1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. különös felhatalmazása nélkül fel lenne ruházva, ez által nem máskor, mint országgyűlés alatt lehetne történni; ez azonban nem csak képtelen, mert ellenmondást foglal magában, hanem a’ törvényes gyakorlattal is ellenkező: mert országgyűlés alatt a’ választmányok mindenkor törvény által egészítetnek ki, és így haháraz 18 40: IV-dik törvénynek értelme kiterjesz— töleg inagyaráztatik is, világos: hogy helyettesítések, ha csak a’ törvény c’ hatóságot különösen meg nem adja, épen nem történhetnek. — A’ kérdéses helyettesítéseket a’ Nádor, de nem mint országgyűlési elnök, országgyűlésén kivűl, és így az illető Táblának befolyása nélkül tette. Egyébiránt megjegyeztetik az is: hogy ha már nevezésnek mondatik is a’ királyi táblai és horváthországi tagoknak e’ Küldöttséghezi kirendelése, azokat eredetileg nem a’ Nádor, hanem a' kir. Személynök nevezé: a’ helyettesítések tehát e’ tekintetből se állhatnak meg. Azon nézetet, hogy országos Küldüttségökhöz helyettesiteni különös törvényes felhatalmazás nélkül nem lehet, támogatja a’ gyakorlat is. A’ rendszeres munkák kidolgozására az 1790: 67. törvényben választmányok küldettek ki, azoknak helyettesek által leendő pótolására nézve, kik időközben halálozás vagy más okoknál fogva a’ választmányban részt nem vehetendnek, elrendeltetett: hogy ő cs. kir. Fóherczegsége, az országNádora más tagokat ő Felsége jóváhagyása alá terjeszszen. Soká hevertek e’ választmányok munkálatai, míg 1825. évben a’ 8-dik törvény által az ország Rendei azoknak az idő körülményekhez képesti újabb kidolgozására újabb választmányt rendelvén, az is elhatározták, hogy a’ hiányzók maga a’ Főherczeg Nádor által lesznek pótolandók, ugyan ezen Küldöttségre bízatván az ugyanazon évi 15-dik törvény által a’ Bandériumok iránti javaslat kidolgozása is. Az 1790: 68-dik czikkely által az ország maga pótolta ki azon Biztosságot, melly az 1765 : 16. törvény által az ország határainak tisztába hozatala végett küldetett ki. — E’ törvényezikkelyben helyettesítési joggal a’ Nádor sem maga, sem az elébbi szakasz példájára ,,alios ad Suae Majestatis ratificationem proponendi“ felruházva nincs. E’ biztosságok ismét az 1802: 26 törvény által kiegészítetvén, világosan kitétetik: hogy halálozás vagy más okok által akadályozott tagok helyébe a’ Nádor nevezzen, „praelibata Sua Celsitudo Dominus Regni Palatinus alios substituet et denominabit“ és mégis az 1807 : 31. törvény által ugyanezen biztosságokat ismét az országgyűlés egészíti ki, fenhagyván a’ helyettesítési tehetséget a’ Nádor Főherczegnek. Az 1807: 28. törvény által a’ több törvényhatóságokban fekvő helyek iránt (de tractamento locorum diversis jurisdictionibus subjectorum) kerületenkint külön országgyűlési választmányok rendeltettek; helyettesítésről a’ törvény nem emlékezik. Az 1812: 4-dik törvény által mind a’ két most említett biztosság, úgymint mellyek az 1807: 28. és 31. czikkelyekben kirendeltettek, kiegészítetvén, helyettesítési joggal a’ Főherczeg Nádor ruháztatott fel; — hanem Az 1825: 16 törvényezikkelyben az 1807: 28 és 3l. és az 1812: 4. törvényczikkelybeli biztosságok ismét kiegészítetvén, a’ törvény a' helyettesítésről nem rendelkezik, ügy szinte nem tétetik említés a’ helyettesítésről, az ugyanazon évi 28-dik törvényczikkkelyben, sem melly által Sunyava iránt az 1807-dik 28-dik törvényezikkely értelmében eljárandó külön biztosság rendeltetik. Végre Az 1836: 32. törvény által az 1825: 16. törvényben kirendelt biztosság legutólszor egészítetvén ki, ebben a’ helyettesítésről szó ismét nincs. A’ fundus publicus iránt az 1802: 30-dik törvény által kirendelt választmány tagjainak helyettesítés általi kiegészítéséről nincs ismét szó. A’Bandériumok iránt az 1808: 4. törvény által kirendelt országos választmány tagjai kiegészítésökre nézve világosan kitétetik, hogy a’ Nádor Főherczeg helyettesítsen. A’ bányászati tárgyban az 1 825: 9. törvény a’ helyettesítési jogot szinte világosan a’ Nádor Főherczegre ruházza. Ellenben az ugyanazon 1825-dik évi 30-dik czikkelyben a’ görög nem egyesültekkeli vegyes házasságok a’ 31-dik czikkelyben, a’ szőlőmívelés az 1836: 11. czikkelyben, a’ katonai élelmezés (alimentatio) az ugyanazon 1836 év 31. czikkelyben, Krassó, Erdély és a’ véghelyek közötti határjárás ugyanazon 1836 évi 26 czikkelyben, a’ Buda—Pesten állandó bid, és az ugyanazon évi 41. czikkelyben a' pesti magyar szinház iránt kiküldött választmányok tagjainak helyettesítés általi kipótolhatásáról semmi szó nem tétetik. — Ha végre Az 1840 évi czikkelyeket megtekintjük, mellyekben országos küldöttségek rendelve vannak, ezeknek tagjaira nézve helyettesekről a’ KK. és RB. önmagok már a’ törvényben előre gondoskodtak. Ezekből az alólirottak véleménye szerint következők tűnnek ki: 1- ször. Nincs általános törvény, melly által az országos választmányok hiányzó tagjainak helyettesítésseli kipótolása iránt szabály tétetnék. 2- szor. A’ felhozott törvények, úgy szinte az 1840 évi 4-dik törvény is külön törvények, ’s azon választmányokra alkalmazhatók csak, mellyek iránt rendelkeznek. 3- szor. Hogy ezek, és pedig ugyanazon országgyűlésen hozott törvények közül némellyekben a’ hélyettesítésről világos emlékezet tétetik, némellyekben semmi rendelkezés nincs. 4- szer. Hogy maga a’ helyettesítés iránti rendelkezés a’ körülményekhez képest különböző. Az 1790: 67 a helyetteseket legfelsőbb jóváhagyás alá terjesztendőnek rendeli, a’ többi helyettesítések egyenesen a’ Főherczeg Nádorra bízatnak. 5- ször. Hogy a’ helyettesítés jog, mennyiben némelly esetekre nézve a’ Nádorrá ruháztatott, egyenesen csak az ő személyében vetett köz bizodalomból veszi eredetét, sem másra nem alkalmazható, sem őtet úgy mint országgyűlési Orsz/íggyűl. Iratai I. 139 .%3
