1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 34. ülés
1 »íz 1840-ik évi 2-ik és 44—ik t. czikkek szerkezete példájánál fogva is megegyeznek, — sőt annak sem látják kérőibe tlcn szükségét , — hogy a’ jelen §-nak rendelete általános lévén magyar országnak neve is mulhatlanul kitétessék __ azért is : A’jelen §-us újabb szerkezetét akkép készítvén meg; megjegyzik a' KK. és RR. még azt is, hogy minden az iránt bárkiben is támadható kétségeknek, és félre magyarázásoknak elhárítására, mintha t. i. az országiás nem volna hivataloskodás— 's az országiás fogalmában a’ törvényhozás is nem foglaltatnék — nyilván, és határozottan kijelelni kívánták a' KK. és RR. újabb szerkezetükben azt : hogy valamint törvényhozási , országlási, úgy egvéb hivataloskodási nyelv is, egyedül, és kizárólag a’ magyar leend — Végre Hozzájárulnak ugyan a’ KK. és RR. ahhoz , mit a’ mélt. Főrendek, a’ jövendőre szónak elfogadása ajánlásával eszközöltetni kívánnak; —mivel azonban a’ jövendőre szó, majdan kétségek támadására szolgáltathat okot minden esetre pedig c’ helyen , és érdemben határozatlan értelmű szó a’ helyett világos határozottsággal azt látták a’ KK. és RR-ck újabb szerkezetükben kimondani szükségesnek: —hogy azon hivatalos iratok és oklevelek légyének érvénytelenek, mellyek e’ törvény kihirdetése után , nem magyar nyelven fognak készítetni. A' 3-ik §-a nézve nem lévén észrevétel ; A' 4-ik §-ra a' méltóságos Főrendeknek ezen szakasz iránt tett észrevételeikre, alább fogván a’ KK. és RR. nyilatkozni , jelentik: hogy a’ törvényjavaslat szakait jobban sorozva lenni vélvén úgy ; ha a’ Poscga Vcrőczc és Szerem vármegyék 's a’ magyar tcngermellék iránti rendelkezések töltendik be a’ 4-ik §-ust, — 's igy azon §-us, melly eddig 4-ik volt ezentúl 5—ik légyen — a’ mi a’ dolog érdemét illeti : annak e’ helyen is határozottan kimondásával , hogy Posega, Vcrőcze és Szerém vármegyék magyarországhozi tartozásának , még további megoldást váró törvényes kérdés alatt létet — a’ KK. és RR. meg nem ismerik — a’ méltóságos Főrendeknek szerkezeti javaslatát külömben érdemileg elfogadják — 's annak megjegyzésével, hogy a’ Fiumei kerület nevezete helyett a’szerkezetben ,,a’ magyar tcngermellék“ nevezetét alkalmaztatni a’ 6 esztendők elteltéig szavak helyett pedig jövő 1850—ik évi Januarius 1-ső napját záros határ időül kitűzni jobbnak látják ; — azt pedig , hogy a’ mondott 3. megyékben 6. esztendőnek elteltéig — az eddigi szokás szerént gyakorlatban volt nyelvnek használása fenhagyatik ; a’ KK. és RR. olly általános kifejezésekkel azért nem fogadhatják el ; mivel a’ többször említett 3. megyék hivatalos levelezéseiket a’ magyar országi több megyékkeli eddig sem mindnyájan, és mindég folytatták magyarnyelven; — e’törvénynek kihirdetése után pedig ők is hivatalos levelezéseiket magyarnyelven folytatni köteleztetnek — a’ KK. és RR. czélszerűbbnck , de méltányossabbnak is tartják, a’jelen 4-ik §-ust akkép szerkeztetni— mint törvényjavaslatuk újabb szerkezetében előterjesztve van. A' volt 4-ik, de most már 5-ik §-ra abban