1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 34. ülés
34. Ütés Írásai. Augustus Hi-hén 1843. 51 53-dik S Z Á M A I, A T T 2 ik izencte n’ KK. és RR. az országgyűlési szabad újságok tárgyában a' mélt. Főrendekhez. Midőn a’ KK és RR. 1840 esztendő Mártius 1 lén költ izenetükben kijelentették: hogy az országgyűlési szabad újságok tárgyában nézeteiknek bővebb kifejtését azon alkalomra tartják fen , mellyben a’ sajtó szabadságának rendezéséről készitendő törvény czikkelyt a méltóságos Főrendekkel közlendik , ezen nyilatkozásuk által az országgyűlési szabad újságok kérdésének elintézését, a’ sajtó ügyének egész terjedelmébeni rendezésére tartózandónak el nem ismerték ; mert ugyanazon izenetjükben nyilván kijelenték, hogy e’ tárgyban addig követelt elveikhez, és nézeteikhez továbbá is szorosan ragaszkodnak: — ’s ezen ekképen fentartott elveiknek egy ike, — mellyet ismételve váltott izenetjeikhen legbővebben fejtegettek , — épen az vala , hogy az országgyűlési szabad újságok feletti rendelkezés a’ sajtó szabadságának egész kiterjedésébeni rendezésével elválaszthatatlan tanszerű kapcsolatban nincs: sőt a’ KK. és RR-ek által javaslott módon attól külön választva is czélszerüen tárgyaltathatik. A’ sajtó ügyének egész terjedelmébeni rendezése működésének szélesen kiterjedett köre mellett húzamosabb tanácskozásokat kiván, mellyeknek befejezését—tekintve a’jelen országgyűlésétől elintézést váró más nem kevésbé fontos tárgyaknak halmazát hosszasb időnek lefolyása előtt reményleni nem lehet : — az országgyűlési szabad újságok létesítésének szüksége pedig az ország jelen körülményei között olly annyira sürgető ; hogy a’ bon legbecsesb érdekeinek veszélyeztetése nélkül hosszabb időre el nem halasztathatik; mert alkotmányos országban a’ nemzetnek akaratja lévén a’ törvényhozásnak egyik fő forrása, 's a’ hozandó törvények is akkor lévén legsikeresebbek, midőn a’ nemzet közmegnyugvásával hozatván végrehajtásuk nem csupán a’ törvény betűje iránti tiszteleten , hanem a’ hon polgárainak a’ törvény okainak helyessége felőli belső meggyőződésén is alapszik: a’ mint mellőzhetlenűl szükséges: hogy a’ nemzet, és törvényhozás egymásra folyvást , és szakadatlanul kölcsönös viszon hatással legyenek, úgy e’ czél tökéletesen csak úgy érethetik el, az országos tanácskozásoknak szőnyegére kerülendő nagy fontosságú tárgyaknak a’ hon jövendőjére nézve üdvös elintézése csak úgy reménylhető, ha a’ törvényhozó test tanácskozásai az időszaki sajtó utján rögtön, és szabadon közzé tétetvén — keletkezésük után azonnal a’ nemzet tulajdonává válhatnak ’s ekképen a’ törvényhozó test a’ nemzet koz véleményének, a’ kor kérdéseinek érdemébeni megérlelésére azon befolyást gyakorolhatja , melly hatályosságára nézve más által pótolható nem lévén •— őt állásánál fogva is illeti. A’ mélt. Főrendek az 1840 évi országgyűlési irományok közt 119 sz. alatt levő 111—ik válaszukban, mellyben az országgyűlési szabad újságok kérdését érdemileg legutólszor tárgyalták, azon kivánatukat fejezték ki, hogy miután a’ KK. és RR. által javaslott szabályok mellett az országgyűlési dolgok folyamáról külön véleményeik nyilvánítása mellett értekező, vagy legalább ollyatén újságok létesülhetnének, mellyek értekező czikkelyek nélkül is bizonyos szint öltenének magukra : illy újságoknak létrehozása pedig kívánatos nem lenne; ennél fogva a’ KK. és RR-ek más módot javasoljanak , mellyel az országgyűlési tanácskozásokról hiteles tudósítások előleges országgyűlési ellenőrködés mellett , részrehajlatl anúl szerkesztethessenek. A’ KK. és RR. azt, hogy a’ mélt. Főrendek által kivánt előleges bírálatnak megalapítása a’ nemzetet kétségtelenül illető szabad sajtójogával ellenkezik, —minthogy e’ részbeni nézeteiket már ismételve kijelentették, e’ helyen bővebben fejtegetni nem akarják: el nem hallgathatják azonban azon megjegyzést, hogy alkotmányos országban olly nemű kiváltság a’ törvényhozó testet sem illetheti , miszerint tanácskozásairól a’ hon polgárai magány véleményeiket szabadon ki ne jelenthetné; ’s hogy épen ezen elágazó nézeteknek nyilvánítása ’s az innét eredő eszme súrlódás az, mi a’ közvéleményt a’ kor kérdései felett leginkább képes felvilágosítani ’s a’ mint ellenállhatlan hatalommal napfényre deríti a’ hibát és tévedést, úgy az igaznak , és valónak győzelmét legbíztosabban vívja ki. Nem tarthatnak azért egy átalában a’ KK. és RR. attól, hogy az illyelén országgyűlési újságok , főképen midőn az általuk j avasolt szabályok a’ netalán történhető visszaélések ellen tökéletes biztosítást nyújtanak, akár a’törvényhozó test tanácskozásainak folyamára, akár a’ nemzet közvéleményére káros hatást szülhessenek; sőt hatásuknak minden tekintetbeni jótékonyságáról annyival inkább meg vannak győződve, minél bizonyosabbnak vélik, hogy előleges országgyűlési ellenőrködés mellett létesítendő újságok , főképen ha e’ felett még a’ mélt. Főrendek nézetei szerint csupán az országgyűlési tanácskozások folyamának száraz előadására szorítatnának , a’ czélnak , mellyet általuk a’ KK. és RR-ek elérni óhajtanak azért sem felelhetnének meg: mivel a’ magány vélemények szabad nyilvánításának az előleges birálat általi elfolytása , a’ mint egy részről — tekintve az illy országgyűlési ellenőrködésnek gyakorlati nehézségeit, nemű bizalmatlanságra okúi szolgálhatna, úgy más részről e’ fenforgó tárgyaknak minden oldalrőli kellő felvilágosítását lényegesen gátolná: — Mindezeknél fogva a’ KK. és RR-ek ő cs. kir. Főherczegségét tisztelettel kérik, a’ mélt. Főrendeket pedi bizodalmasan felszólítják , hogy a’ közlött törvény javaslatnak ő Felsége eleibe terjesztését hozzájárulásokkal elősegítet inéltóztassanak. 13* te •
