1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
21-dik SZÁM ALAT T & m iL m M w: m m az 1840 - dik évi IV - dili törvénycziklcely által, a’ Duna ’s egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségne k. Az 1840: 4-dik törvényczikk által kiküldött országos Választmány 1842-dik évi Karácson hava o-dik napjára szabad királyi Pozsony városába ő cs. k. Fensége az ország Nádora által meghivatva, n. m. gróf Zichy Ferencz Főajtónállók mestere elnöklete alatt összveülvén, — az ülés megnyitásakor némelly választmányi tag az elnököt és jegyzőt, miután ezen minémüséggel a’ törvény nevezet szerint senkit fel nem ruházott, — szavazat által kívánta elválasztatni , — a’ királyi táblai tagok, és Horvátország követe helyettesítésében pedig, mivel ezeknek helyettesítésük iránt sem a’ törvény nem rendelkezett, sem ő cs. k. Fensége az ország Nádora jelen esetben arra különösen fel nem batalmaztatott, meg nem egyezését nyilvánítá; az országos Választmány azonban, a’ felhozott nehézségeket elintéző világos törvény hiánya esetében a’ fél századot is felülmúló gyakorlathoz ragaszkodva, az elnök, és helyettesítésök iránt, valamint a’ jegyzőkönyvnek az eddig is bevett szokás, és gyakorlat szerinti vitelében tökéletesen megnyugodván, minden e’ feletti további vitatásokat elmellőzött, mellyel mindazonáltal az ellenvéleményben lévő küldöttségi tagok kielégítve nem lévén az ./* alatt ide rekesztett külön véleményüket benyújtották. A’ közbevetett kérdések illyképi elintézése után az országos Választmány törvényes feladatának minél tökéletesből megfelelni törekvő, nyomán indult azon tÖrvényczikknek, melly hivatását, és működési körét világosan abban állapítá meg, „miszerint a’ Duna, ’s egyéb folyamok szabályozásának, valamint ezzel kapcsolatban állólag Buda és Pest városainak, és azok szomszéd vidékinek az elemi viszontagságok elleni biztosításukat előlegesen tárgyalván, ez ügyet illető adatoknak, rajzoknak, és terveknek megtekintésével azok segedelmével, és az országbeli építményi igazgatóság segéd munkálkodásának is használásával azon elvekre, és arányra nézve, mellyekhez volnának czélszerűleg alkalmaztatandók az e’ részbeni országos munkálkodások; továbbá arra nézve is, hogy micsoda módokkal, ’s minő felügyelés alatt lehetne a’ szabályozás gyakorlatilag eszkozlendő? ’s hogy lehessen jelesül a’ magányos érdekeknek a’ köz czéllal előállható összveütközését törvénnyel elintézve megszüntetni ? végre az illy nagyszerű vállalatok létrehozására szükségkép megnyitandó azon források iránt is, mellyek az ország alkotmánya, és minden rendbeliek igazaiknak épségben tartása mellett e’ czélra használtathatnának , a’ legközelebbi országgyűlésre kimerítő véleményes jelentést készítsen.“ Hogy tehát a’ folyók szabályozása körül tett eddigi munkálatok, és előkészületek jelen állapotáról szükséges tudomást szerezhessen , előleges tárgyalás alá vette az országos épitési igazgatóságnak a’ Duna szabályozása tárgyában a n. m. Helytartótanácshoz intézett, és mellékleteivel együtt .//' alá oldalasitott véleményes jelentését, úgy eme je- .//• lentés következtében tett kérdésekre a’ segéd működés végett kiküldött hajózási felügyelő Vásárhelyi Pál 3./' alá 3./ mellékelt felvilágosító válaszát, szemügyre véve végre a’ 4./” alá zárt, és később megküldött folyam szabályozási tér- 4 ./• veket, és rajzokat. Omúyuyiit. Irthni. I. 130
