1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 217. ülés
308 217. Clés. írásai. September 9-én 1844. A' vállalkozók figyelmezlelvén, miszerint a’ 3-ik osztályba sorozandó termesztményekre nézve, mellyekre a’ szállítási bér 3/, ’s illetőleg '/4 krra számiltatik, szükséges legyen ezeket egyenkint ’s határozottan felhozni, nem különben a’ nagyobb tériméjü ’s magos árú portékákat is, mellycknek vitelbérét meghatározni a’ társaság magának fentartani kívánja, bővebben kifejezni: mellycknek teljesítésére készeknek ajánlkoztak akkoron, ha a’jelen ajánlatok egyéb pontjai, az ország Karai és Rendéi által elfogadva leendenek. Az 5-re: Ezen ajánlatra annak idejében figyelem fordítandó. 6. Ezen vitelbéri maximum, úgy a’ személy, mint a’ kivételbe nem eső árúk szállítására nézve az egész vasút használatának első 20 évében a’ vállalkozók megegyezése nélkül lejebb nem szállittathatik: 20 év múlva mindazáltal, de csak azon esetben, ha az egész vaspálya a’ kezelési költségeken ’s töke törlesztési részleten kívül tisztán 8 percentnél többet jövedelmezne; az ország Rendei húsz évről húsz évre olcsóbb vitelbért is szabhatnak; de nem olcsóbbat, mint a’ mennyi kell, hogy a’ vasút a’ lefolyt húsz évi forgalom számvetési alapján a’ vállalkozóknak legalább 8 perceníet tisztán jövedelmezzen. A’ 6-ra: Ila az ország akár az első 20 évben, akár utóbb a’ szállítási bért leszállítani, és a’ vállalkozókat a’ biztosított 5 percenten kívül ezen leszállításért kármentesíteni kívánná: annak elfogadására készeknek nyilatkoztak a’ vállalkozók. 7. Hogy pedig ezen az ország kereskedésének felvirágzására felszámithatlan következményű vasút előállításához megkivántaló tökepénzt a’ vállalkozók részvény kibocsátás segedelmével teljes biztossággal ’s gyorsassággal kiállíthassák; a’ vállalat hitelének szilárdítása tekintetéből következők határoztalak: a) Az 1840: 40. t. ez. ereje ideiglenesen felfüggesztetvén, ezen vállalkozó társaság biztosittatik, hogy legalább 20 évig sem a’ Dunának akármelly az országbani pontjától sem pedig ezen Vukovár-Fiumei vasút-vonaltól Trieszthez ’s Trieszt felé sem az ország által vasút építtetni, sem építésre szabadalom adatni nem fog. A’ 7-ikre: az a) pontra. Kikötendönek javalja a’ választmány e’ helyen, hogy ön magoknak a’ vállalkozóknak se szabadjon az általuk érintett irányban az ország engedelme nélkül vasútat építeni. Azonban itt kiveendő lenne Bukkariba vivő egy mellékvonal építése. b) Minthogy ezen vasút építésénél minden lehető költség-gazdálkodást, a’ nyomban alább kikötendő kamatra biztosítás kötelességénél fogva, az ország egyenes érdeke kívánja; a’ vállalkozóknak ő Felsége kegyelmes megegyezésével engedelem adatik, hogy mind azon vasat, vas-szekereket ’s gépeket, mellyeket ezen vasút építéséhez’s felszereléséhez netatán külföldről kényteleniltetnének beszerezni, határvám mentesen behozhassák, de csak egyedül a’ kijelelt czélra forditandókat. A’ b) pont: a’ mennyire (céteris paribus) szükségeiket nem fedezhetnék a’ honi vasból, nincs észrevétel. c) Az ország ’s kapcsolt Részek Karai és Rendei ő Felsége kegyelmes hozzájárultával a’ tervezett Vukovár-Fiumei vasút felépítésében ’s forgalmitásában (contruzione et altivazione) fektetendő egész tökepénz 100-tól 5-ös kamatjának tiszta haszonul biztosítását magokra vállalják; ’s annak szükség esetében fedezéséért az ez országgyűlésen alapított országos kincstárnak úgy most kijelölt, mint jövendőben kijelelendő minden jövedelmeivel kezeskednek. A’ c) pontra nincs észrevétel. Ezen kamat biztosítás mindazáltal, a’ Vukovártól Fiúméig építendő fővonalra nézve a’ 3-ik pontban kitett 18 millió forint töképénzen, a’ netalán országosan kijelelendő mellék vonalokra nézve pedig, az aránylagos töke részleten , túl nem terjedend; miszerint tehát, ha a’ vállalkozóknak kellő hitelességgel vezetendő könyvei szerint a’ vasúinak felépítése ’s forgalomba tétele a’ kitett összegnél kevesebbe kerülne, a’ kamat biztosítás kötelessége az ország Rendéit csak azon pénztőke iránt illetendi, mellybe az építés ’s forgalmitás valósággal került; de ha többe kerülne is, mint a’ mennyi ezen szerződés alapjául fölvétetett, a’ kamat biztosítás még is csak ezen alapúi felvett öszvegtöl igényelhető; mindazáltal ezen építési ’s forgalomba tételi tökéhez számítandók még az idökint befektetendő pénz öszvegnek az egész pólya megnyitásáig számitolt veszteglési 5 pcentes kamatjai, mellyek tehát, a mennyiben az időközben megnyitandó pálya részletek jövedelme által nem fedeztetnének, a’ kiállítási tökéhez tol— dandók, ’s mint illyenek a’ kamat biztosított öszveghez számítandók. Nincs érzrevétel. Melly ekkint elvállalt kamat biztosításnál fogva, azon esetben, ha a’ kérdéses vasút, a’ fentebbi értelembe vett kiállítási töke ’s veszteglési kamat öszvegének 5pcentjét tiszta haszonnal, — tehát a’forgalom költség s alább a 8-ik pontban megszabott törlesztési tartalék részlet lerovása után be nem hozná, ezen 5 pcentnyi tiszta haszonnak, a vasút jövedelméből ki nem került hiányát az ország Rendei és Karai az országos kincstárból, az erre megbízandó hatóság által évenkint a’ vállalkozóknak, ’s általuk alapítandó részvényes társaságnak kész pénzben kifizetendib. Nincs észrevétel. Ha mindazonáltal ezen vasút úgy a’fővonalban, mint mellék vonalaiban egyetemben, a’teljes forgalomba tétel után akár mikor 6 egymás után következő éven át, a’ kezelési költség ’s törlesztési részlet fedezésén felül, a’ biztosítási alap tőkéktől évenkint legalább 5 pcent tiszta hasznot jövedelmezne; az ország Karai és Rendei ezen szerződésben elvállalt kamat biztosítási teller’s kezesség kötelességétől minden jövendő időre mentvék, s feloldó— zottaknak tekintendők.
