1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 191. ülés
191. lies Írásai. Augustus 5-én 1844. 33 Munka. 460. §. A törvényhatóságok kötelesek akkint intézkedni, hogy egy elmarasztalt sem heverjen, hanem illető ünnepeit kivéve, mindenik folytonosan dolgozzék, akár maga a’ törvényhatóság legyen a’ vállalkozó, akár idegen vállalkozónak adassék bérbe az elmarasztaltak’ munkája. 461. §. Az elzártak a’ fogház’ falain kívül munkára nem vitethetnek, hanem minden munkát azokon belől kell elvégezniök. Kivétetik azon egy eset, ha a’ törvényhatóságban magányrendszerü börtön fölépítése körül alkalmaztatnának. 462. §. Ki valamelly mesterséget tud, ha kár nélkül történhetik, annak folytatására - ki semmit nem tud, bár mellyiknek megtanulására szoriltassék. 463. §. Hol az elmarasztaltak számosak, könnyebb felügyelés végett a’ hálószobáktól a’ dolgozó teremek elkülönitendök. A’ dolgozó termekben az elmarasztaltak a’ 446 §-beli rendeletre nézve lehelő figyelemmel osztassanak el; a’ szerint tehát férfiak és nők egy szobában együtt soha sem dolgozhatnak. 464. §. Kiszabadultakor az elmarasztalt összes keresményének %-ét kapja, melly időközben, havonkint a’ helybeli takarékpénztárba, ha ugyan van, teendő. Azonban az igazgató úgy fog intézkedni, hogy ha azon öszszeg nagyobb mint mennyi hazautazására megkivánlatik, az utazási költségen felül esőt csak hon kapja meg. 465. §. Melly elmarasztaltak, mint például a' nők, talán főzés, sütés, mosás az az általában olly munka körül foglalkoznak, melly a’ fogház’ közvetlen szükségeit illetvén — érette bér nem fizettetik , azoknak illetménye a’ felügyelő biztosok ’s az igazgató által meghatározandó bizonyos fogházbeli napszám szerint fog kiszámíttatni. 466. §. Január, Február, Márcz, October, November, December hónapokban naponkint legalább 8, ’s legfölebb 10; a’ többi hónapokban legalább 10 ’s legfölehb 12 órát tartoznak dolgozni. 467. §. Azonban, kik olly bűn miatt marasztaltatvák el, mellyre a’törvény fogságot rendel, azok, a’ 36. §. értelmében, ha magokat tartják, olvasással és Írással ’s efféle szellemi munkával tölthetik idejöket, ’s ez esetben fogházi munkára nem szorittathalnak; de ezen kívül kötelesek mindenben a’ fogház’ szabályaihoz alkalmazkodni. Fűtés ’s világítás. 468. §. A’hideg hónapokban a’ szobák, mellyekben az elmarasztaltalak dolgoznak, fütendök lesznek, ha ezektől a’ hálószobák külön vannak; ezekre nézve pedig terjedjen a’ gondoskodás: hogy a’ hideg az elmarasztaltak egészségének ne árthasson. 469. §. Úgy a’ fogház’ külsején, mint belől a’ folyosókon az őrködés könnyítése végett éjelenkint mécsek gyujtassanak meg. 470. §. A’ gyertya gyújtás és oltás idejének meghatározása függ az igazgatóiul, melly alól kivétel egyesekre nézve nem történhetik, hanem annak egyszerre kell megtörténni az elmarasztaltak’ egész osztályában. Egyéb szabályok. 471. §. A’ napirend, azaz a’ lefekvés és fölkelés’ órája, a’ munka, pihenés, isteni tisztelet, tanítás és olvasás’ ideje ’s egymásután következése, a' jelen törvény’ útmutatásához képest, a helybeli körülmények szerint, az igazgatóval egyetértöleg, a’ felügyelő biztosok által fog meghatároztatni. 472. §. Ugyan azon szobabeliek egymással csak lenhangon beszélgethetnek, más szobába átbeszélni tilos, munka és séta közben, mint lefekvés után és fölkelés előtt pedig folytonosan hallgatniok kell; kiszólni vagy jelt adni bármiképen mer, szigorúan fog bűntetteim, ezért a’ dolgozó és sétahelyek, s éjjel a folyosók soha sem hagyathatnak őr nélkül. 473. §. Sétálni osztályonkint minden héten kétszer egy egy órára eresztelnek ki az udvarra, akkint rendezvén el, hogy egymásután lépdelvén ne beszélgethessenek. 474. §. Az utczákon nyilvánosan ’s csoportosan az elzártak soha nem vezethetők; egyenkint is csak törvényes oknál ’s bírói rendeletnél fogva és lehető minden kímélettel. 475. §. Dohányzás ’s a’játéknak, cserének, adás-vevésnek, kölcsönzésnek az elzárlak közt mindenféle neme szorosan tillatik. 475. §. Mi a’ bilincsre verést illeti, a’ 444. §. rendelete az elmarasztaltakra is kiterjesztelik. 477. §. Az elmarasztaltak’ behozatalára vagy a’ vádlottak osztályábóli áttételére, holmiok átvetelere, összeírására, kapott leveleikre, ’s tudósításaikra , végrendeleikre, házasságaikra, halálaikra, temetéseikre , s^ az u noki örökösödésre, mint szinte szabadon bocsátásaikra nézve is utasításul szolgálnak azon szabályok, me ÍL‘ 1, 2, 3, 4, 5, 9, 14, 15, 16, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 66, 70, 13d, 136. §§-ban foglaltatnak. , 478. §• Ha az elmarasztalt a’ fegyelmi szabályokat megszegi, 3 napig terjedhető böjttel vagy * amara zárással az igazgató által rögtön büntettethetik; melly utóbbi büntetés összekötve másod naponkinti fytte •> ~ bilincscsel is, 14 napra is terjedhet, de csak a’ fegyelmi kihágás ismétlésének eseleben es mindig c>a a c biztosok egyikének megegyezésével. Ezeken kívül fegyelmi kihágásokért más büntetése el a a maznl 479. §. A’ fegyelmi büntetés’ alkalmazására nézve a’ 97, 98, 99. §§-ok’ magyarázó rendeletéi ide is ki terjesztetnek. y Országgyül. írásai. III.
