1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 191. ülés
31 424. 8- A’ lelkész mind azon történetekről, inellyek hivatalának körébe esnek, ’s különösen az elzártak körüli tapasztalatairól tartozik rendes naplót vezetni, mellynek nyomán tudósításait, a’ felügyelő biztosok’utján, a’ törvényhatóságnak évnegyedenkint benyújtja. 425. 8- A’ lelkész a’ fogháztól távol egy napot csak az igazgató’ tádtával tölthet, egynél több napi távozásra engedelmet pedig a’ felügyelő biztosok közül csak kettő együtt adhat. Tanító. 426. §. Hol a’ 408 §. szerint külön igazgató van rendszeresítve, ott mindenütt egy vagy több állandó tanító választassák, ki hit alatt szolgál, rendes fizetést húz, ’s hivatalából csak Ítélet által mozditathatik el. De ott is, hol az elzártak’ száma kevesebbre megy, a’ felügyelő biztosok tartoznak úgy intézkedni, hogy a’ tanító’ kötelessége valaki által teljesítessék. 427. §. A’ tanító az isteni tisztelet körül segéde a’ lelkésznek; kinek utasítása szerint az elzártaknak könyörgést és erkölcsi czikkelyeket olvas fel, vezérli őket az éneklésben, meglátogatja, ’s az öregeket legalább olvasásra, de különösen az ifjabbakat az elemi ismeretekre szorgalmasan oktatja. 428. §. Hivatalkörébe eső észrevételeit az elzártakról közli a' lelkésszel, ki azokat a’ maga naplójába beigtatja. Mint a’ segédnek, két napi távozásra engedelmet neki is az igazgató, de annál hosszabbra csak a’ felügyelő biztosok’ egyike adhat. Orvostudor és Sebész. 429. §. A’ törvényhatósági orvos ’s illetőleg sebész, kik hittel kötelezik magokat a’ fogházi szabályok’ megtartására, a’ szobákat ’s az elzártakat minden másod nap, a’ betegeket pedig, a’ mennyiszer szükséges, tartoznak megtekinteni, mint szinte minden elzártat megvizsgálni, midőn az behozatik és midőn kieresztetik. 430. §. Tartoznak felügyelni a’ tisztaságra, szellőzésre, munkáltatásra, ruházatra és élelmezésre, a’ menynyiben mind ez az egésségre vonatkozik, ’s ha szükségesnek Ítélik, azok változtatását, egyes rabokra nézve, de pusztán csak az egésség’ érdekében, megrendelhetik. 431. §. Ha egézsségi intézkedései az igaztató által nem hajtatnak végre, ’s a’ halasztásban veszély van, köteles a’ felügyelő biztosoknak jelentést tenni. 432. §. A’ fogházlul távol két napot csak az igazgató’ tudtával tölthetnek, több napi távozásra engedelmet nekik a’ felügyelő biztosok közül csak kettő együtt adhat. 433. §. Hivatal köreikbe eső észrevételeikről naplót vezetnek, orvosi rendelményeiket jegyzőkönyvbe igtatják. És mind arról mi a’ fogházban az egésségre vonatkozik, véleményes tudósítást Írván, azt a’ felügyelő biztosok’ utján a’ törvényhatóságnak évnegyedenkint benyújtják. Elzái t nők iránti felügyelésröl. 434. §. Hol az elzárt nők’ száma többre megy, a’ felügyelő biztosak rendeléséből az igazgató nöfelüegyelöt fogadand, ki nélkül azok’ osztályába az igazgatón kívül senki nem mehet. — Hol számuk nem lévén nagy külön nöfelügyelö nem lesz, ott az igazgatón kívül minden más hivatalnok ’s őr csak másod magával mehet be hozzájok. — Örök. 435. §. Az örökben, kik szintén hittel szolgálnak, megkivántatik, hogy írni s olvasni tudjanak, és jámbor ’s józan életűek legyenek. 436. §. Függenek az igazgatóiul, kinek minden rendeletéit teljesíteni, s ö neki a mit a logházban tapasztalnak, mindent bejelenteni tartoznak. 437. §. Őket az igazgató szabadon foglalja föl ’s ereszti el, ’s köztük sort, függést, rendet s elébök kötelességet szinte ö szab. 438. §. A’ fogházból az igazgató’ engedelme nélkül soha nem távozhatnak el. Fejezet. Fegyelem a’ vádlottakra nézve. 439. §. A’ vádlottak az elmarasztalt foglyoktul és raboktól mindenesetre és teljesen elválasztatván, ezen felül még egymás között szükségképen a’ következő osztályokra különöztelnek et. Első osztály szerint, a’ férfi és növádloltak egymástól külön záratnak. Második osztály szerint, az idősbek azon ifjaktól, kik életöknek még 18-ik évét meg nem haladták. Harmadik osztály szerint, kik ugyanazon bűntett’ elkövetésében szövetségesek voltak, Negyedik osztály szerint, az első Ízben elzártak a visszaesőktől. Ötödik osztályt képezik azok, kik egyedül ’s magánosán kívánnak vagy rendelletnek elzárattalm. 440. §. Az első osztály soha és semmi esetben nem vegyitethetik össze; az ötödikből a vádlott csak azon esetben vétethetik ki, a’ felügyelő biztosok egyikének tett jelentés után, ha nála elme-gyengülésnek kolási szándéknak jelei mutatkoznak. A’ többi ozztályoknál a körülmények szerint, az igazgató te et ív e , azt a’ felügyelő biztosok egyikének megerősítés végett köteles tüstint beje^en*en'- # 191. Vies. írásai. Augustus 5-én 1844.
