1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
iit. Ülés írásai. Julius ó-én 1843. 588 örökösömet, hagyományosomat (örököseinket, hagyományosainkat) hogy az említett öszvegtől járandó hat percent kamatott fertály esztendónkint pontosan lefizetem, (lefizetjük) magát pedig a’ tőkepénzt a' nagyméltóságú országos Választmány szabályai értelmében előrebocsátandó fél évi felmondás mellett a’ fent említett pénz nemében ’s mennyiségben minden hijány és haladék nélkül az országos pénztárba a' nemzeti magyar szinház részére visszatérítem (térítjük); ellenkező esetben, ha tudniillik vagy a' kamatokat rendesen nem fizetném (fizetnénk) mi ha bár egyszer is megtörténnék , a’ tőke-pénz azonnal felmondottnak tekintetik, vagy magát a’ tőkét a’ felmondás után pontosan letenni elmulasztanám (elmulasztanánk) alá vetem alá vetjük) magamat (magunkat) örököseimet, hagyományosaimat, (örököseinket, hagyományosainkat) minden kivétel nélkül az 1836: 20—ik törvény czikkely i-ső §-a és az 18 í0-ik évi 11 törvény czikkely értelmében a’nagyméltóságű országos Küldöttség elnöke által szabadon választott szabad királyi város szóbeli bíróságának, ’s Ítélete azon, és az 1836 évi 13-dik törvény czikkely értelmében eszközlendő végrehajtásának, a’ rendes per útjáról ’s minden törvényes orvoslati módokról, folyamodásokról, parancsolatokról átalában, névszerint pedig a’ felebbvitelről ’s per újításról ezennel nyilván lemondván, végre az intézet biztosítására lekötöm (lekötjük) minden akárhol találtató ingó és ingatlan vagyonomat (vagyonúnkat), különösen pedig a’nagyméltóságú országos Választmánynak eleibe terjesztett hiteles összeírásban kijelelt n. n. városban n. n. utczában n. n. szám alatt lévő házamat (házunkat) mellyre mint különösen lekötött birtokra ezen kötelezvényt betábláztatni tartozom (tartozunk.) Mellyeknek is valóságáról kiadtam (kiadtuk) nevem (nevünk) aláírásával, és pecsétemmel (pecsétünkkel) megerősilletett kötelezőlevelemet (levelünket.) Költ ’s a’ t. 6 NB. 1840—ik évi Télelő 11-én szabad királyi Fest városában a’ magyar nemzeti színház tárgyában munkálódó alországos Választmány, a’nemzeti színház házi kezelését igazgatói hivatal által határozván vezettetni, mihezképest az Igazgatónak szolgáló útmutatást ezekben terjeszti elő : 1. §. Legfőbb, és törvény leikéből keletkezett azon megállapodás, hogy a’ nemzeti nyelv társalkodási és művészeti tekintetbe előrehaladva, és a’színház czé'szerűn az ország ajánlatához képest fentartva virágozhasson , és minden közben jöhető, ’s puszta reményekben alapuló, és színház értékét felülmúló sok áldozattal járó vállalatok által fel ne akadhasson, vagy rendkívüli emelkedése által költséget nem bírva, jelen állásához képest alá ne szálhasson, szükségesnek tertja az Alválasztmány, hogy a’ színészek és színésznők havi fizetési, a’ színház pénztárához, ’s a’ művész tudományához mérve a’ Biztosság által határoztasson meg, ’s e’ részben szolgáló utasítást az Igazgatónak maga alkalmazása végett kiadván. 2. §. Az Igazgatónak segédül egy titoknok, és egy gazda rendeltessék, kiket, valamint minden egyéb cselédeket, az országos Választmány biztosa jó bizonyítványaik után fogadand fel. A’cselédeknek hűtlenségi vétségeik esetében azoknak elbocsátása az Igazgatót illetvén, ’s a’ helyekbe történendő újabb felvétele iránt, első lehető alkalommal értesítvén a’ Biztosságot: a’ titoknok és gazda elbocsátása azonban csak kirekesztőleg a’ Biztosság köréhez tartozván. 3. §. A’ színészok. és színésznők félfogadása az Igazgató jogaihoz fog tartozni, az első pontban érdeklett feltételek mellett, miután t. i. a’Biztosság a’ havi fizetés illetményét meghatározandja; elbocsátások azonban a’biztosság ítéletétől függvén; a’ félfogadáskor szinte minden szinész és színésznő egy forma szerződő-levél szerint fognak felvétetni, ’s kivétel nélkül a’ kiadandó törvények szigorúsága alatt álland. 4. §. Az Igazgató semmiféle tárgyak vételébe bocsátkozni nem fog, hanem mindeneket a’ gazda még pedig hol eszközölhető árcsökkentés, vagy egyezés mellett szerzend be, vagy a’ vetteket oklevelekkel tanúsítva számadás mellett havonkint az igazgatónak bémutatand, ki a’ fizetéseket azután assignatio mellett eszközlendi, évnegyedenkint számadásait a’ Biztosságnak, ki azt rögtön megvizsgálni köteles lészen, bémutatván , hasonlóan a’ szinház pénztárnokától is a’ rendes számadásokat a’ biztosságnak leendő előmutatás mellett évnegyedenkint, ki azt szinte megvizsgálja, az Igazgató bevenni köteleztetik. 5. §. A’ repertorium megvizsgálása, és megítélése a’ Választmányt fogja illetni; a’ darabok, melly napokon leendő előadása azonban az Igazgató jogaihoz taztozand. 6. §. A’színészek és színésznőkre készítendő törvény szigorú végrehajtására az Igazgatónak kell felügyelni, hogy azonban egyéb nagyobb feládásának megfelelhessen, a’ rendező annyiszor, a’mennyiszer a’szükséghez képest minden ülésre változtatván a’ tagokat, négy szinész társait maga mellé vévén, a’ kihágások megítélésére ülést tartván, s arról jegyzőkönyvet vive, hetenkint az Igazgatónak felterjesztendi, ’s hol az igazgató törvények alkalmazását nem jól találná, azok iránt maga mondja ki az ítéletet, szóval minden eseteknél a’ felebbvitel az Igazgató jogaihoz tartozand. 7. §. A’ repertóriumot az Igazgató mindég egy egész hónapra készitendi el, s 200 pengő forintnál többe kerülő darabok adása iránt a’biztosságnak teszen jelentést. A’szükséges költség felszámítását a’gazda minden esetben előre az Igazgatónak bemutatni köteleztetvén, hogv igv az Igazgató, a’ színház pénztára állapotához a’ darabok játszására nézve is biztosan rendelkezhessen.
