1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 191. ülés
25 191. Ülés. írásai. Augustus 5-én 1844. eredeti helyeiken meghagyandóknak vélik, abban, hogy a’ 27. §-ban a’ „pénz“ kifejezés „vagyon“ kifejezéssel cseréltessék föl, megegyeznek, sőt megegyeznek abban is, hogy a’ §. végéhez e’ szavak adassanak: „Ha azonban ruha, vagy a’ 25. §. szerint pénz ollyanoknak adatik, kik hon vagyonnal bírnak, ebből azoknak értéke a’ börtöni közpénzlár részére megtérítendő.“ A’ 82 — 84. §-ra meglévőn az egyezség. Mi pedig a’ 85. §-nak a’ m. Főrendek részéröli felfüggesztését illeti, a’ KK és RR. úgy vélekednek, miképen azok folytában, miket a’ 370-ik §-náI mondandók lesznek, e’ §. tárgya törvényhozás utján közelebb és részletesben meg nem határoztathatik. A’ 86 — 108. §-ok iránt meglővén az egyezség. A’ mellőzött 109 — 148. §-okra nézve a’ KK. és RR. elvárják a’ Főrendeknek észrevételeiket. A’ 149—150. §-okra meg van az egyezség; Miután a’ 151. és 152. §-ok iránt ajánlott módosításoknak alapul az egy mintabörtön eszméje szolgál, ehhez pedig a’ KK. és RR. nem járultak, hanem vélemények szerint több kerületi börtön lenne felépítendő; ezek szerint az érintett §-ok meg fognának maradni, 's annyival inkább, mert a’ börtönök igazgatásának jogát mindig ’s teljesen a’ törvényhatóságok gyakorolván, midőn ezt magoktól elvétetni nem engedik, semmi újat nem igényelnek, sőt e’ jogból már az állal sokat engedtek, hogy az ugyan azon kerületi börtönbe rabjaikat küldő törvényhatóságok az együtt választás helyett a’ kijeleléssel megelégesznek, a’ kijeleltek közül a’ kinevezést bízván ö Felségére. A’ 153. §. iránt az egyezség meglévőn. A’ 154—ik és ennek folytában a’ 155. §-t pedig a’ KK. és RR. kívánják ezután is megtartani, mert miután a’ felelet egész terhe a’ főigazgatón nyugoszik, a’ személyzet megválasztásában neki lehető tág tért kell engedni, ’s különben is az érintett bíráskodás nem forog olly nagy fontosságú tárgyak körül, hogy a’ tollvivö elég függetlenséggel nem bírna, ki ha a’ főigazgató által neveztetik is ki, de hivatalából sem általa, sem senki által nem raozditathatik el ítélet nélkül, és ez olly körülmény, mi által a’ tollvivö véleményének függetlensége biztosítva van. Mit a’ m. Főrendek a’ 156—ik §-ba vélnék igtatandónak, t. i. az ideiglenes helyettesítést, annak a’ KK. és RR. inkább helyét látják a’ 155. §. végén, ’s lenne ekképen: „155. §.......hivatalaiktól felfüggeszthetik, egyszersmind tartozván azoknak helyét ideiglenesen betölteni.“ A’ 157. §-ra meg van az egyezség. A’ m. Főrendek a’ XII—ik Fejezet elibe azt bocsátván, hogy miután szerintük csak egy mintabörlön fogna építtetni, miután ennek nemcsak épületi hanem igazgatási költségei is a’ kir. kincstár által fognának viseltetni, illőnek ’s méltányosnak tartanák, hogy a’ tiszti személyzetnek díjai is a’ kir. kincstár által halároztatnánk meg; mind ezekre a’ KK. és RR. azt adják válaszul, hogy a’ díjaknak lörvénybeni megállapításához továbbá is ép azért ragaszkodnak, mert kívánják, hogy azok mindenesetre országos közpénzlárbul fedeztessenek, kívánják pedig ezt azon oknál fogva, mivel midőn egyrészről nem egy, hanem négy kerületi börtön fölépítését indítványozzák, ugyan akkor nem akarják terhelni a’ kir. kincstárt olly költséggel, melly ennek talán ürügyül, talán okul szolgálhatna nem készítetni el olly hamar magokat az épületeket, miként azt a’ sürgető körülmények a’ nemzettel ohajtatják. A’ 158—165. §-okra meglévőn az egyesség; Mi a’ 164—ik §-ra tett azon észrevételét illeti a’ m. Főrendeknek, miszerint minden 25 rab után egy lelkész kívánnak rendszeresíteni; jóllehet e’ szaporítás által a’ börtöni kiadás tetemesen öregbitetnék is, mindazáltal a KK. és RR ahhoz járulni nem késnének, ha e’ számot igen fölöslegesnek nem tartanák azon tekintetből, hogy kik bűnt követnek el, azért még koránsem megromlottak mindig, és igy a’ börtön ezeknél nem arravaló hogy megjavuljanak, hanem hogy bűntetteikért megszenvedjenek, — következésképen miután a’ raboknak mindig nagy része ollyan, melly romlott nem lévén elég rá nézve, ha a’ romlottakkali érintkezéstől az elkülönzés által megöriztetik, azoknak száma, kiknél a’ lelkészi kötelesség különösebb teljesítésének helye van, nem megy annyira, hogy e kötelességnek minden ötven rabra számított egyegy buzgó lelkész eleget ne tehessen. ’S a’ javaslott elöljáró eszméjét sem fogadhatják el a’ KK és RR, mert a’ lelkészek itt olly szűk ’s egyenlő körben forognak, mellyben annak szüksége nem mutatkozik, sőt csak árthatna azon központosításnak, melly szerint minden börtönbeli hivatalnoknak közvetlen a’ föigazgatótúl kell lenni függésben. A’ 165—173. §-ok iránt megvan az egyezség. A’ 174-ik §-t a’ KK és RR azért kívánják megtartani, mert bár ezúttal Budán kerületi börtön nem fog is építtetni, de a’ mint törvényben az, hogy Budán egy kerületi börtön építtetni fog, kimondathatott, bár a kivitel sora évek múlva kerül reá, úgy e’ §—beli rendeletnek is ki lehet mondatnia. A’ 175 — 179. §-t illetőleg az egyezség meglévén; Miután a’ kerületi börtönök sora csakugyan megleend állapítva, bár azoknak létesítése négy gyei kezdetik meg, e’ szerint a’ 180 §-nak előbbi szerkezetét a’ KK és RR megtartandónak vélik. A’ 181 —182. §. iránt meglévén az egyezség. A’ 183—ik §. szerkezete pedig most már meghagyathatik, miután a' két tábla közt a városi bíróságra nézve az egyesülés megtörtént. A’ 184 és 185. §-okra meglévén az egyezség; Mi a’ 186. §. iránti javaslatát a’ m. Főrendeknek illeti: miután a’ KK és RR a’ szabad akarattól függő mim a eszméjéhez nem járultak, ezt sem fogadhatják el. A’ 187—203. §-ra az egyezség megvan. Országgyill. írásai. III. •>>
