1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek

15. Ülés írásai. Julius ő-en 1843.

oknál fogva, vízmérnöki elvek szerint, a’ szabályozást szükségese’ egy bizonyos ponton például mint a’ lecsap olást alól kezdeni vagy nem? avagy lehet e’ több ponton egyszerre, vagy talán épen több folyamokat is ugyanazon időben, vagy épen a' Dunába szakadó folyamokat is e l é b b , mint

a’ Dunát szabályozni?

Erre már nagyobb részt az 1 alatti pontban foglaltatik a felelet; csupán a’ kérdésnek azon részére, hogy mi befolyása lesz a' szabályozásnak a’ Duna vizének lejtésére 's kiképzésére megjegyzendő:

a) hogy a’ hajózást gátló és jég-dugulásokat nemző sekélyek elháríttatnak ; ez által

b) a' veszélyesb jég-árvizeket nagyobb részben megszüntetik.

c) A' folyam egvenesb vezetése által, a' hajózás útját rövidítik , melly közön

ti) egv részben a' víztükör alább szállítását is, 's

e) ugyan e’ közön az óvó töltések czélszerűbb vezetését is eszközük, 's jó karban tartását könnyítik.

f) Fűz ültetvények segedelmével sok víz alatt lappangó tér szereztetik vissza a' mezei gazdaság

használatára.

</) A' part-szakasztások megszüntetnek, 's ez által sok hasznos föld mentetik meg, melly különben a’ Duna martalékjává lenne.

Nyolczadszor. A' Duna kiöntései évenkint tömérdek kárt okoznak: miután a' jelentésben ez mondatik: hogy a' szabályozás ezeknek meggátlását is fogja következtetni: kérdés, a' terv nem csupán hajózási, hanem partemelési tekintetben is készült e', vagy a kiöntéseknek a' jelentésben említett kevesítése csak a’ folyam ágya szőkébbre és folyása egyenesebb útra leendő szorításának mellékes következése leend.

Azokhoz mik a’ 7-dik pontban mondattak, még megjegyzendő, hogy egy része az építményeknek egyenesen a’ jég-dugulásoknak eleje vétele végett, mellyek a' rendkívüli áradásokat szülik, hozatott javaslatba, noha a’ mellett a' hajózás biztosítására is szolgálnak, ellenben egy része, főleg a’ hajózás czéljának van kitűzve, de ezek újra mellesleg az árvizek csökkentésére különösen a’ veszélyesb jégárvizek szüntetésére is szolgálnak. A’ két czél hellyel hellyel olly szoros összeköttetésben van egymással, hogy közte határvonalt húzni, vagy azt egymástól elválasztani nincs mód. A’ part-felemelés a’ televények beültetése által, például a’ Pozsony-Véneki közön eszköz a’ szabályozási munkálatok biztosítására ; ellenben másutt, például a’ Duna kígyózó folyású vidékeken, hol az átvágások által a' víz színe alább szállíttatik, ez alábbszállításnak következménye.

Kilenczedszer. Lehet e’ előre kiszámítani azon hasznot, mellyet a' szabályozás a' Duna - parti birtokosoknak kiszárítás tekintetéből szülni fog? hogy ezeknetaján a' Duna szabályozásában arányiyagos különös részvétre is köteleztethessenek? fig jelmez ve azon körülményre, miszerint a’ magány lecsapolási vállalatoknál is, itt ugyan az egész lecsapolási költségek, de a' haszonhoz aránylag osztatnak fel; — 's ha igen, lehet e’ itt azon arányt kidolgozni, melly ben az illy birtokosok köteleztethessenek? például a’ birtokjaik mentében teendő munkaiatokra szükséges költségek hányadrészével tartozzanak ?

Már többször volt érintve , hogy azon munkálatok , mellyek nem a’ hajózás érdekében javasoltatnak, azon árvizek elhárítására fognak szolgálni, mellyek a’ jég-dugulásoktól 's nem a’ felülről érkező nagyobb víztömegtől származnak ; a’ közönséges árvizek, kivált a' Duna alsóbb tájain ezentúl is fognak időnkint megjelenni, 's ezek ellen nincs más óvóeszköz, a’ folyó hosszában építendő töltéseknél.

Már ha megfontoljuk, hogy a’ jég árvíz, nem általános, hanem helyenkinti, 's némelly évben egy helyen, másban szinte más helyen állelő, lehetetlen kulcsra találni, melly szerint kivetni lehessen, mi arányban tartozzanak a' folyó szabályozásához a’ Duna melléki birtokosok költséggel járulni.

A’ 7-dik pontban kijeleltettek ugyan egyenkint a’ szabályozás hasznai, 's azok közt találtatnak, mellyek a’ folyómelléki birtokosokra fognak háramolni; de ezen hasznot számmal kifejezni nem lehet.

Tizedszer. A' szabályozáshoz nemcsak napszámosok, hanem felügyelő, kezelő és igazgató személyzet is megkivántatván, a’ személyzetnek fizetése, benne foglaltatik e’ már a’ költségvetésben, avagy ezen személyzetből melly tagok fizetései vétettek fel?

A’ technicus személyzet bele van foglalva.

Tizenegyedszer. A’ kisajátitási költségek felvétettek e' a' költségvetésben? ha igen, mennyit tesznek ezen fizetések különösen, ha pedig nem, men:> k;