1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 93. ülés
120 93. Ülés írásai. Februárius 5-ken 1844. d) Elnök. 229. §. A’ közgyűlésnek elnöke rendszerint a’ polgármester. 230. §. Ha a’ polgármester a’ 215 és 216 szakaszok szerint kirendelt közgyűlésen meg nem jelennék; vagy megjelenni bár mi okból gátoltatnék, helyette az élet korra nézve legidősb tanácsbeli, ’s e’ szerint rendet tartva a’ tanácsbeliek között, mindig a’ legidősb elnökül. — Ha pedig ebbeli kötelességének eleget tenni egy tanácsbeli sem akarna: akkor a’ jelenlévők elnökét választanak. 231. §. Az elnök nyitja meg az ülést, és oszlatja el. 232. §. Az elnök kötelessége a’ végzést kimondani. 233. §. Olly esetben, midőn valamelly kérdés felett a’ szavazatok egyenlő két részre oszlanak: az elnök szava határoz. 234. §. Az elnök fentartja a’ tanácskozási csendet, és illedelmet. 235. §. Az elnök teszi fel a’ kérdést, melly felett a’ szavazás történjék; vagy ha több kérdések fejlenének ki: ő választja el azokat, és igazgatja a’ tanácskozást; de a’ kérdés mikinti állítása iránt, ha az vagy világos, vagy egyszerű nem lenne: a’ közgyűlés határoz. 236. §. Az elnök határozza meg a’ felveendő tárgyak rendét; hacsak a’ közgyűlés többsége más felveendő tárgynak elsőbbséget uem tulajdonit. 237. §. Olly tárgyak jegyzékét, mellyek a’ közgyűlés kihirdetése után jöttek közbe: azonnal a’ közgyűlés kezdetével a’ 228 szakaszban emlitett küldöttség megválasztása után a’ jegyzői hivatal által felolvastatja. Ezeknek felvétele iránt a’ sort a’ közgyűlés határozza el; sőt fontosabb közérdekű tárgyaknak felvételét a’ jövő közgyűlésre is elhalaszthatja olly czélból: hogy a’ hirdétményben minden képviselők tudomására eljussanak. e) Csend és Hiedelem. 238. §. A’ közgyűlés tagjai, a’ közgyűlésem magok viseletéért a’ köztörvényben kijelelt eseteken kívül, szabály által semmi büntetés alá nem vonathatnak. 239. §. A’ hallgatóságnak a’ tanácskozási teremben sem helyeslés, sem helyben nem hagyás jeleit adni nem szabad; és ha ezt akár egyes hallgatók, akár a’ hallgatóság együtt véve cselekednék: az elnök által a’ csend megtartására mindenek előtt intetni fognak. 240. §. A’ csend, és Hiedelemnek a’ hallgatóság általi olly megsértéseire, mellyek más közfenyiték alá tartozó cselekvésekbe által nem mennek; hozhat a’ közgyűlés a’ köztörvény értelmében rendőri szabályokat. 241. §. Midőn az elnök háromszori megintésének sikere nincs: a’ szabályokban a’ rendbontók ellen határozott büntetésnek van helye; és ha a’ rendbontó tudatik: őtet az elnök a’ teremből ki is parancsolhatja; sőt ellenkezés esetében ki is vezettetheti. 242. §. Ha nem egyes hallgatók, hanem a’ hallgatóság nagy része a’ tanácskozási illedelmet zajos kitörésekkel háboritja, és az elnök kétszeri megintésének sikere nincs, az elnök a’ jelen szakaszra hivatkozva , a’ harmadik intés alkalmával kijelentheti: hogy azon esetben, ha intése sikeretlen marad, az egész hallgatóságot ki fogja parancsolni. 243. §. Ha az elnöknek ezen intése sem lenne sikeres: a’ hallgatóságot valósággal ki is parancsolhatja és a’ karzatokat bézárathatja. 244. §. Ki ürittetvén pedig a’ karzat, miután azon tárgy felett, melly a’ kitörésekre alkalmat szolgáltatót a’ tanácskozás befejezve van: a’ karzat ismét kinyittatik, és a’ tanácskozás a’ szokott nyilvánossággal foly. 245. §. Ha a’ hallgatóság a’ 243. szakasz esetében az elnök szavainak eugedni, és a’ teremet, felszólítására elhagyni nem akarná: az elnök a’ gyűlést azon napon eloszlottnak nyilvánítván, a’ karzat ajtait bézaratja, és azoknak neveiket, kik engedelmeskedni nem akartak, felíratván a’ köz vádlót köz kereset indítására utasítja. Mielőtt azonban ezt tenné: a’ jelen szakaszt a’ jegyző által figyelmeztetés végett felolvastatni, ’s annak tartalmát a’ hallgatóság előtt megmagyarázni köteles. 246. §. A’ rend fentartására a’ tanácskozási teremben belől a’ polgári őrsereg, és különösen e’ végre választandó csendtisztek (constabler) ügyelnek; a’ tanácskozás ideje alatt a’ teremen belől sem városi hajdú, sem katonai karhatalom nem lehet. — A’ polgári őrseregnek, és csendtiszteknek e’ szolgálatbani utasítását a szabály foglalja magában. f) A közgyűlés tárgyai. 247. §. A’ közgyűlésen előfordulható tárgyak vagy ollyanok , mellyek kirckesztőleg csak közgyűlés által intéztethetnek el; vagy ollyanok, mellyek a’ kisgyülés által is elintéztethetnek ugyan, de a’ kisgyülés végzésével meg nem élegendő fél által a’ közgyűlésre történhetik hivatkozás.
