1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
15. Ülés /rasui. Julius 5-én /843. A’ szabályozási munkák többnyire tetemes kár nélkül félben nem szakasztathatván, az azokhoz megkívántaié munkások az illető törvényhatóságok által lesznek kiállítandók, és pedig ollvképen , miszerint a’ szabályozás létrehozásával foglalatoskodó biztosok, a’ munkások száma , és minéműsége, jelesül az ásásra, kézi munkára és szekeresekre nézve az érdeklett törvényhatóságokkal jóelőre értekezvén , ezek a’ kívánt munkásokat a’ legnagyobb pontossággal kirendelni, ’s minthogy a’ munkások a’ közpénztár költségén szerszámokkal és rendes napi bérrel fognak elláttatni, mind a’ munkások serkentése, főképen pedig a’ végett is, hogy minden munkás érdemlett bérét azonnal megkaphassa, a’munkálat helyszinére egy kebelbéli tisztviselőt felvigyázóképen díj mellet kiküldeni köteleztessenek. 5. §. A’ munkásoknak járó napi, és szekérbéri különösen a’ földbeli munkálatokra nézve a’ köbmértéknek figyelembe vétele mellett a’ külön portákkal biró, 's véghelyi hatóságok évenkint határozadják meg. 6. §. Az igazgató biztosság bélátására hagyatik, hogy ott, hol czélszerűnek találandja, alku melletti munkásokat, \agy katonaságot alkalmazhasson , és ez utóbbi esetben a’ szabályozási munkálatokra alkalmazandó katonaság valóságos hadi szolgálatban lévőnek tekintessék, ’s igy a’ midőn az igazgató biztosság ezt valamelly szabálvozási munkára alkalmazni kívánja , az illető hadi főkormány azt a’ megkivántató számmal, a’ már készen lévő terv szerinti munkálatokra hadi elöljárói felvigyázás alatt, a’ törvényhatóságok által más munkásokra meghatározott bér mellett, mellyben a’ katonai zsold betudva leend, a’ kijelelt helyre ’s időre kiállítani köteleztetik; — az illy étén katonai munkásokra felügyelő hadi tisztek pedig, abbeli fáradalmaik jutalmául, az igazgató biztosság által meghatározandó illő díjfizetéssel láttassanak el. 7. §. A’ még szabályozatlan folyók által okozandó kiöntések, sőt a’ szabályozás tökéletes bevégezte után is a’ nemzeti gazdaság pótolhatatlan kárával időnkint megjelenni szokott vízár elleni biztosítékul szolgálandó védő töltések az igazgató biztosság által megállapított terv szerint, mellyet ennek engedelme néllkül megváltoztatni tilos lészen, a’ mennviben a’ szabályozás fő czéljával öszekötve nem leendenek, magános költségen alku melletti munkások által készíttetni rendeltetnek; — azon esetre pedig, ha az érdeklett birtokosok, vagy azoknak egyike is illy töltések elkészítését a’ szabályozás foganatba vétele előtt is kívánná, ha hogy az egyéb érdeklettek azok elkészítéséhez járulni vonakodnának, akkoron az országos biztosság mindenek előtt a’ vízmentesítendő tér foglalatját felvétetvén, ’s azt az összesítés iránt hozott törvény értelme szerint a’ magány biztokosok közt felosztatván , a’ szükséges osztályozás megtétele után az illetőket eme kulcs nyomán a’ töltés, vagy egyéb vízi építményért járó pénz mennyiség megtérítésére szóbeli per utján szorítandja. 8. 8. Eme töltések fentartására kellő gond és felvígyázat a’ magány birtokosokat a’ törvényhatóságnak fő felügyeié— se alatt fogja illetni; — ha azonban azon építményeket jó karban tartani, és azokat időnkint kijavítani elmulasztanák, az illető törvényhatóság az e’ tárgybani intő felszólítás sikeretlensége esetében az elmulasztottakat pótlólag helyrehozatván , az erre fordítandó költségeket az érdeklettektől szóbeli per utján behajtandja. 9. §. A’ fenemlített védő töltésekre megkivántató tért, a’ parti birtokosok tökéletes pótlás mellett, akár szabad alku szerint, akár a’ kisajátítás utján állalengedni köteleztetnek. 10. §. Olly szabályozási munkálatok, mellyek a’ vízár csökkentése által kirekesztöleg csak magány haszonra szolgálnak, és a’folyam szabályozásához hajózási tekintetben szorosan nem tartoznak, ha az illető magány birtokosok azoknak létrehozását az igazgató biztoságnál szorgalmaznák, azok költségén sikeresíttessenek, a’ terv elkészítése illy esetben is az igazgató biztosságot illetvén, és a’ köz pénztár költségén történvén. H. §• A’ szabályozási munkálatok alkalmával előfordulandó kárpótlás eseteire általánosan az 1836: 25. törvényezikkely olly módosítással lészen alkalmazandó, hogy a’ kisajátítás szükséges voltának elhatározása az országos szabályozási igazgató biztosságot illetvén, ez a’ kisajátítandó tér foglalatját mérnöke által felvétesse, ’s annak rajzát elkészíttesse , a’ mellyről készült iromány a’ felébb említett törvényczikkelv által kijelelt biróság előtt teljes bizonyító erővel fog bírni.
