1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 143. ülés
306 109. Beregh vármegye előadja: miképen a’ munkácsi és szentmiklósi uradalmak praefectusa, a’ megyéhez nyújtott, és itt előmutatott folyamodásában mind azon akadályokat, mikkel a' honi gyáraknak küzdenie kell, mind pedig azon sérelmet előterjesztvén, miszerint, mind a’ hazai törvényekben bányabér alá nem foglalt timsótól, mind pedig a’ hazai intézvénnvel országos törvénnyé nem emelt Miksa császári bányarendeletén kívül más törvényben bányabér terhével nem sújtott vastól, a’ gyártulajdonosra nézve nyomasztólag ’s ingerlőleg ható bányabér, a’ királyi ügyek igazgatósága által nem csak küveteltetik , hanem arra nézve panaszkodó uradalom meg is idéztetett; miután hazai törvény eink bány abér alá csak az arany és ezüst érczet rendelnék, ’s az országos szokás ’s nemzeti gyakorlat is a’ bányabért csak az érdeklett ércz-nemekre szorítaná; a’ királyi ügyész pedig követelését nem élő törvényre vagy elavult, ’s szokásból kiment intézvényre, hanem soha életbe nem lépett, sőlt későbbi törvényekkel megszűntetett intézvényekre alapítaná; minek mint törvény magyarázatnak eldöntése nem rendszeres perbiróra, hanem egyedül a’ törvényhozó testületre tartoznék: azt kéri a’ megye által országgyülésileg eszközöltetni, hogy mind az egyes gyártulajdonosra nézve káros, mind pedig az egész hazának alig ébredő kereskedelmére, műiparára nyommasztó bányabér súlya alól a’ timsó és vas törvényeink szellemében kiemeltetvén, az erőltetett törvényen alapult perek megszüntessenek, ’s a’ bányászati tárgyakbani bíráskodás a’ kincstári kinevezéstől függő kamarai bánvabiróságok alól elvétetvén, érdektelen bányabiróságok rendszeresíttessenek. — Ennek következtében az előadó megve Rendei, mind azon alap-elveknél fogva, mik a’ timsó és vasgyár bányabérére nézve jognézetből az említet előterjesztésben elősorolvák, mind pedig azon országos szempontból, hogy midőn a’ külső országi gyárművek, vagy minden vám nélkül, vagy legalább csekély vám mellett hozatván be, azokkal a’ hazai gyárművek már csak azért sem versenyezhetnek, mivel a’ szerencsés körülmények, ’s egyesek valamint kormány ápolása alatt virágzatra emelkedett külgyárak jutányosabban készíthetik gyárműveiket, midőn illy súlyos körülményen felül a’ gyárnak ipara bányabérrel is nehezittetik — annál igazságosabbnak látják a’ folvamodó uradalomnak kérelmét, minél bizonyosabb, miképen a’ bányabér, mi a’ timsó és vas-gyártmányoktól követeltetik, nem hazai törvényből, hanem országosan el nem fogadott intézkedésnek törvény ellenes magyarázatából veszi kútfejét: ugyan azért a’ folyamodó uradalom kivánatát mind a’ timsó és vasbánya bérére nézve, mind pedig a’ bányabiróságok rendezése iránt magokévá tévén, azt előterjesztik. Ezen előadásban foglaltattak a’ bánya-törvénykönyvi munkálathoz tartozván, oda útasittatnak. 200. Ungh vármegye előterjesztvén: miképen kebelbeli Gejőcz helységében lévő só csempészek ellen, a’ m. kir. Helytartótanács a’ m. k. Kincstár Ítéletét végrehajtani rendelte, mind a’ mellett, hogy azok a’ megyei törvényszék által megfenyítettek. Mivel pedig a’ megyei Rendek úgy vannak meggyőződve, hogy az 1715: 15. és 1723: 13 ’s 16. t. ez. szerint az előbbi 1548: 29—ik t. ez. ellenére is, e’ tárgybani bíráskodás őket illetné, kívánják hogy ezen törvény czikkelyek országgyülésileg magyaráztassanak meg. A’ kamarai bíráskodásra vonalkozó sérelem az elólegesek közt fel lévén terjesztve ; ezen kívánat külön tárgyalásának szükségét a’ küldöttség nem látja. 201. Ungh vármegye kívánja: hogy népnevelési oskolák állíttassanak fel, 's ezekre megkívántaié költségek fedeztessenek: 1-szőr a' fundus Studiorum jószágainak azon jövedelméből, melly a’ nagyobb oskolák fentartásából felmarad. 2-or. Azon summákból, mellyeket a’ püspökök titulo fortifícationum és regulatorum episcopatuum fizetnek. 3-szor. Szorittassanak a’ püspökök törvény által, hogy collationalis javaik jövedelméhez képest, népnevelési ’s real-oskolákat állítassanak , ’s azokban a’ gy ermekek vallás tekintete nélkül oktaltassanak. 4-er. A’ földesurak , és lakosok is az illy es oskolák fentartásához járulni tartozzanak. — Továbbá kívánja: hogy a’ litterarum rendezése, a’ nagyobb tudományokra nézve törvény által történjen meg; a’ didaetrum a’ felsőbb oskolákba behozassék ; a’ szegénységekről hiteles bizonyitványokkal ellátott jó elmebeli tehetségű ifjak azonban azt fizetni ne tarozzanak ; a’ királyi segedelem-pénzt (stipendium) csak szegény ’s jó elméjű ifjak kapják; ’s végre, hogy a’ kisebb oskolákban divatos testi büntetések töröltessenek el. Ezen pont alatli ki vállatok a’ népnevelés tárgyához tartozván, oda utasittatik. 202. Ungh vármegye kívánja: hogy az austriai szomszéd tartományok közt létező, a’ kereskedés virágzását gátló 30-adi sorompók jövedelmeinek kezelői az 1453: 6. 1609. k. u. 17-ik 1649: 74-ik ’s több törvényczikkelyeknél fogva számadásra szorittassanak, hogy igy a’ 30-adók jövedelmei, és az ország szükségei megtudatván, a’ 30-ad megszüntetéséért igazságos kárpótlás adathassék. A’ kereskedési munkálatban a’ hanninczadi tárgy is előjővén; ezen pont alatli kívánat külön tárgyalásának szükségét a’ küldöttség nem látja. 203. Borsod vármegy e kívánja: miszerint ott, hol az elmarasztalt félnek a’kielégítésre véreivel osztatlan állapotban birt vagyonánál egyebe nincs: az 1840: 22. t. ez. 19-ik §-nak rendelete minden magános keresetbeli elmarasztásokra is akkint terjesztessék ki, hogy az osztály követelés a’ nyertes felperes feletillesse. 204. Ugyan az kívánja: hogy mivel a’ becsületnek rögtöni megsértésére czélszerűbbnek rögtöni elégtétellel ’s büntetéssel fenjitethetik, — és ezen mód a’ mind csak ki nem irtható párviadal eseteit is fogyasztandja; a’ becsület sértésérti elégtételt követő perek a’ szolgabirák előtt szóbeli per utján úgy folyanak le, hogy az eljárás és hozott ítélet mindenkor birtokon belől a’ megyei törvényszékre vitessék fel. 205. Fejér vármegye kívánja: hogy a’ nemesi javaknak zálogos nem nemes birtokosi is adó alávetessenek; az adó kivetés módjára nézve pedig elhatároztassék, hogy valamint a’ haszonbérlői szerződéseknél a’ haszonbér vétetik szá-143. (fir's írásai. Május 8-án 1844.
