1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 19. ülés
19. Üh's írásai. Julias ÍO-Uén /*>’./.?• I I egyik még azután is , midén máraz Ítélettel a’ reá szabott rabsági időt kitöltötte 's igv annak teljesen eleget tett ügyészi vizsgálat alá nem bocsáttatván ; az Ítélet tartalmán túl is büntetetett. Tetézte, mind ezeket még azon váratlan és sérelmes eset is , hogy Kossuth Lajos, ki olly tárgyakról , inel- Ivek a’ megyei gyűléseken törvényes köznyilvánossággal tanácskozás alá vétettek , másoknak kérelmükre ’s különösen több törvényhatóságok által is felszólítva , és megbízva; irott magános levelezés folytatott, —noha ezt, sem törvény sem az eddigi törvényes szokás nem vétkesíti , főbb parancsolat mellett, meliy nem is törvényben , hanem valamclly régibb kormányi rendeletekben sarkalténak mondatik , annak folytatásától eltiltatott ’s ámbár az. eltiltó főbb parancsolat, —véle nyilván kijelentett kívánságára nem volt közölve — midőn levelezéseit tovább is folytatná katonai erő áltál befogatott — hívtelenségi perbe idéztetett, 's az 1715: 7. t. ez. sérelmével folyvást elzárva tartatván ; perében a’ szabad láboni védelem néki megtagadtatott, végre a’ nélkül, hogy az eltiltó parancsolat a’ perében is előadatott volna, mint annak megszegője, a’törvénynek és törvénykezés rendének ellenére szinte súlyos önkényes büntetésben megmarasztatott. Felette súlyos sérelem c’ részben még az is , hogy az eltiltó parancsolat nem az illető törvényhatósághoz intéztetett, hanem annak elmellőzésével , közvetlenül Kossuth Lajosnak , mint magános személynek adatott tudtára ; mert miután az 1687 : 4 t. ez. által a’ tettleges ellentállási jus eltöröltetett a’ megyék azon jusának , hogy a’ törvénybe ütköző kormányi rendeletek ellen törvényes észrevételeiket felirás utján előadhassák, az 179% : lit. ez. szerint is sértetlenül fel kell tartatni. — Már pedig ha az efféle parancsolatok közvetetlenül magánosokhoz küldethetnének , akkor a’ megyéknek közfelszólalási említett jusa nem gyakoroltathatnék, 's az egyes polgárok személyes biztosítása veszélyeztetve volna. Mind ezek o’ szólás törvényes szabadságát és a’ nyilvánosságot olly nagy mértékben sértik, —az egyes polgárok törvényes igazait és személyes biztosságát annyira veszélyeztetik, hogy fájdalmas érzéssel, de őszinte meggyőződésünkből kéntclenek vagyunk kijelenteni : hogy miután az 179% : 12-dik czik. szerint a’végrehajtó hatalom csak a’törvények értelmében gyakoroltathalik 's a’ biróságok , csak a’ fenálló törvények szerint, nem pedig azokról, vagy azok ellen mondhatnak Ítéletet — az elszámlált szomorú esetek felette sérelmesek , és az említett bírói Ítéletek a’ felhozottaknál fogva törvénytelenek. — Azon k. k. leirat, mellyet Felséged mult 1840—ik évi Martius 24-ről kiadni méltóztatott — csak egy részét érintette clszámlált súlyos sérelmeinknek — de aggodalmunkat meg nem szüntette, mert épen az okozta sérelmeinket, hogy a’ szólás szabadságának korlátáit meghatározó törvények rendeleté az említett esetekben , a’ kormány által meg nem tartatott, polgártársaink törvényen nem alapuló vádakkal terheltettek , és nem azon bíróság eleibe idéztettek, mellyet a’ törvény kijelel, a’törvényes eljárás elmellőztetett , ’s a’bíróság, a’ törvénykezés formáit m-g nem tartva törvénybe ütkö— elveket felállítva ’s követve , birói hatalmának törvényszabta korlátin túl lépett , és épen azért valánk kénytelenek fájdalmasan panaszolva felszólalni, hogy azon elvek, mellyeket a’ tisztelt k. k. leirat is törvényeseknek ismert, az említett sérelmes esetekben elmellőztettek, sőt egyenesen megsértettek. Végre Vigasztaló érzettel 's köz méltánylással fogadtuk ugyan ’s fogadta a’ nemzet is, Felségednek múlt 1840 évi April. 29-ről kiadott abeli kegyelmes rendeletét: miszerint a’ panaszlott sérelmes eseteknek, tettleges következéseit megszüntetni kegyeskedett, azon méltánvlott kir. rendelet mindazáltal a’ kormány és a’ bíráskodott itélőszékek által elkövetett sérelmeket nem orvoslotta , az egyes polgároknak azon sérelmek miatti szenvedésüket helyre nem hozá ; a’ jövendőket nem biztosítja ; a’ királyi szék tiszteletben álló méltósága, a’ haza boldogsága, az egyes polgárok biztosítása pedig okvetlenül azt kívánják, hogy az önkény mindenütt és mindenben távoztassék el. — Ugyan azért Az általunk kifejtett törvényes elveknek állandó fentartását legszentebb kötelességünknek ismervén Felségedet igazság szeretőiében , és a’ törvények szentségébe vetett bizodalommal szükségesnek tartjuk alázatosan megkérni, hogy a’ törvényeket , és atyai jó szivének sugallásit követve, a’ fent előszámlált szomorú esetekből eredett 's nem csak az egyes polgárokra, hanem a’ törvényekre is kihatott súlyos sérelmeket hathatósan orvosolni , és a’ nemzetet az önkény ellen minden oldalról biztosítani méltóztassék. A’ kik egyébiránt 's a’ t. 33 dik S Z Á M A L A T T a) Izenete a' KK és Ilii nek jelen országgyűlésének sz. kir. Pest városába áttétele iránt, — a' mélt. Főrendekhez. Az országgyűlésnek Pestre való áttétele iránt ő Felségéhez intézendő felirási javaslatot ide mellékelten által kúldvén , semmit sem kételkednek a’ KK és Rendek, hogy cs. kir. Főherczegséged és a’ mélt főrendek ezen közkívánatot , valamint a’ közelebb múlt országgvüléseken , úgy most is hozzájárulásokkal elősegélni méltoztatnak. — •i *
