1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

1843 / 19. ülés

19-ik life's írásai. Julias 10-kén 1843.

9

81-dik S Z Á M A L A T T

A’ sérelmek és kivánatok összveszedésére kiküldendő országos választmány tagjaivá

neveztettek :

Dunán inneni kerületbál:

Kubinyi Ferencz , Nográd—Ambró Antal, Bars—Turánszky Péter , Liptó—Pongrácz Gáspár, Trencsin.

Dunántúli kerületből:

Sebestyény Gábor , Veszprém — Simon János , Sopron — Sárközy Kazmér, Fehér — Somsich Pál, Somogy.

Tiszán inneni kerületből:

Palóczy László, Borsod—Semsey Béla , Abauj — Orosz Elek, Ung — Pillér László, Sáros.

Tiszántúli kerületből:

Kovács Á goston, Szathmár — Butykay Menyhért, Ugocsa —Mihályi Gábor, x\rad Vármegyék.

Kerületekből:

Máramaros — Csernovics Péter,

Vágó Ignácz, Jász-Kun kerület.

Káptalanok részéről:

Medgycssy János, Váczi, — Petrik Ignácz, Székes Fehérvári Káptalanok.

Szabad k. Városokból

Paulovics János , Nagy Szombat — Prickelmayer Josef, Posega — Henselmann Samu, Bártfa — Zsiga György, Szathmár Városok követei.

A k. Személynők által kineveztettek királyi Tábla részéről:

i’rménvi Jósef Alnádor —Kelemen János , és Hubay Jósef személynöki ítélőmesterek.

Horvátország részéről:

Miksich Miklós ítélőmester, és Ozegovich Metell.

Jelen nem lévők részéről:

Angyal Lajos.

19. ORSZÁGOS ÜLÉS.

Julius 10-kén 1843 32-dik S Z ÁM A L A T T

a)

Izenete a’KK és KK. a’ nyilvánosságot és a’

szólás törvényes szabadságát érdeklő

sérelmek orvoslása iránt — a’ mélt. Főrendekhez.

Nyilvánosság— ’s a’ szólás törvényes szabadsága a’ nemzet alkotmányos szabadságának s törvényes függetlenségének ezen lényeges feltételei — voltak azon közérdekű ’s nagy fontosságú tárgyak , mellyeknek védelmére , a KK. és Bit. a’ kél utóbbi országgyűlések alatt; vérző szívvel felszólalónak — 's az azokon ejtett súlyos sérelmeket érzékenyen panaszolva, kívánták mindenek előtt aggodalmukat, ő felségének atyai keblébe kiönteni — csüggedést nem ismerő bi-0/ sziiqiiiiill. Iránul.II. 3