1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 34. ülés
34. Vies írásai. Augustus 31-ken 1843. 43 U. ORSZÁGOS f l Fi S. Augustus 31-kén 1843. 48 clik 8 Z \ M A L A T T. a) 2 ik izenete a’ KK. és IIR. a’ Túr-mezei nemesek grófja és követe által beadott panaszos jelentés tárgyaimmá’ mélt. Főrendekhez. Mik legyenek azon némelly tények ’s jogok, nicllyek nincsenek olly világosságban, mi szerint azokra országos felterjesztést alapítani lehetne, elismerésük még is a’KK. és RR. izenetükben rejlik ? a’ KK. és RR. a’mélt. Főrendeknek válasz izenetökből, annál kevesebbé vehetik ki, mivel említett előbbi izenetükben nyilván, és határozottan kimondott ténv az ; hogy a’ horvátországi követek megválasztása végett f. e. April. 22-re volt kitűzve a' tartományi közgyűlés, tény az ; hogy azon közgvülés akkor meg sem kezdetett, tény az, hogy bátor a’ tartományi közgyűlés elhalasztottnak nyilváníttatott ’s annak megtartására új határidő ki nem tűzetett, mégis harmadnapra , csak ugyan megtartatott — következéskép azon felül, hogy a’ mélt. Főrendek ki sem jelölők azt, hogy az előszámlált tényeknek jelesen mellvikét nem tartják eléggé világosnak a’ KK. és RR. kik előtt az általok nyilván kijelölve előhozott tények eléggé \ilágosok azon ténynek világos volta bővebb fejtegetésének semmi szükségét nem láthatják ; a’ mennyiben pedig a’ mélt. Főrendek válasz izenetükben még eléggé nem világos jogokról is van emlités téve, annak megjegyzésével , bogy a’ KK. és RR. nem is jogokról, hanem csak azon egy jogról tettek elébbi izenetükben említést , hogy a’ horvátországi ’s közöttük a’ túrmezei nemeseknek is , törvény ’s gyakorlatszerúleg joguk volt és van arra : hogy a’ tartományi közgyűlésen személyesen megjelenhetve a’ köztanácskozások, ’s választásokban részt vehessenek a’ KK. és RR. kétségbe sem vehetik ; hogy azon jognak törvényességét, és az említett nemeseknek választási joguk gvakorlatából, egy oldalú intézkedésekkel! ki nem rekeszthetésöket, kifogás alá venni a’ méltóságos Főrendek sem kívánják. — Nem szolgálhat a’ kérdéses felirúshozi nem járulásnak okául a’ méltóságos Főrendek által a’ dolog természetes rendéből kifejlódöttnek mondott azon hosszas országgyűlési gyakorlat is , mellynck útmutatása szerint minden sérelmes tárgy mielőtt orvosoltatása országgyülésileg szorgalmaztatik előbb a’ fejedelem elébe , ki a’ törvények megtartása felelt őrködő közigazgatási hatalmát gyakorolja , felterjesztendő — mert, hogy ezt hazánk rendszeres mellőzhetlen szabálynak nem ismeri— eléggé tanúsítják azon sérelmek ; mellyeknek orvoslása tekintetében bátor az illető tön én j hatóságok még lépéseket sem tettek , orvoslásuk még is ottan ottan országgyülésileg szorgalmaztatott; tanúsítja jelesen a’ Közép-Szolnok megvei számosabb nemesek panaszos jelentésüknek az utóbbi országgyűlése általi felterjesztése, kiknek épen arra volt gyakorlati szokásaik szerint kerülbetlen szükségük , mire a’ jelen esetben is szinte szükség van ; hogy t. i. Összegyülekezhetésükre ’s bajaiknak maguk közötti eligazíthatására mód, és alkalom nyujtassék. Egyébiránt a’ sérelmeknek mi utoni orvoslásukra nézve kétségen kívül van, hogv mint az 1715: 14 ’s 1723: 7. t. ezikkekben nyilván! tutik, a’ sérelmek feljelentésének és orvoslásának legüdvösbb útja módja és helye az országgyűlésen van , — ’s az országgyűlése a’ jelen panasz tárgybani felszólalást még el sem is mellőzheti,-—mivel a’ közjogokon történt , és eleibe terjesztett sérelmek mellett a’ törvényhozás tiszte felszólalni — végre A’ KK. és RR-et felirási javaslaloktóli elállásra a' méltóságos Főrendek által felhozott azon megjegyzés, sem bírhatja, mintha intézkedésük annál fogva sem lenne tanácsos, mivel igy az országgyűlése majdan számtalan ügyekkeli foglalkozásokkal árasztathatnék el ; ugyan is azon elárasztástól hazánkban, hol a’ sérelmek előterjesztésének szokott utjai, a’ köztörvényhatóságok — ’s egyenesen az országgv ülésére többnyire csak azon sérelmek jőnek, mik köztörvénv hatósági úton nem juthatnak feltartani nem lehet, sót habár az országgyűlése rendelkezései alá terjesztett tárgyak netalán megszaporodni találnának is, azoknak sokasága az irántoki intézkedés kötelességét az országgv üléséről el nem háríthatja ; hanem csak azt következtetheti, hogy tehát a’ megszaporodott tárgyak elintézésük, és orvoslásuk kötelessége gyakorlásának módja rendeztessék el , — mind ezekhez képest Miután a’ KK. ’s RR-ek a’ fenforgó panasz tárgvalási közben Horvátország belső viszonyaiba avatkozni nem szándékozva, ezélzatuk egyedül oda terjed, hogy a' mennyiben a’ körülmények úgy mutatják; hogy a’ kérdéses törté— 1 1 *
