1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1843 / 1. ülés
/. Ülés írásai. Májas 18-án 1843. A z 1839—ki magyarországi országgyűlése megelőzvén már felséges urunknak a' tisztelt torvényczikk életbe léptetése iránti azon kegyelmes rendelkezése : miszerint akkori magyarországi korona-őr, most erdélyi kormányzó nagyméltóságú Gróf Teleki József ur ő excellentiáját, mint teljes hatalmú biztosát a’ tisztelt 21-ik torvényczikk értelme szerinti munkálatra kinevezni méltóztatott: a’ tisztelt királyi biztos ur ő excellenciája az Erdély részéről megjelent biztosokkal több napig tartott, de előttünk homálylepte munkálatot folytatván, azon munkálatnak annyi eredményét csakugyan tapasztalni szerencsénk lehetett, hogy a’ tisztelt torvényczikk 1-ső pontja teljesedést nyervén felséges urunknak 1839-ben Április 9-ről költ királyi kegyelmes meghívó levele által a’ nemes Magyarországgyülésére Junius 2-kán meghivatattunk ; azonban a’ tisztelt torvényczikk pontjai ’s a’ tettleges visszacsatoltatás teljesítetlen maradván, a’ midőn igazgatás tekintetében Erdély alá tartoznánk, a’ dolog ezen állásában az erdélyi kormány iránti engedelmességünk 's a' királyi kegyelmes rendelet iránti kötelességünk ezen Öszveütkőzésében nem tehetünk egyebet, mint a’ mit az ezen kétséges állásban megkérdezett erdélyi főkormányszék 1839-ben 6603. gubernialis, és 2384. udvari számok alatt elünkbe irt, követeinket t. i. a’ nemes Magyarország országgyűlésére azzal a’ törvényes édes reménynyel elküldottük, hogy a’ tisztelt torvényczikk 3-dik pontja értelmében a’ visszacsatolási kérdések, ’s helyhatósági jogaink megvizsgálása, mellyek iránt követeinket utasítással elláttuk, az 1596—ik 2-ik artic. 4-ik pontjánál fogva szőnyegre ’s határozás alá jövendőnek. 1840-ben Május 13-kán végződvén reánk és a’ visszakapcsolás kérdésére nézve sikeretlenül a’ tisztelt Magyarországgyülése felséges Urunk nevében az erdélyi nagy fejedelemségi nagyméltóságu főkormányszéke rendelete által 1841-ben September 6-ról olly végre szólhattunk ismét fel, hogy az 1841 —ik év November 1 o—ik napján megnyitandó erdélyi országos gyűlésre követeinket küldenők. — Meglepő volt reánk nézve a’ nagyméltóságu királyi kormányszéknek rendelete , melly mármár bizonyosnak vélt állásunkat újabb bonyolodásba hozván, úgy látszott, hogy a’ felséges kormány a’ tisztelt torvényczikk teljesítését elhalasztván, magáról annak teljesedésbe vett 1-ső pontjáról is lemondott, ’s a’ részeket régibb teljes állásukba Erdélyhez újabban visszaragasztotta ; kétesek lévén azonban az ő felsége nevében ugyan, de nem szentséges neve aláírása alatt hozzánk jött királyi kegyelmes meghívó rendeletben , hogy a’ kétfelé vonszó kötelességek között az engedetlenség bűne által egvikbe is ne ütköznénk, kéntelenek voltunk a’ meghivó kegyelmes rendelet iránt engedelmességünket a’ kétség eloszlatására felséges urunkhoz , a’ nagyméltóságu magyarországi cancellaria utján bocsátott alázatos felterjesztésünkre érkezendő további kegyelmes határozásáig elhalasztani , a’ mit az erdélyi nagyméltóságu főkormányszéknek is feljelentvén ’s végre a’ tisztelt királyi kegyelmes határozás is megérkezvén, annak parancsolatja nyomán viszont Erdélybe is követeinket küldeni. — Sorsunk