarása koránt sem következik. — Nem járulhatnak továbbá a’ KK. és RR. ahhoz is, hogy a’ kérdéses panaszos jelentésnek elintézése, mint reá tartozó, a’ kormányra bizassék; mert alkotmányos országban és igy honunkban is azon lényeges kérdésnek megvizsgálását és elhatározását, ha vallyon t. i. a’ követi választás helyesen ment-e végbe? és igy maga a választás is érvényes-e, vagy nem? a’ kormányra bízni nem lehet ’s bízni nem szabad, — különben a képviselői testület összealakitása iránt való rendelkezési jog a’ választók kezeiből tettleg a kormány kezeibe jutván át, a választási alkotmányos szabadság és élet gyakorlatilag megszűnnék. Mindezeknél fogva: Minthoyy a’ KK. és RR. nem távozhatnak el abbeli meggyőződésüktől is: bogy a’ közjogokon ejtettek gyanánt országgyűlésen bejelentett sérelmeket törvényesen és czélszeriileg egyedül alkotmányos úton lehet és kell is orvosolni, illy alkotmányos út egyszersmind legszelídebb és czélszerübb mód pedig a jelen esetre nézve a tartományi közgyűlés újabb összehívása; ’s ebben a’ panaszos kivételek elöleges elismerése, és a történt sérelem \a lósága kijelentése is, annál kevésbé rejlik, mivel a’ KK. és RR. ezélzata, mint első izenelükben is nyíltan kimon dák, egyedül abban határozódik: hogy a’ kapcsolt ország Rendéinek, mód és alkalom nyújtassék arra, hogy ha a’ panasz alaptalan, annak helytelen voltát maga törvényes utján és helyén kimondhassák; ha pedig orvoslást kívánó bajok csakugyan történtek volna, azokat, a’ törvények és gyakorlati törvényes szokásaik szerint, minden kül beavatkozás nétkül magok között eligazítva orvosolhassák — a kapcsolt Részek tartományi közgyüléséne ősz szehivása végre ö Felsége kegyelmes megegyezése nélkül meg nem történhetik, a KK. és RR. ö cs kir Fő herczegségét továbbá is szives tisztelettel kérik, a’ m. főrendeket pedig hazafiui teljes bizodalommal felszó itj , hogy közlött felírásukhoz járulni méttóztassanak; egyébiránt Annak jelentésével, hogy a’ m. Főrendek abbeli javaslatához is, hogy t.i.ö felsége gondoskodása a íoiv.io szági pártszakadásokból eredett gyászos eseményekre egy átalános felírás által, s a turmezei és Zágrá n 0y nemesek külön panaszaikat mellőzve hivassék fel; a’ KK. és RR. mind felebb kifejtett okaik és nézete me , pedig, jelesen még annál fogva sem járulhatnak, mivel az emlitett lényeges panaszok valamint ü ön rv > úgy külön feljelentést is igényelnek, ’s a’ m. Főrendek által javaslóit mód követésében valósággá azon pan _ alaptalansága, vagy legalább semmi különös figyelemre nem méltánylásának tettlegi megismerése is rej ene , jelentik egyszersmind azt is, hogy a' mennyiben már első izenelükben s ennek nyomán készü t j ban eleve kijelentették a’ KK. és RR., hogy közaggodalmat okozván azon viszálykodási mozgalma i,