ugyan, hogy ezen §-nak szerkezetéből is ,,a’ kapcsolt részek“ megemlítése hagyassék ki : felébb a’ 2—ik §-ra tett nyilatkozásuk értelmében ’s a’ dolog hasonlatosságánál fogva a' KK. és RR. megnyugszanak; — különben mindazáltal ezen §-us elébbi szerkezetének általános megtartását — jobbnak , és czélszerűbbnek látják ; ’s a’ méltóságos Főrendeknek abbani megegyezésüket annál biztosabban várják, mivel mind azok, mik ezen most már 5-ik §-us szerkezetében foglaltatnak —az 1839—ik évi Augustus 30-án a’ méltóságos Főrendeknek is hozzájárulásukkal telt országos felírásban és az ahhoz csatolva felterjesztett törvényjavaslatban , bent foglaltattak. Mi illeti a' méltóságos Főrendeknek Horvátországra nézve tett szerkezeti javaslatit; azoknak elveikben a’ KK. és RR. ugyan megegyeznek— különben azonban , a’ méltóságos Főrendek 3. szakaszokra osztott szerkezeteit , a’ mennyiben azok egyébiránt is egymással Összefügnek , 's az elébbi paragraphusokkal is Összefüggésben lenniük kelletik, — e’ felett a’ méltóságos Főrendek szerkezeti javaslatában , némelly olly kifejezések is fordulnak elő , mellyeknck lürvénybei igtatásához a’ KK. és RR. nem járulhatnak ; sőt azoknak ott helyét sem láthatják — csak azon alakban fogadhatják cl , —- mellybcn a' KK. és RR. által készitett újabb szerkezetben előterjesztve vannak. A' volt 6-ik de most már 7- ik §-ra ; miután a’ 3-ik §-ban általános szabályul van kimondva az: hogy a’ közoktatási nyelv is, kirckesztőleg magyar leend, azoknak folytában mik a’ 6-ik §-ban Horvátországra nézve kivételkép megállapítottak — a’ jelen §-ust is következetesség tekintetéből, akkép látják a’ KK. és RR. módosítani szükségesnek — mint újabb szerkezetükben előadva van. — Végre Nem a’ méltóságos Főrendek válaszizenetökben felhozott tekinteteknél fogva ugyan, hanem annál fogva, mivel az 1830—ik évi 8—ik türvényezik rendelete, de a’ dolog természete szerint is királyi kinevezéstől függő hivatalra Horvátországban is csak az fog ezentúl alkalmaztathatni, ki a’ kormánnyal, ’s a’ 6-ik §-ban kijelölt hatóságokkal — és hivatalnokokkal, magyarnyelven levelezni tud,—abban, hogy az elébbi volt T—ik §-us a’ szerkezetből hagyassék ki — a’ KK. és RR. megnyugszanak. — Egyébiránt Törvényjavaslatuknak a’ felebbbick szerint megkészitelt újabb szerkezete közlésével a’ némü részben változott körülményekhez képest — a’ magyarnyelv tárgyában ő Felségéhez tenni kivánt ’s a’ mélt. Főrendekhez áltküldve lévő fel— írási javaslatuk szerkezetét is— ezen szavakat ,,belsőkép meggyőződve lévén arról“ kezdődő 5-ik §-nak ama szavaitól kezdve ,,egy olly törvény alkoltassék, mellybcn mondassék ki“ ’s a’ t. egészen a’ 6-ik §-nak utolsó azon szaváig“ ki a magyar nyelvet nem tudja többé ne nyerhessen“ a’ KK. és RR. következővel váltják fel : ,,Egv olly törvény alkottassák ; melly ben mondassék ki ’s általános szabályul állapitassék meg, hogy valamint törvényhozási, országlási, — úgy egyéb hivataloskodási nyelv ezentúl egyedül és kizárólag a’ magyar leend — s miu-Irtisnt. II. 13 S4-ik tiles írásai. Augtistus Sí-kén Í84S. 4j>