ezen fordulata, melly vármegyénket országgyűlési tekintetben is Erdélyhez visszacsatolta, tartós sokáig nem lehete ; mert alig érkeztek vissza a’ folyó és Február 4-kén bezárt erdélyi országgyűlésről követeink, egy néhány nap múlva újabb aggasztó állásba hozott bennünket felséges urunk azon királyi kegyelmes meghivó rendelete, miszerint a’ Május 14-kén megnyitandó magyarországi országgyűlésen követeink által már másod Ízben megjelenni parancsoltatunk. A’ tisztelt torvényczikk hozatalától fogva ennyi fordulat által kétségesített vármegyénk sorsa mély bánatba merítvén bennünket, minthogy egy felől a’ kormányzási titkok felfogásába ereszkedni sem erőnk, sem jogunk nem lehet; — más felől az alázatosan felfejtett bizonytalan állás ólom súlya, minő siralmas állásba hozta vármegyénket, ezen keserítő zsibbadást Erdélynek irántunk lett elhidegüléséből ’s a’ Magyarország ápolásának meg nem nyerhetéséből hosszas fejtegetés nélkül is excellentiád ’s a’ tekintetes Karok és Kendek bölcsen általlátni méltóztatnak; a’ midőn tehát a’ minket, még most kormányzó erdélyi nagy méltóságú főigazgató tanács megsértése nélkül, attól, mellyhez országgyűlési képviselet tekintetében is felséges urunk által visszarendeltettünk, a’ tettleges ujabbi és állandó visszacsatoltatás nélkül el nem szakadhatunk 's azon nemes Magyarországnak, mellynek törvényei jótékonyságával nem élhetünk, országos tanácskozásaiban dolgozólag részt annyival inkább nem vehetünk, mivel magoknak a’ követeinknek is fizethetése az erdélyi nagyméltóságú főkórmányszék által gátolva, sőt megkötve van. Konyörgünk azért alázatosan excellentiádnak és a’ tekintetes Karoknak, és Kendeknek, hogy egy felől felterjesztett okainknál fogva, a’ valóságos visszacsatolásra óhajtva várakozó megjelenésünk késedelmét vétkül nékünk nem tulajdonítani, más felől felséges urunk kegyelmes rendelete által a’ visszacsatolás létesítésére kinevezett méltóságos királyi biztos úr munkálatának megkezdését ’s czélra juttatását kegyes közbejovések által olly végre siettetni méltóztassanak, hogy a' tisztelt torvényczikk 3—ik pontja értelmében a’ visszacsatolás következésében származható kérdések, még a’jelen országgyűlésre küldendő követeink közremunkálása mellett elrendeltethessenek ’s vármegyénk a’ további egymást törvényes időszakonként felváltó két országgvülésein szinte szünteleni lakástól felmentetvén, két országok között lebegő sorsunk azon szomorú alternatívától , miszerint az egyik iránti tiszteletünk és engedelmességünk bebizonyítása áltol, a’ másiknak hajlandóságát és pártfogását elveszítjük, az állandóul hová tartozás meghatározása és létesítése által megszabaduljon , alázatos tisztelettel lévén a’ Nagyméltóságú királyi Személnyök úr, kegyelmes Költ Szilágy-Somlyón Május 2-án 1843-ban tartott közgyűlésünkből Kívülről. urunknak alázatos szolgái Kvasz na megye közönsége. Nemes Magyarországhoz csatolt Kraszna megye Kendéitől. Nagyméltóságú Sziget/ii Szerencsi/ István urnák császári királyi valóságos belső titkos Tanácsosnak , nemes Arad vármegye Főispánjának, a’ királyi ügy dolgaiban Helyettesnek — 's a’ tekintetes királyi labla— s az országgyűlési Karok és Kendek elnökének ő cxcellentiájának alázatos tisztelettel. Pozsonba. 1 * —
