1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
Kivonatja az 1840 évi 3-ik törvény czikben nevezett országos Választmány, és Hadikormány részérűl kiküldött tagok által, a' Magyarországban levő katonai lak, 's egyéb szükségek fedezésére szolgáló, és az e' czélra forditható épületek, úgy szinte a' laktanyák építésére kijelelt telkek eránt az illető törvényhatóságok közbejövetelével helyszinén szerkezett öszveirásnak
lő. Ütés írásai Juttas ö-én 1843. .'>12 23 I' Törvény javallat a’ fegyvergyakorlások alkalmával történhető károk, melly módoni megtérítésére nézve. 1. §. Minden íllyes megkárosítások egyes eseteiben, megyékben az illető kerületbeli szolga biró, szabad kerületekben és királyi városokban az illető tisztviselő azonnal tudósítandó, a’ ki (az első esetben esküttjével együtt) tüstént a’ hely színén megjelenend, ott a’ kárt szomszéd helységbeli ahhoz értő előjárókkal, gazdákkal, vagy mesteremberekkel, a’ királyi városokban az illető esküit becsüsökkel, a’ hely színén tett tapasztalás nyomán, ’s tényrőli vizsgálat után hit alatt megbecsülted. 2- S. Megtörténvén ’s írásba foglaltatván (melly a’ becsüsök és eljáró tisztviselő aláírásával ellátandó) a’ bejelentett kárnak becsűje, az eljáró tisztviselő az illető csapat parancsnokát mindjárt a’ következő napon a’ tényről olly hivatalos megkereséssel tudósítja, hogy a’ parancsnoksága alatt álló tiszti egyének közül kettőt, a’ helyszínén veendő meggyőződés tekintetéből azonnal küldjön ki. 3. $. Az ekkint kiküldött katona tisztek a’ kártétel helyén az eljáró tisztviselő által meghatározandó időben az eljáró szolgabiró esküttel, vagy az illető tisztviselővel egyszerre megjelenvén, ha a’ helység előjárói, és ahhoz értők által tett becsű iránt semmi észrevételük nem volna, a’ tény Ítélt dologgá váland. 4. §. Melly esetben a’ becsű eránti egyező nézet, a’ becslevélen hátiratkint az eljáró szolgabiró ’s eskütt vagy illető tisztviselő, mint szinte a’ kiküldött katonai tisztek aláirásaikal ellátva, feljegyeztetik, ’s az illető törvényhatóság hadi pénztárára, intézett utalványul szolgáland, mellynél fogva a’ becsbeli somma a’ hadi pénztárból kifizettetvén — a’ számvetések alkalmával a’ királyi kincstár részéről kész pénz gyanánt elfogadandó lészen. 5. §. Azon esetre pedig, ha a’ katonaság részéről kiküldött tiszteknek a’ becsű iránt észrevételük volna, az eljáró szolgabiró vagy illető tisztviselő a’ hely színén új becsüt teend, melly minden esetben eldöntő lesz, ’s ezen ujabbi becs somma szinte a’ fentebbi módon kifizetendő és a’ kincstárnak betudandó. 6. §. A’ becs és más eljárási költségek mindig a’ hátiratban egyenkint kitéve, és biróilag meghatározva a’ kifizetendő ’s a’ kincstárnak betudandó sommába foglalandók. 7. §. A’ felebbvitel a’ meg nem elégedő félnek megyékben és kerületekben a’ megyei vagy kerületi, királyi városokban pedig a’ városi törvényszékre, ’s nem tovább, birtokon kívül engedtetik meg. 8. §• Ha a’ megkárosított, történt kárát 6 nap alatt az illető tisztviselőnek be nem jelentené, kár követelési jóga megszünend, ha pedig a’ tisztviselő, a’ bejelentéstől számítandó hat nap alatt, az e törvényben foglalt eljárást nem teljesítené, nem csak hivatalos eljárása, hanem a’ kár iránt is az illető törvényszék előtt felelőséggel tartozand.
