1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 143. ülés
395 192. Arad vármegye kívánja: hogy vizsgáltassák meg, ha a’határszéli katonák megfelelnek e'rendeltetésüknek? és ha nem felelnek, törültessenek el. Arad megye ollyau okokat, mellyeknél fogva vizsgálatot kellene reudclni, fel nem hozván, a' küldöttség ezen kiváuatot nem pártolja. 193. Arad vármegye kívánja: hogy Temes és Torontál vármegyék az aradi váltótörvényszékhez csatoltassanak. Ezen kívánat a’ maga helyén teendő indítványozásra tartozván, oda utasittatik. 143. Ülés írásai. Május 8-án 1844. 194. Arad vármegye a’ körösi malom csatorna társaságnak törvénykönyvbe leendő iktatását eszközöltetni kívánván, az illető társaság szerződése mellett a’ törvényjavaslatot is előadja, a’ mint következik: Törvényjavaslat Arad vármegyei Nádor Jó’sef csatornáról. Minekutána Arad vármegyében a' vizkiáradások akadályoztatása tekintetéből, a’ Fehér Kőrösön fenálló gátos malmok elrontattak, ezen elkerülhetetlen első szükségü malmok felállítása végett összeállóit részvényes társaság által ő cs. kir. Főherczegsége az ország Nádora pártfogása alatt, az egész vidékre háramló nagy jótékonysággal Beszédes vizmérnök felsőbb helyen is jóváhagyott terv szerint a’ malom csatornái vállalat, melly malom az épületeken kívül öt millió forintnál többe került, valóságosan kivánt sikerrel létre is hozatott volna, valamint hogy a’ részvényes társaság háláadatosság örök jeléül, ezen csatornát, melly 16 mértföldre terjed; és mesterségesen e’ végből épített vizosztó által a’ Körös folyóból a’ vizet minden károsodás nélkül kiemeli, és ismét visszaereszti, Arad vármegyei Nádor József csatornának nevezni kívánja; úgy ezennel a’ részvényes tagok által 1833—ik évi Junius 30-án a’ munka elkezdésére, úgy az 1842—ik észt. November 2-án a’ munka fentartására nézve kötött szerződések értelmében , az illető részek biztosításául, ezen vállalat törvénybe igtattatik , és törvényes oltalom alá vétetik. Arad vármegyének előterjesztett kivánatát a’ küldöttség, a’ kiilöu indítványozásra valónak látja. 195. Bihar vármegye tapasztalván, hogy a’ m. k. Helytartótanács az 1. R. 40. czímnél fogva a’ kibecsültetést a’ belső telkekre nézve is csak a’ fiú gyermekeknek engedi meg, minthogy ezen intézkedésnek a’ törvényben alapja nincsen — azt kívánja, hogy a’ kibecsültetési jog a’ leányok részére is világos törvény által biztosítassék. Az utóbbi országgyűlésen a’ tek. KK. és HR annak további szorgalmazásával, hogy a’ hármas törvénykönyv 1-só Része 40-ik czímjének rendelete a’ leány ágat illető jószágokban a’ leány-testvérekre is nyilvánosan kiterjesztessék, felhagyván, ’s ebben a’ mélt. Főrendek is megegyezvén , a’ dolog illy helyezetében a’ küldöttség Bihar vármegye kivánatát nem pártolhatja. 196. Temes vármegye, azon kormányi rendeletet, mellyel a’ postahivatalok tisztjeinek hivatallal visszaélési bűntényeik feletti Ítélő hatóság az ország törvényes biróságaitól elvouatott, ’s a’ postahivatalok igazgató székeire ruháztatott, mind közjogilag törvénytelennek, mind a’ megyék alkotmányos törvényhatóságáre nézve sérelmesnek tartván; ezen önkényes intézkedés megszüntetésére, ’s a’ postatisztek bár minő kihágásainak rendes bűnvádi eljárás alatt meghagyatására ő Felségét megkéretni kívánja. Az épen országos tanácskozás alatt lévő büntető ’s javító rendszerbeni intézkedés az előadásban érintett egyénekre is kiterjedvén, a’ küldöttség e’ részben külön tárgyalásnak szükségét nem látja. 197. Újabb időben a’ levél-térítvényeken a’ postahivataloknál császári bélyeg használata tapasztaltatván, Temes vármegye kívánja, hogy az ország függetlenségi jogaiba ütköző eme szokás eltörlése eszközöltessék. Ezen kívánat a’ magyar nyelv és nemzetiség tárgyában ismételve felterjesztett törvényjavaslatban általánosan benfoglaltatik, ’s ennél fogva a’ küldöttség külön tárgyalásnak szükségét nem látja. 198. Temes vármegye, — a' m. k. Helytartótanácsnak azon intézményét, mellyet 1842. Januarius 18-án 3,446. szám alatt, némelly megyék által, a’ municipalis hatóságoknak törvényesen engedett körön túlhágva alkotott szabályokra nézve kibocsátott, — két oknál fogva tartja sérelmesnek: 1-ör. Mert nem jeleltetvén ki világosan azon megyék, mellyek illynemü szabályok alkotásának hibájába estek , ’s ne talán történt egyes esetek miatt az ország minden megyei megrovatván, aggodalma van az előadó megyének, valljon a’ kormány által ekképen törvényen túliaknak kijelentett szabályok kozott nem foglaltatnak e’ ollyanok is, mellyek e’ tekintetből kárhoztatásra okúi nem szolgálhattak. 2-or. Mert az intézmény tartalmában minden változtatási lépés egyedül a’ törvényhozó test eleibe valónak állíttatván , az által a’ hatóságok joga, miszerint ön körükben , ’s a’ törvénybe nem ütközőleg, a’ hármas könyvnek magában az intézményben felhívott rendeleténél fogva , igazgatási és törvénykezési szabályokat hozhatnak, és igy újíthatnak, ’s változtathatnak, — érzékenyen veszélyeztetik. E’ nézetből az előadó megye ő Felségét megkérendőnek véli, hogy midőn egyes megye törvény hetárain túl terjeszkednék, végzéseiben, aziránti törvényes rendelkezését csupán azon megyéhez lebocsátani, — átalános foglalatú, 's azért kétséges magyarázat alá vonható kormányt útasításoktól pedig az illy vádra alkalmat nem nyújtott megyéket megóvni méltóztassék. F//.eii pontban érintett figyelmeztető körlevélnek kibocsátása, *s országszertei elkuldetése a’ legfelsőbb felügyelési joghoz tartozván, ebben a’ küldöttség sérelmet nem lát. 99*
