1843-1844 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 212. ülés

222 212. Ülés. írásai. September 3-án 1844. ,,Melly felkérvény bemutatásáról említett N. N. felkérönek kiadjuk hiteles bányaszéki pecsétünkkel megerősí­tett jelen bizonyságlevelünket olly törvényes utasítással: hogy azt N. N. városnál mint földes uraságnál látozás védett tüstént bemutatni, és a’ mennyiben ezen olvaszmüh felállítására, és salakhalmazra hasznot hajtó földeket kér átengedtetni, ezen földek becsű értékének megváltása iránt a’ bányatörvénykönyv 22, 23 és 55 czikkeihez képest a’ földesurasággal egyezkedni tartozzék.“ Költ N. év — hó — nap. N. N. bányabiró. N. N.jegyző. 12. PÉLDÁNY. Hivatalos jelentés olvaszmüliekre felkért földterü, vízesés és vizárok bírói megszemléléséről. Alólirottak N. N. bányapolgár mint N. nevű bányatulajdonos által az N. völgyben felállítandó olvaszmiih szá­mára N. évi N. hó — napján költ felkérvény által kért földterü vízesés és vizárok birói megszemlélésére kimen­­vén, hitelesen jelentjük: hogy az alább irt napon, hóban és évben, a’ birói szemlét N. N. mint az említett földes úri képviselő; továbbá N. N. felkérő és N. N. az N. N. vasmű ’s NN. az N. bányatársulat képviselői jelenlétében, magunk mellé vévén N. N. tiszti bányamérnököt, következő módon vittük légyen végbe: „A’ felkért, ’s az N. N. völgyben felállítandó olvaszmiih helyére kivezettetvén, ’s a’ felkérő részéről élőnkbe terjesztett, ide pedig •/. alatt csatolt területi és vizárok felrajzot, az említett völgy, az N. csermely ’s a’ felkért gyep földrész természeti fekvésével kellőleg összevetvén, azt találtuk: 1- ör. Hogy a’ felállítandó olvaszmiih helye ollynemü, miszerint ezen olvaszmüh, a’ várostól! tetemesb tá­volsága miatt sem a' városnak, sem ember-egésségnek, sem a’ közbátorságnak veszedelmére nem válhatik. 2- or. Hogy a’ felkért földterü, egy használatlanul heverő, ’s csupán bokrokkal benőtt, tehát semmi külö­nös czélra nem forditott gyep rész, következőleg a’ bányatörvénykönyv 23—ik czikke szerint semminemű becsület érték megváltást el nem fogad, egyébiránt pedig földszini terjedelme 7500 Q ölet teszen. 3- or. Hogy ezen olvaszmiih a’ fenálló ’s felebb fekvő vasolvaszmiihtöl 350 ölnyire távol leend, követke­zőleg ez utóbbinak semmi sérelmet nem okozand. 4- er. Hogy a’ víznek a’ felső vas olvasz-miihtöl kezdve a’ felkért olvaszmiih helyéig, a’ tiszti bánya mér­nök által jelenlétünkben tetlleg végbevitt feklegesitési miitétel szerint elégséges esése, ’s itteni használása a’380 öllel lejebb helyezett N. zúzmühnek legkisebb ártalmára sem leend. Ezeket igy találván, említett urakat u. m. N. N. polgármestert ’s az ottani vasmiih, ’s N. bányatársulat kép­viselőit felszólítottuk; hogy a’ felkérő által kívánt olvaszmiih és vízesés átengedése ellen lehelő észrevételeiket adják elő. Minek következésében többször említett polgármester ur kinyilatkoztatta: miszerint az N. N. által olvaszmii­­helyre felkért földterü, egy közös nem gyümölcsöző gyeprész lévén, a’ vízesés pedig mind eddig semmi köz- vagy magán czélra nem használtatván, N. N. városnak, úgy a’ földterü, mint a’ vízesés ingyeni átengedése ellen semmi törvényes észrevétele nincsen. Említett miitársulati képviselők pedig kijelenték, hogy részeikről a’felkért olvaszmiihely és vízesés átenge­désének semmi akadály nem fog tétetni. Nem forogván tehát ezek szerint semmi törvényes akadály, a’ felkérő N. N-et ki különben is bányáiban ezüst és rézérczet köztudomásra termeszt, a’ részére átengedő levél kiadatása iránt biztossá tettük. Költ N. N. év — hó — nap. N. N. bányabiró. N. N. bányaszéki jegyző. 13. PÉLDÁNY. Olvaszmiih és vízesésre adott engedély. Ö cs. kir. Felsége Y-ik Ferdinánd Magyarország apostoli királyának, legkegyelmesebb urunk nevében N. N. bányapolgár N. évi N. hó reggeli 11 órakor benyújtott felkérvényére, ’s az N. évi, N. hava, N. napján törvénye­sen végbevitt birói szemle következtében azon engedelemmel: miszerint N. N. város határában jelesül az N. völgy­ben, N. nevű csermely mellett, az olt lévő vas olvaszmühlöl 350 ölnyire éjszak felé, és N. zúzmühtöl 380 öl­nyire délfelé eső helyen olvaszmühet, úgy nem különben szén- és ércz-rakhelyet a’ bánya törvénykönyv T6—ik czikke értelmében felállíthasson, felruháztatván, ezen olvaszmüh, érez- és szén-rakhely, úgy nem különben sa­lakhalmaz és vizárok számára kihasított, és ezen engedélyhez csatolt felrajz szerint 7500 Q ölet tévő földteriire, az e’ végre szükséges vízeséssel, olvaszmiihek törvényes tulajdonosait a’ bányatörvénykönyv 76—ik czikke értel­mében illeté minden jogokkal, kedvezményekkel, mentességekkel és szabadságokkal, azonban más jogának és tulajdonának épségben tartása mellett, jelen engedély erejénél fogva megadományoztatik, olly szoros legkötele­­zéssel azonban, hogy a’ bányatörvénykönyv 81-ik czikke rendeléséhez képest, ezen olvaszmüh felállításához tüs­tént hozzá fogni, ’s felépülése ’s folyamatba tétele után az abban termesztett ezüstöt idöszakonkint kincstári cserébe

Next

/
Thumbnails
Contents