1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
lő. Ülés írásai. Julius ő-en 1843. Megjegyzendő, hogy 1831-ben a’ térképező személyzet nagy része a’ központi cancellariában a’ térképeknek még akkoráig hátramaradt másolására ’s tiszta rajzolására, 1837, 1839, 's 1840-ben az alól kitelt időig pedig a’ vízmérési graphical tervek rajzolására, a’ vízmérési adatok kiszámítására, 's a’ lejtmérés egy közős ráviteles térvonatására, főképen pedig a’ vízmérési felvételek egybeszerkezésére fordittatott; melly utolsó a’ vízmérési adatok összeállítására fordított idő bizonyosan a’ munka kiterjedésével arányosnak fog találtatni, ha megfotoltatik, hogv ezen adatok a’ Dunának majd felső majd alsó tájékain, a hogy azt a' helybeli ’s más egyéb körülmények kívánták, a’ mint felebb kimutattatott, minden összefüggés nélkül szereztettek, és különböző ráviteles tértől (Vergleichungsebene) számíttattak. A’ folyam felvétele módjáról még 1832 évi Aprilis 30 kán 133 szám alatt; a’ vizmérést illető előadás pedig az 1831 évi Martius 15-kén 331 szám alatt terjesztetett fel; melly utolsóban az elkezdendő vizmérés módja és rendje bőven megfejtetvén, az 1834-dik évi September 9-kén 23701 számú kegyelmes rendeletnél fogva helybenhagvást nyert. Az igazgató mérnök az ide kapcsolt tudósításának 29-től végig terjedő lapjaiban, körülményesen felvilágosítja a’ munka folvamatját, melly a’ lejtmérésnél a’ kereszt, ’s emésztési szelvények mélysége mérésénél, a’ hossz-szelvény kirajzolásánál és az egész vízmérési munkálat egyberakásánál követtetett; midőn tehát e’ kir. tisztség minden ismétlés kikerülése végett az említett tudositásra hivatkozni bátorkodik, czélszerűnek találja a’ munkálatnak minden egyes részeit, mellyekből az egész, az ide kapcsolt és már felebb kijegyzett tervek és irományokon kivűl áll, ’s melly a’ Duna részenkinti rendezése tervezetének későbbi körülményesb ’s kimerítőbb kidolgozása végett itt fekszik ; de a’ mellynek benyújtásától elállani, annak igen nagy kiterjedése miatt, annyival jobbnak véletett, mivelhogy a’ térképnek egy hüvelyk 1" —: 500* ölnvi mértékben ide zárt két példánya, valamint a’ folyam állapotáról, úgy az ez iránt tett általános rendezési javaslatnak mibenvoltáról elégséges átnézést nyújthat. Áll tudniillik az egész itt visszamarad munkálat következő elágazatokból; 1. Háromszögellési jegyzőkönyv Dévénytől llj-Palánkáig. 2. Háromszögellési térkép Austria határától Orsováig 1" — 2000® mérték szerint 8 szeletekben. 3. Eredeti Duna térkép szeletek 1" = 50® mértékben Austria szélétől Péterváradig 2444 szeletekben 12 nagyobb szekrényben lerakva. 4. Az Austria határától Péterváradig lévő eredeti térképek tiszta másolatai 1" — 50® mértékben 2444 szeletekben 9 nagyobb szekrényben. 5. Lemásolt térkép szeletek 1" = 50® mértékben a’ folyamnak Csúny és Szemet tájától Vénekig 1831 és 1834 kiigazitott térképe szerint 51 szeletekben. 6. Eredeti térkép szeletek 1" — 200® mértékben Péterváradtól Cserneczig a’ Vaskapun alól 61 szeletekben. 7. Dévénytől Péterváradig kisebbre szabott graphicai szeletek 1" — 200® mértékben 204 szeletekben, 1 ládában. 8. A’ folyamnak környékével együtt, Péterváradtól Üj-Palánkáig, és onnan a’ Vaskapuig kisebbre vett térképe 1" = 100® mértékben 91 szeletekben, mellyekben a’ vízmérési adatok beiktatvák. 9. Kisebb mértékre másolt tiszta Duna térkép 1" — 1000° mértekben Dévénytől a’ Vaskapuig 14 nagy szeletekben. 10. A' Dunának régibb kisebbre szabott térképe Á" = 1000° mértékben Dévénytől a’ Vaskapuig 7 nagy szeletekben. A’ folvam térképének és a’ mellékletekben foglalt vízmérési adatoknak közelebbi megvisgálása ennek sajátságát, természetének különbözőségét, ’s egyéb vizmérésbeli tulajdonságait, valamint különféle tájakon létező fogyatkozásait világosan kitűnteti, ’s ezen visgálat önként vezet azon eszközökre, mellyeket a’ vele bánásnál és hibás álla— potja javításánál követni kell. Ezeket tekintvén az egész Duna vidék következendő 5 fő részekre szakad, úgymint : 1. Austria határától Vénekig — 2. Vénektől Duna-Földvár, vagy Pataig — 3. Patajtól Erdődig a’ Dráva beoralésén alól — 4. Erdődtől Űj-Palánkáig — végre 5. Új—Palánkától a’ Vaskapun alól Cserneczig Oláhországban. X ./• A’ lajstromban tervezett X./- alatti átnézésből, a’ térképnek megtekintése nélkül is kivehetni a folyamnak szilaj és rendetlen járását az első szakban megnevezett 48843 folyó ölnyi, vagy 12'/8 geographiai mérföldnvi hosszú közön. Egy víz által formált televényes téren elhúzódva, medre számos fattyú ágakra oszlik, mellyek több, vagy kevesebbé benőtt szigeteket, vagy pedig egészen kopasz porond- kövecs- és fövény toriatokat formálnak , mellyek a’ folyónak szünetlen rohanásai miatt majd fcldúlatnak, majd újból alakíttatnak ; ’s magasságaik, mellyek a’ legkisebb viz felett nagyon különbözők, származásuk korának látszanak megfelelni. Azon számos ágak között, mellyekre a’ vizmedre oszlik, találtatik mindég egy a' többinél erősebb, melly annak árkát és a’ hajó útját jeleli; de a’ mellynél azonban kisebb vízálláskor, a’ hajózás háboritlan üzésére szükséges vizmélység mint a’ tabella bizonyltja, hiányzik. 528
