1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 93. ülés
122 .<>.?. Ülést írásai. Februárius ő-ke'n 1844. 252. §. A’ polgármester az Öszves köz igazgatás minden ágainak mi karban létéről táblás tudósításokat tenni a’ közgyűlésre évenkint köteles; úgymint: hány per indittatott, hány folyamodás adatott be; ezek közül hány végeztetett el, hány van folyamatban vagy maradt intézetlenül, és mi idő alatt, és miért? — mi karban vannak a’ város köz, és gondviselése alatt lévő egyéb pénztárak, összehasonlítva a’ múlt évhez képest; ezek iránt a’ bevételi, és kiadási évi eredményt véve fel; bűntett, vagy rendőri kihágás hány fenyittetett, és hány van függőben? __ egy szóval minden előforduló köz állapotokra nézve. — Ezen táblás tudósításnak mi alakban leendő elkészítését a’ szabálv fogja meghatározni. B) A kisggülésröl, állandó biztosságokról és biróskodásról. 253. §. Azon tárgyak, mellyekre a’ város köz dolgai eloszolnak, következők; zz) Közigazgatási tárgyak szorosabb értelemben. b) Közgazdálkodás. c) Árvák dolga. d) Köz oktatási, és nevelési dolgok. e) Számvevői dolgok. f) Telekbirói hivatal. Rendőri felügyelés. A) Biróskodás. a) Köz igazgatási osztúlg. 254. §. A’ köz igazgatási osztály sorosabb értelemben magában foglalja mind azon tárgyakat, mellvek a’ bírói eljárásra nem tartoznak, és állandó biztosságoknak általadva nincsenek. 255. §. A’ köz igazgatási tárgyak szorosabb értelemben, mennyiben a’ közgyűlésre fentartva nincsenek, a’ kisgyülésen intéztetnek el. 256. §. A’ kisgyülések állanak a’ polgármesterből vagy akadályozása esetében az életkorra nézve legidősb tanácsbeliből, mint elnökből, ezen kívül legalább két tanácsbeliből, képviselőkből, egy jegyzőből, és egy tiszti ügyészből, személy szerinti egyenlő szavazattal; megjegyezvén azt: hogy képviselők mindég csak annyi számmal szavazhatnak, a’ mennyi tiszviselők az elnökön kívül részt vesznek a’ kisgyülésben. 257. §. A’ képviselők a’ közgyűlésen választottak közül szakonkint sort tartva, egymást felváltják. 258. §. A’ kisgyülés azon tárgyak elhatározásában, mellyek állandó biztosságok által kezeltetnek, ezeket el nem mellőzheti; ellenben az állandó biztosságoknak ellenőrje. 259. §. A’ kisgyülés ülései nyilvánosok. 260. §. Azt mikint jár el a’ kisgyülés e’ kettős kötelességében, és az ügyek folytatásának alakját a' szabály határozza meg. b) Közgazdálkodási osztálg. 261. §. A’ közgazdálkodási osztálynak köréhez tartozik: általánosan a’ város jövedelmeire, és kiadásaira, úgy szinte a’ város köz szükségeinek fedezésére, és a’ közmunkák végrehajtására felügvelni. 262. §. A’ közgazdálkodási osztály mindég egy állandó biztosság által kezeltetik, mellynek elnöke a’ polgármester; tagjai egy a’ közgyűlés által választandó tanácsbeli, a’ gazda, képviselők, egy jegyző, a’ számvevő, és egy tiszti ügyész. 263. §. A' közgazdálkodási osztálynak kötelességei különösen: a) Elkészíteni az előleges költségvetést, és a’ jövedelem előleges felszámítását, melly a’ kisgyülés által a’ közgyűlésnek évenkint bemutattatik; b) A’ város koz szükségeire megkivántató eszközöket, és szereket beszerezni, a’ város értékének kezelése felöl intézkedni, és azon köz munkákat végrehajtani, mellyek az előleges költségvetésben megbatároztattak; c) Véleményt adni minden közgazdálkodási esetekben, különösen midőn rendkívüli szükség előfordulván, ezen szükség fedezése végett rendkívüli eszközök kívántainak; d) Felügyelni a’ város köz adósságainak pontosan, és rendesen a’ közgyűlés által megalapított rendszer szerinti viszafizetésére; e) Ezen osztályhoz tartozó előfordulható semmiféle kérdések sem a’ kis- sem a’ közgyűlésekben el nem intéztethetnek, mielőtt a’ gazdasági biztosság meg nem hallgattatik. 264. §. Kiadásait a’ közgazdálkodási biztosság az előleges költségvetésben megállapított summán túl nem terjesztheti.
