1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 81. ülés
81. Ülés írtisai. December 7-ken 1843. 89 azon egyének, kik az országgyűlésein a’ KK. és UH. táblájához tartozó tagok által titkos szavazás útján országos választmányi rendes, vagy helyettes tagokká megválasztatván, bé is czikkelyeztetnek ; — később azonban királyi kinevezéstől függő hivatalokba lépnek át kiküldetésektől határozottan lemondani tartoznak, a’ KK. és RR. táblája részéről országos választmányi tagoknak löl bé meg nem esmértetve, az illető országos választmányok tanácskozásaikban és működéseikben részt nem vehetnek. 81 dik. S Z Á >1 A L A T T a) Izenete a' KK. ’s RR. a’ mólt. Főrendekhez az 1840 ik 3-ik törvényczikkely által, a’ katonai élelmezés és szállásolás tárgyában kiküldött országos Választmánynak (az országgyűlési iratok 20 ik szám alatt bevitt) jelentése iránt. Tanácskozás alá vévén a’ KK. és RR., az 18-iO—ik 3-ik törvényczik által a’ katonai élelmezésből és szállásolásból származó terheknck megszüntetése végett, a’ mennyiben azok törvényesek a’ kir. kincstárral eszküzlcndő egyezkedésre kiküldött országos választmánynak jelentését, iránta tett észrevételeiket ide mellékelve közük: kénvtelenek mindazáltal kinyilatkoztatni: miszerint nem csekély megütközéssel értették, hogy a’ kir. kincstár részéről kinevezett küldöttek az országos választmány által annak kijelentésére felszólittatván: hogy a’ katonai élelmezésből származó terheknck megváltása fejében a' kincstár által minő megváltási summa kívántatik? miután előbb azon kérdésnek megfontolását indítványozták: valljon nem lenne e’ czélszerübb a’ mostani élelmezési módot a’ divatozó visszaélésektől megtisztítva továbbá is megtartani? — utóbb pedig a’ megváltás fejében megállapítandó pénzbeli summának az adózó nép közötti igazságosabb felosztását, rendes és pontos behajtásának biztosítását, ’s azt szolgalmazták, hogy a’ megváltási summa a’ közadótól elkülönozve kezeltessék — végre nyilván kijelentették, hogy hatáskörük egyedül a’ szükséges adatoknak előmutatására terjedvén, — a’ megváltási summa iránt egyezkedésbe nem bocsátkozhatnak. Az 1840-ik észt. 3-ik torvényczikk világos szavai szerint az országos választmány egyenesen a' katona-tartással öszvekötött terheknek megszüntetése végett a’ királyi kincstárral eszközlendő egyezkedésre lévén kiküldve; minthogy ez egyezkedést a’ másik egyezkedő félnek a’ kir. kincstárnak közbejötté nélkül eszkozülhetőnek a’ törvény fel nem teheté, kítség alá nem vonathatik: hogy nem csupán adatok előmutatására, hanem az emlitett terhek megváltása iránti egyezkedésre is volt a’ törvény értelmében a’ kir. kincstár részéről küldüttötség nevezendő , ’s e’ nézetből indultak ki magok a’ kincstár részéről kiküldött egyének is, midőn az országos választmány előtti legelső nvilalkozásukban, annak további munkálodására nézve, «Ily nehézségeket levének, mellyeket nem tehettek, ha törvényes hatáskörük csupán adatok előmutatására terjedett. Igaz ugyan, hogy az ismételve emlitett 18 iO—ik esztendei 3-ik torvényczikk 1 —só §-a a- szükséges adatok elő— mutatása végett kinevezendő kincstári egyénekről szól, ’s kérdés alá nem is vétetik: hogy az országos választmányhoz kincstári egyéneke’ czélból is kinevezendők valának; miután azonban az országos Választmány nem csak adatok gyűjtésére, hanem a’ kincstárral eszközlendő egyezkedésre is volt kiküldve, ha czélszerünek nem láttatott: hogy az adatok előmutatására kinevezett egyének egyszersmind az egyezkedés eszközlésére is felhatalmaztassanak, c’ végre a’ kincstár részéről más küldötteket nevezni lehetett, ’s a’ törvény értelmében nevezni kellett volua is. A’ kincstári küldöttek állal a' katona-tartással egybekötött terhek megváltásának feltételei gyanánt az országos választmánynak tanácskozás végett előterjesztett kivánalok szinte nem szolgálhattak elégséges okúi arra: hogy a kir. kincstár a kérdéses terheknek megszüntetése végeit, a’ megváltási summának kijelentése mellett, egyezkedésbe ne bocsátkozzék; mert mind ezen tekintelek ő Felségének 18 40—ik észt. Jánuarius 4-én az ország Rendéihez kiadott kegyelmes királyi válaszában már megemlítve valának; ’s még is mind a’ mellett, hogy az ország Rendei ugyan azon évi sz. György hava 11-én költ alázatos felírásukban nyilván kijelentették: miszerint a' megváltási summát a' törvény , s a’ végrehajtó hatalomnak törvényes hatósága által elegendőképen biztosítva találják: a’ megváltási summa felosztásának kulcsa iránt pedig előbb , mint a'megváltás iránti egyezkedés létesült, tanácskozni időelottinek vélik: ő Felsége 1840—ik Április 30-ról költ kegyelmes királyi válaszában megnyugodva azon: hogv a’ megváltási summa felosztásának kérdése, a’ megváltás iránt létesülendő egy esség után tárgvaltassék , az országos választmánynak azon hatáskörrel és utasítással leendő kiküldetésében, mellyet a többszőr említett 1S 40-ik 3-ik torvényczikk magában foglal, kegyelmesen megegyezni méltóztatott. A’ katona-tartással egybekötött terhek megszüntetésének érdemében ezen terhek megváltása eránti egyezkedés lévén e’ szerint ő Felségének ’s az ország Rendéinek kölcsönös megegyesülése, ’s az 1840—ik 3-ik törvényczik által a teendők első lépéséül kijelelve, 's e’ nélkül e’ tárgyban különben is biztosan előrehaladni nem lehetvén; a KK. és RR. helyeslik az országos választmánynak eljárását, inelly szerint ezen terheknek megszüntetése iránt a királyi kincstárral eszközlendő egyezkedést kiküldetésének legfőbb czéljáúl tekintve , a’ megváltási summa iránti nyilatkozásra a kincstári küldötteket munkálódásának kezdetén mindjárt felszólította; 's miután az országos választmánynak ezen felszólítása siker nélkül maradott, az 1 S-10—ik esztendő 3-ik torvényczikk pedig határozottan rendelné, de az adózó nép java is sürgetőleg kívánná: hogy Oíszáfjftyiil. írásai. II. 23
