1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek

to. Ütés írásai. Julius ii-en I&4H.

A' folyam 3-dik szakasza Duna-Földvár vagy Patajtól Erdődig lényegesen különbözik a' másodiktól; a' Duna kígyózó menete által. Mint az X tabellából látható , ezen köznek hossza egyenes irányban annak kanyargó folyásához azon szerben Van mint 1 : 2.

Ismeretesek azon károk, és ártalmok, mellyeket módfeletti kigyózatok szülnek ; ezek okozzák a’ parttöréseket ’s a’ legjobb telkeket a’ fóldmivelés igen érezhető kárára hasztalan ligetekké , mocsárokká , ’s homok-poronddá változtatják, az áröntést védő gátak készítését és a’ vontató-útak megtartását nehezítik, ezek a’ víz lefolyását késleltetik, és a’ megás víz növekedését elősegítik.

A’ folyam görbületek előmozdítják az annyira veszedelmes jégdugulásokat, mellyeknek következése a’ kérlelhetetlenül pusztító nagy vizek; végre súlyosbítják a’ hajózást, azon hosszabb út által, mellyet az megtenni kéntelen.

E’ szerint az ártalmas görbületek átvágása és a’ folyónak egyenes vezetése , a’ folyam javitására legjelesb eszköz, mellv ezen közön alkalmazható.

Az itt létező mérsékelt eset miatt nem félhető, hogy a’ folyónak egyenes vezetése által a’ hajózásra káros sebesség fog eredni, mert minthogy mostani állapotában 100 öl hosszaságra áltáljában csak 4 Vj0 vonal eset van, egyenes vezetése által az egész 144514 ölből álló hossza 119714 ölre szoriltatván, annak esete a’ szabályozás után 100 Ölre 498/ioo vonalnál többet nem fog tenni.

Egy elegendően mérsékelt eset, mellynek a’ hajózást még távúiról sem háborgató sebesség felel meg.

A’ D szekrényben foglalt térképben a’ czélba vett átvágás menete előlegesen veres színnel van kijelelve, az arra fordítandó költségek pedig a’ toldalékban kiszámitvák, mellyek a’ netalántán szükségesnek találandó folyam összesítési építésekkel együtt 1105270 pengő forintokra hágnak.

A’ kiásandó átvágás felső szélessége 10 ölre, mélye pedig a’ legkisebb vizszinére határoztatok.

Ezen javaslok átvágások sikerülése annyival kétségtelenebb, minthogy a’ kérdéses tájon a’ föld, ha egészen nem porhanyó is, de módnélküli keménységgel és szívóssággal se bir, mellyel a’ víz ostromainak ellenszegülhetne; mint ezt ezen a’ vidéken már több jó foganattal létrehozott átvágások bizonyítják.

Egyébiránt világos, hogy azokon a’ helyeken, hol a’ folyam iránya, az átvágás irányához nem kedvező, segéd építményekhez lesz szükség folyamodni.

A’ 4-dik szakasz Vukovártól Új - Palánkéig Baziásnál azon fogyatkozásokkal van terhelve, mellyekkel a’ második; úgymint sekélyekkel és a’ folyamnak módfeletti szélességével. Ezen okból itt is csak azon javítási módhoz kell nvúlni, melly a’ második szakaszban megállapittatott; és csupán 4 helyen alkalmaztatnának a’ görbületek átvágásai.

A’ folyam szélessége ezen szakban 300 és 360 Öl közt változik, és a’ szigeteken keresztül mérve 1800 ölre is terjed. A’ legkisebb vizszin alatt a’vizsodrának mélysége Péterváradig 14 —25 láb közt, Péterváradtól pedig Üj-Palánkáig többnyire 20 — 30 láb között változik; hanem a’ legkisebb víztükre alatt 40 — 50 lábnyi mélységek nem ritkák.

Ezen folyam köznek hossza a’ folyam sodrán mérve 163911 folyó ölet, vagy 41 geographiai mérföldet tészen, mellynek egész esete 44 láb-, 11 hüvelyk-, 4 vonalnak, vagy áta|ánosan 100 ölre 39/10 vonalnak találtatott.

Mivelhogy a’ javításra nézve itt is azon elvek állanak, mellyek a’ 2-dik és 3-dik szakban elhatároztattak, még csak az jegyeztetik meg: hogy az V mellékletnél fogva a’ költség Erdődtől Pétérváradig 772023 pengő forintokra; Péterváradtól pedig Új - Palánkéig, melly utolsó táj a’ véghelyi ezredek határában esik, 1305760 pengő forintokra hág.

A’ folyam 5-dik osztálya Új — Palánkétól a’ Vaskapun alól Csemeczig, mellytól, valamint az e’ tájon már létre hozott, nem különben a' hajózás helyreállítására, tekintőleg annak könnyítésére és javitására javaslatba hozott munkálat legfelsőbb Nádor-elnöki rendeletnél fogva tiszti tárgyaltatás alatt vagyon, sajátságánál fogva minden többiektől különbözik.

Itt a’ Duna magas hegyek közt folv le, 's mig a' felső vidékeken a’ vizártere mérföldekre terjed, itt egy több vagy kevésbé szűk völgyre szorúlt.

A’ folyam feneke nagy részint sziklás, szélessége mód nélkül különböző ; a' Kazáni szorúlat legkisebb szélessége 85 öl, mig Sztenka és Szviniczánal 800 Ölre terjed. Ezen szélességekhez a' mélységek megfordított arányban

állanak; mert Kazánnál a’ folyam 60-tól 180 lábig mély; ellenben Sztenkánál és Szviniczánál 4-től 12 lábig.

Az eset is igen különbözik, és a’ sebesség ennek megfelelő, melly elsőbbi 100 ölre 4 — 6 — 8 —■ 12 vonal között változik; a’ vizomlásoknál pedig szinte 100 ölre 8 — 12 hüvelykkel bir.

Ezek szerint természetes az, hogy a’ hajózás ezen a' vidéken, a’ helyenkinti vizrohanásokban találtató nagy sebessége miatt, és a’ sekélyek által majd súlyosítva, majd egészen megakasztva van, a’ szerint, mint a víztükre magasabb vagy alacsonyabb.

Minthogy az e’ vidéki hajózás javitására tett részletes javaslatok, mint emlittetett, itt tiszti tárgyalatban

vannak, 's azokat ő cs. kir. Fenségének legkegyelmesebb Főherczeg s ország Nádorának minél hamarább felterjeszteni

szándék, mély tisztelettel csupán az említtetik meg, hogy a’ számitásban kitett pénzöszvet közel 1 */2 millió pengő forintokra hág.

E' szerint az egész öszvet tészen 8948149 pengő forintokat.

530