1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1844 / 143. ülés

392

__tapasztalás szerint — a’ merényeket nevelni szokta, későbben Zágráb vármegye is, bizonyos Lukenics Mátyás és József

torontáli lakosoknak, kétségtelen ncmcsségekrőli hiteles bizonyságlevél kiadását szorgalmazó magyar nyelvem folyamodásukat azzal kiildé által Torontói vármegyének, hogy azt —• egyéb kifogások közt azért is, mivel azon részekben sem anyai, sem diplomatics, sőt náluk egészen érthetetlen nyelven van szerkeztve — el nem fogadja, lllyetén törökvés, a’ hazában törvény által diplomaticai állásra helyheztetett magyar nyelv és egyszersmind a’ közállomány ’s a’ törvényhozó test iránt tartozó tisztelet elleni vétkes merénynek méltán tekintethetvén; de figyelembe véve, jelesen Zágráb városában a’ jelen országgyűlés előtt, valamint ennek lefolyta alatt is közbejötteket, mellyek az anyaország elleni felszólítások és ingerültség mellett, egyenesen nemzetünk és nemzetiségűnk megtámadására irányozvák: mind ezeket az előadó megye olyanoknak tartja, mellyek nem csak közönyösséggel nem vétethetnek, sőt inkább az ebbeli nemzeti sérelmek orvoslását, és hasonló vétkes tények elhárítását, több nézeteknél fogva a’ legsürgetőbbé teszik: azért is a’ fenérdeklett két rendbeli sérelem orvoslását az ország Rendéi pártolásába ajánlja, és ezt Zólyom vármegye is pártolja.

E*en pont alatt előadott eseteket a’ küldöttség is alapos panaszra okot szolgáltatóknak, és mint ill yeneket helytelénitendőknek tartja s azonban, miután folyó évi Januárius 23-ról érkézéit k. királyi válasz jövendőre nézve hasonló csetekuek meg mim újulása felül tökéletes biztosításul szolgál, a’ küldöttség felterjesztésnek szükségét nem látja.

171. Torontói vármegye előadja: mikint kebelebeli óhitű lakos Radanics Áxenti a’bölcselkedési tudományok hallgatása végett a’ göttingai egytembe szándékozván, ’s e’ czélra megkivóntató utilevél kiadásáért esedezvén, erre a’ m. k. Helytartótanács 1841 —ik évi Martius hó 2-ikán 6861. szám alatt olly különös értelmű intézvényt adott ki, hogy a’ folyamodó a' külföldi egyetemek látogatására szükséges minéműségekkel felruházva nem lévén , kérelme nem teljesíthető. •— A’ haza polgárai legszebb törekvéseiknek a’ művelődés pályáján illy módoni gátlását, a’ kiképezésnek és iparnak — közállomány legnagyobb kárával — illyetén korlátozását, az előadó megye, mind a’ természeti, mind az alkotmányos jogok megsértésével járónak látván; a’ szükséges minémüségek hiányából vett ellenvetés pedig ezen esetben alkalmazható már csak azért is nem lévén, mért a’ szükséges minémüséget épen a’ művelődés útján lehet biztosan elérni, és ezen utat mindenki tehetsége és tetszése szerint legczélszerübben választhatja magának: ezeknél fogva kéri a’ fenforgó sérelmet orvosoltatni.

Az előadásban felhozott kormányszéki intézvéuy világos törvénybe nem ütközvén, a’ küldöttség sérelemnek anyagát nem látja.

172. Torontói vármegye előterjeszti: miképen Zeng városának mint szabad királyi városnak tanácsához, bizonvos hivatalos tárgyban intézett levelére, attól olly nyilatkozást vett, hogy Zeng városa nem magyarországi szabad királyi város , hanem egyenesen katonai hatóság alatti szabad község. Minthogy pedig a’ közelebb lefolyt országgyűlésein felterjesztett azon sérelem, miszerint az 1741 : 56. és 1802: 11-ik törvényezikkelyek, és az 1827-ik esztendőben az ország Rendéihez intézett legfelsőbb királyi kegyelmes válasznak sikereltetése folytában, az akkor panaszkodó Zeng városának törvényes kiváltságos állásábani visszahelyheztése kérettetett; és ez jelen országgyűlésből is , az előleges sérelmek sorában, ismételve felterjesztetett: ezeknél fogva, a’ törvény rendelete, az ország kivánata, valamint Zeng városának tulajdon panasza ellenére is ezélzó, és méltó megrovást érdemlő fentebbi nyilatkozatát Zeng városa tanácsának, az előadó megye sérelmesnek találván , azt az ország Rendei figyelmébe ajánlja.

Zeng városának átlapolja, és az arra vonatkozó körülmények az előleges sérelmek és kívánótok közt már ezen országgyűlésből is fél lévén terjesztve, az említett városi tanácsnak Torontál vármegye által felhozott nyilatkozását a’ küldöttség különös tárgyalás alá véteteudöuek nem tartja-173. Honth vármegye előadja: Mikint a’ hivatalos irományok lemásolásából eredő és a’házi pénztár terhére volt költségeknek megkimélése végett magány adakozás utján gyűjtött pénz Öszvégen vásárlott kősajtó használatától a' m. k. Ilelvtártótanácsnak több rendbeli intézvényei által eltiltatott. — Arad és Zólyom vármegyék által pártoltatik.

A’ sajtó tárgya — országos külön tanácskozás alatt levőn , a’ küldöttség ezen pont alatti előadást is oda tartozandónak véli.

174. Veszprém vármegye az 1 —ső rész 40—ik czimjének — mint a’ melly az ország különböző részeiben különféleképen magyaráztatik — világos és meghatározott értelmű kifejezését, és némelly szükséges módosítását; Sopron vármegye pedig — miután az 1836—ik 4—ik t. czikk 6. §-a értelme szerint a’ jobbágyi állományok haszonvételének szabad adás-vevés utján eladhatása a’ jobbágyoknak meg van engedve — az említett 40—ik czimnek rendeletét a’ jobbágyság érdekének koczkáztatása nélkül alkalmazhatnak nem vélvén; azt vagy eltöröltetni vagy legalább úgy módosíttatni kívánja : hogy mind jövendő, mind pedig most még függőben lévő esetekben, a’ kibccsültctendő jobbágynak tökéletes kárpótlás szereztessék.

A’ feliálló törvénynek eltörlése vagy módosítása iránt támasztott jelen kívánat külön indítványozásra való.

175. Sopron megye azon sérelmét, miszerint a’ m. kir. udv. Cancellária a’ hatalmaskodó jobbágyok ellen sommás visszahelyheztető utón hozott Ítéletét — azon okból, hogy a’sommás visszahelyhezést rendelő törvények a jobbágyok ellen nem alkalmazhatók :— megsemmisítette, a’ múlt országgyűlési munkálodás nyomón továbbá is sürgeti, és a KK. és RR-nek az 1 —ső osztályú 6—ik sérelem pontra keletkezett, s az országgyűlési iratok közt 64. 144. 251. és 445. számok allatti (zeneijeikhez képest, ezen ügyet a’ mélt. Főrendeknél — kik abba 178. 271. és 446. számok alatti viszoiv izenetjeik szerint eddig be nem egyeztek — szorgalmaztatni kéri.

Az előadás szerint is az utóbbi országgyűlésen a’ két tábla közt ezen pont felett az egyesség meg nem történvén, az értekezésnek további folytatása a’ tek. KK. és HH. bölcs belátásától függ.

143. Ülés írásai. Május 8-án 1844.