1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1843 / 48. ülés

48. Ütés írásai. September 20-knv 1842.

60

XII. Fejezet.

171 —ík §. Az irnokházi szolga évenkint 120 ft. pengő bért, minthogy állandóul l'enlakni köteles a’szollálatbeliek lakainak sorában egy kis szobát; ehhez közös fűtést és világítást, különben pedig épen ollvan ruha-darabokat kap, miilyenek alább a’ kerületi börtöni belső őrök számára adatni rendeltettek.

172- ik §. A’ kerületi börtöni szolgálatra rendszeresített 24 belső őröknek mindenike évenkint 1G0 pengő ft. bért kap, a’ kerületi börtöni pénztár költségein a' belső őrök számára külön kiszolgáltatandó ruhák és egyéb készületek pedig következők leendenek, úgymint:

a) Két nadrág, posztóból, egy évre;

b) Egy posztó zeke, hat gombokra ’s egyszerű zsinórral varratva, egy évre;

<•) Egy felső köpönyeg, külső gallér nélkül, sötét szürke erős posztóból varratva, 3 évekre;

d) Egy pár új és egy pár fejelés csizma egy évre;

e) Őrállásuk ’s a’ börtön kamarák folyosóin való járkálásuk közben lábaikra húzandó, és sark nélkül

egypár szőr bakancs, egy évre;

I) (Maradj

g) (Marad)

h) (Maradj.

173- ik §. A’ kerületi börtöni kapusnak rendszeresített évi bére 160 ezüst ft. leend, ezen felül mindazon ruhadarabokat és készületeket a' kapus is meg kapja, mellyek az előbbi §-us szerint a’ belső 24 őrök számára közköltségen adatni rendeltetnek, ’s az ő, és a’ belső 24 őrök ruházatai és készületei közt semmi egyéb különbség nem lesz annál, hogv a' kapus , szolgálat közben sipka helyett (3 évekre adandó) olly fekete csákót viselem!, mellynek felső karimájára szőrből készítendő, ’s két ujnyi szélességű szalag varassék; egyébiránt a’ kapusnak mindjárt a’ kapu mellett egy alkalmas lakszoba , konyha, éléskamar ’s közköltségen fűtés és világítás, étele főzésére pedig két öl tűzifa is fog évenkint adatni.

XIII. Fejezet.

248-ik §. Mindazokat, mik a’ rabok gondviselés alá vett pénzeik és munka bér részeiknek gyümölcsözésére nézve felébb a’ 204. § alatt rendeltettek, a’ főigazgatótól azok iránt veendő utalmányok következésükben lehető legjobb móddal és biztosítással végrehajtani, ’s azon külön pénzekről külön számadást vinni tartozik. Egyébiránt a’ pénztárnok ollvan pénzeket a’ főigazgató tudta, és megegyezése, ’s a’ költsönözőtől kapott kötelező leveleknek előmutatásuk, ’s a’ főigazgató látozásóval (visa) ellenőrképeni megjegyzésük nélkül kamatra senkinek nem költsönözhet; magok pedig az eredeti kötelezvények az intézet levéltárában zár alatt álló olly szekrényben tartassanak, mellynek kulcsa a’ főigazgatónál légyen, ’s abból az ő engedelme, és jelenléte nélkül, a' kötelezvények közül egy darabot senki is ki ne vehessen; végre hogy az illető rab maga is tudhassa, hogy pénze és munkabér része hogy kezeltetik, mind kettő miből áll, mi lesz egykori kiszabadulásakor általa követelhető? A' rab azon pénzeit érdeklő czikk, a' pénztárnoki hivatalos főkönyvből, az illy végre készítendő könyvecskébe kiirva, az illető rabnak is adassék ki.

256. §. A’jegyző, és napló könyvek, a’levéltárban örökre megtartassanak, de hogy az oda kerülendő, ’s idővel már teljesen haszontalanokká válandó más iratoknak összehatalmozásukkal a’ levéltár, és annak gondviselése ne terheltessék ; miután a’ kerületi börtönök fenállása a’ 25 évet majd elérendi akkor, és azontúl is minden évben a már a 25 évi óságú iratok, ’s a’ számadások is, a’ levéltárból kiszemelve, a’ főigazgató, és tiszti személyzet jelenlétében semmisitessenek meg , 's a’ t. marad.

278. §. A’beteg rab vagy cseléd nyavalyája körülményeiről, gyógyításuk ideje alatt, a' főigazgatót naponkint felgyógyulásuk, vagy halálukról pedig a’ tovább szükséges intézkedés megtétele végett tüstént értesítsék, gyógyszertárba küldendő orvosi rendeléseiket, látozásuk (visa) reájegyzése végett a’ főigazgatónak mindenkor mutassák be az illető vállalkozó gyógyszerárus azokkal fogván beszámolni.

XIV. Fejezet.

342. §. 1,2, 3—14-ig marad.

15) A’ törvénnyel megállapított börtön-rendszer mi hatással volt a’ foglyok és rabok erkölcsi járulására? mi síikért látszik szülni azon rendszernek teljesülésbe lett hozása, mind erről évenkint egy közönséges táblás jegyzéket ké-