1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 96. ülés
96. Ülés Írásai. Februárius 8-án 1844. 137 értesítései a’ horvátországi törvény hatóságokhoz, szinte magyar nyelven miért ne idéztethessenek ; — sőt hogy ezen értesítések egyenesen magyar nyelven történjenek, annyival inkább szükséges, mert különben tekintve arra, hogy Felséged kir. kegy. válaszában a’ külföldi hatóságokkal a’ hivatalos levelezéseket latin nyelven kívánja folytattatni, a’ horvátországi hatóságok egyest vonalba állíttatnának azokkal, mellyek a’ magyar szent korona alá nem tartoznak. Felséged azzal, hogy a’ magyar nyelvnek a’ törvényhozás körébeni általános használata dicső országlása alatt álla— pitatik meg, — magának a’ magyar nemzet szivében öröklő emléket emelt, — e' részben is azonban a’ nemzetnek kétrendbeli hő kivánatai még nem teljesültek, mellyeket Felséged eleibe újólag felterjeszteni annyival inkább kötelességünknek ismérjük, mivel azoknak betöltésében egyszersmind a nemzet újabb becses zálogát tisztelendi Felséged azon kegyelmes hajlandóságának, mellyel nemzetisége iránt viseltetik. Ugyan is Felséged k. k. válaszában maga elisméri, hogy Horvátországnak önérdeke kívánja : miszerint a’ közös országgyűlésre olly egyéneket küldjön, kik a’ magyar nyelvnek kellő birtokában vágynak, ’s Horvátország Rendei, ha magukat az országgyűlési tanácskozásokban! részvéttől önkényt kizárni ’s akképen törvényes kötelességüket, melly szerint ezen tanácskozásokban követeik által részt venni tartoznak sérteni nem akarják, a’ magyar nyelvet tudó egyéneiknek mellőzésével olly követet, ki a’ magyar nyelvet nem bírja, az országgyűlésre többé nem is küldhetnek. — Mély tisztelettel kérjük tehát Felségedet, hogy miután különben is a’ nyelvnek, mellyben az országgyűlési köztanácskozások folytatandók, azzal mellvben ezen tanácskozásoknak eredménye szerkeztetik egyezőnek lenni kell, annak törvénybe iktatásához, miszerint köz tanácskozásaink nyelve nem hat év múlva, hanem mára’ legközelebb következő országgyűlésen is minden kivétel nélkül magyar légyen megegyezésével járulni méltóztassék. Másik kivánatunk, melly et múlt évi Junius í 2-ről kelt alázatos felírásunkra hivatkozva ismételve Felséged eleibe terjesztünk, azon óhajtásunkat tárgyazza, miszerint Felséged királyi válaszait és leiratait már e’ jelen országgyűlésen is magyar nyelven kiadatni, ’s az alkotandó törvényeket királyi jóváhagyásával szinte ez alkalommal is már egyedül honi nyelven megerősíteni méltóztassék, — e’ kérelmünk teljesítése nem egyéb, mint következetes foganatosítása azon elveknek, melyiveket Felséged jövőre nézve már kegyelmesen elfogadott, ’s Öregbedő örömérzéssel fog hatni a’ nemzetre azon kincs bírása, mellyet annyi évek óta olly méltó joggal, mint feszült várakozással követelt. Ezek azok, miket Felségednek folyó évi Január. 23-ról kelt k. k. válasza következésében a' magyar nyelv és nemzetiség sajátságos körülményeink között olly annyira fontos ügyében újabban is felterjeszteni kívántunk, ’s midőn ezt teszszük, el nem hallgathatjuk azon meggyőződésünket; hogy miután nemzetiségünk alapján kell épülni mind azon törvény hozási intézkedéseknek, mellyekkel polgári és társas állapotunk viszonyait javítani törekszünk, ez intézkedéseinknek jótékony sikere felöl teljesen megnyugtatva csak úgy haladhatunk biztosan, polgári intézeteink korunk feladatát tevő javításának ösvényén, ha a’ honi nyelvnek és nemzetiségnek azon hely et, melly azt a’ haza köz életében törvény jog és igazság szerint, sőt a’ királyi trónnak szinte úgy mint, a’ honnak érdekében illeti, teljesen és tokélletesen kivíva biztosan szemlélendjük, és azért újabban is mély tisztelettel és bizodalommal esedezünk Felséged előtt, hogy mind azokat, miket múlt évi Dec. 11-én kelt alázatos felírásunkban a’ honi nyelv és nemzetiség ügyében előterjeszténk, kegyelmesen elfogadni ’s királyi jóváhagyásával megrősiteni méltóztassék. A’ kik egyébiránt ’s a’ t. jrftott/Pvt Kff 96. ORSZÁGOS ÜLÉS. Februárius 8-án 1844 103-dik S Z Á M A L A T T Kegyelmes kir. Leirat az országgyűlési ifjúság által Szathmár megye követe Uray Bálint ellen elkövetett kihágás tárgyában: 2447 267 1844. Ferdinandus Primus, Dei gratia Austriae Imperator; Hungáriáé et Bohemiae hujus Nominis Quintus, Galliciae et Lodomeriae Rex Apostolicus; Rex Lombardiáé, Venetiarum et Illyriae Archi Dux Austriae etc. Serenissime Archi Dux Patrue Nobis Charissime, Revercndissime, Reverendi, Honorabiles, Spectabiles ac Magnifici, Magnifici item et Egregii, nec non Prudentes ac Circumspecti, Fideles Nobis dilecti! Gravi cum resensu intel-Omtniiniiil. Inhai. II. 35
